MNO
Pontosan megmutatják a jó ideje jelentékeny változásokat nem regisztráló közvélemény-kutatások, hogy miben eredményes az ellenzék, és miben vall teljes kudarcot. Az Ipsos szolgáltatta a legfrissebb adatokat: a Fidesz továbbra is biztosan vezet, és bár a megkérdezettek többsége (52 százalék) kormányváltást akar, az ellenzékkel többen (62 százalék) elégedetlenek.
Azt is mondhatnánk, hogy a társadalom előbb váltaná le az ellenzéket, csak azután a kormányt. A Századvég múlt héten közzétett felmérése ráadásul a kormányváltó közhangulat létét is megkérdőjelezi, hiszen ott arra a kérdésre, hogy adna-e még négy évet a Fidesznek, a szűk többség igennel válaszolt. Megkockáztathatjuk, hogy az ellenzék viszonylag sikeres akkor, amikor a hagyományosan hatalomellenes (lásd még: a tízmillió szabadságharcos népe) magyar társadalom ezer okra visszavezethető elégedetlenségét táplálja. A közhangulat rombolása mint feladat tehát kipipálva. Ám ezt az általános ellenérzést, amorf elégedetlenséget eddig nem volt képes saját maga melletti aktív támogató erővé alakítani. Így már érthető, miként lehetséges, hogy egy alapvetően elégedetlen társadalomban stabilan és tartósan a kormánypártok szövetsége legyen a legerősebb politikai szereplő.
(tovább…)
