‘Történelem’ kategória archívum

A márciusi ifjak bátor helytállására emlékeztek Csepelen is

2016. március 15. kedd

Csepel.hu

marc15_01

Csepel Önkormányzata ünnepi megemlékezése a Görgey Artúr téren a Petőfi-szobornál koszorúzással kezdődött, majd a Királyerdei Művelődési Házban folytatódott, ahol a műsor mellett sor került a Csepel Szolgálatáért díjak átadására.

Reggel a Petőfi-szobornál Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata nevében Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, valamint dr. Szeles Gábor jegyző, a Magyar Országgyűlés nevében pedig Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a Fidesz alelnöke helyezte el a megemlékezés koszorúját. Őket követte Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettes, Budapest Főváros Kormányhivatala, a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az LMP és a PM frakciója, a Történelmi Egyházak Csepeli Lelkészi Köre, Szabó József, Szigetszentmiklós polgármestere, a Csepeli Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat, a görög, a német, az örmény és a román nemzetiségi önkormányzatok képviselői, a Történelmi Emlékbizottság Katonai Tagozata, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ csepeli tankerülete, a Humán Szolgáltatások Igazgatósága, a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat Szakorvosi Rendelőintézete, valamint csepeli szervezetek, egyesületek és polgárok helyezték el a megemlékezés koszorúit és virágait. Ezután a szakorvosi rendelőintézet falán található Kossuth Lajos emléktáblát is megkoszorúzták a csepeli önkormányzat és az Országgyűlés nevében. (tovább…)

Borbély Lénárd polgármester március 15-ei ünnepi beszéde

2016. március 15. kedd

Csepel.hu

blbeszed

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Aligha van olyan ünnepünk, amelyre olyan sokszor hivatkoztak volna, mint március 15-ére. Az akkori eseményekből sokan egyszerűen kiválasztják a maguk hősét, és rá hivatkozva politikai céljaikat harsogják.

Már a múltban is megoszlott az ország aszerint, hogy ki tartotta Széchenyit, Kossuthot vagy éppen Petőfit követendőnek. Azok számára, akik csak tiltakozni akarnak ilyenkor a hatalomellenesség már elegendő jelszó ahhoz, hogy úgy érezzék, 48’ emlékét őrzik. Az 1848-as forradalom azonban nem osztályharc, nem egy társadalmi csoport öncélú tiltakozása, nem is csak a hatalom elleni zsigeri tiltakozás volt. Nem egyéni és aktuális sérelmekről szólt. 48-ban, akik tiltakozni mentek, nem fordultak szembe a magyarok érdekével és pláne nem egy idegen hatalom érdekéiért álltak ki. 48’ sokkal több volt a jelszavak kiáltásánál, a tiltakozásnál is. (tovább…)

Orbán Viktor a Múzeumkertben mond ünnepi beszédet

2016. március 14. hétfő

MTI, Ma.hu

Orbán Viktor a Múzeumkertben mond ünnepi beszédet

Az emberek tiszteletét mindig a bátrak vívják ki, s ezért az idén is “Tisztelet a bátraknak” a március 15-i nemzeti ünnep jelmondata.

Orbán Viktor miniszterelnök a március 15-i nemzeti ünnep “szimbolikus és emblematikus helyszínén”, a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében mondja el ünnepi beszédét jövő kedden, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján – közölte Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.  (tovább…)

Családias beszélgetés Wittner Máriával

2016. március 12. szombat

Csepel.hu

wittner4

Az 1956-os forradalom 60. évfordulójára szervezett emlékév alkalmából látogatott el az Erdei Éva Galériába Wittner Mária, 1956-os halálraítélt, Csepel díszpolgára. A kötetlen beszélgetésen a forradalom átélője megosztotta gondolatait az asztalt körbeülő vendégekkel, köztük Ábel Attila alpolgármesterrel.

A beszélgetés megnyitásaként Kiss Mária, a Kvasznay Gulyás Margit Baráti Társaság alapítója és Kótai Margit mondták el többek között saját költeményeiket, megalapozva ezzel az est hangulatát. A beszélgetés közben a résztvevők Mándoki Halász Zsoka képeiben gyönyörködhettek.

Csepel.hu

 

Mansfeld Péter 75 éves lenne

2016. március 11. péntek
Csepel.hu
BMF-5115
Március 10-én, Mansfeld Péter születésének napján a tiszteletére állított emléktáblánál koszorút helyezett el Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata nevében Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármester, a Magyar Országgyűlés nevében pedig Németh Szilárd országgyűlési képviselő.
Az 1956-os forradalom utáni megtorlások legfiatalabb áldozata a csepeli Rákosi Mátyás Tanintézetben volt vasesztergályos szakmunkástanuló, 2011-ben Csepelen  Németh Szilárd akkori polgármester kezdeményezésére utcát neveztek el róla.
Csepel.hu

Az 1956-os forradalom 60. emlékéve

2016. március 8. kedd

Csepel.info

Az 1956-os forradalom 60. emlékéve

Szeretettel hívjuk, várjuk vendégeinket az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából megrendezett előadásra és beszélgetésre Wittner Máriával a forradalom emblematikus személyiségével.

Időpont: 2016. március 11-én pénteken 16:30 órakor.

Helyszín: Erdei Éva Galéria (1213 Budapest, Kondor utca 29.)

(tovább…)

Tisztelet a nőknek!

2016. március 8. kedd

Fn.hu, Csepel.info

A nők egyenjogúsági, munkásmozgalmi harcának emlékét őrzi a „nemzetközi nőnap”: a Rákosi-diktatúra hazánkban kötelezővé tette a dolgozó nő ünnepét. Mára azonban átalakult, a férfiak néhány szál virággal fejezik ki tiszteletüket a „Nő” előtt. A NANE szerint a virág nem elég.

A nőnap gyökerei a nők egyenjogúságáért vívott harcokban erednek: 1857. március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin. Más források szerint 1908-ban e napon egy tűzesetben halálát lelt 127 munkásnő emléke indította el a követelést, hogy évente egy nap szóljon a dolgozó nőkről.

(tovább…)

XXI. század – a legendák velünk élnek: Ikarus

2016. február 27. szombat

RTL Klub

Az Ikarus szó az előző évszázad második felének egyik legsikeresebb magyar termékét és az azt gyártó vállalatot juttatja eszünkbe. Sajnos a múlt idő ma már azt jelenti, hogy a gyártásról már nem beszélhetünk.

Az 1970 -80-as években hazánkban a menetrend szerinti közlekedést szolgáló vállalatok évente több mint 1000 autóbuszt vásároltak, szinte kizárólag Ikarusokat. (tovább…)

Kényszermunka: 620 ezer magyart hurcoltak el a Szovjetunióba

2016. február 26. péntek

Csepel.hu

Budapestet_megszallo_szovjet_katonak

A Szovjetunió Honvédelmi Bizottsága Sztálin kommunista vezető aláírásával 1944 december 16-án adta ki a parancsot, hogy Magyarországon meg kell kezdeni a hadifoglyok és civilek összegyűjtését és elhurcolásukat a Szovjetunióba jóvátételi kényszermunkára – hangzott el a Veritas Történetkutató Intézet konferenciáján, amelyet a Hadtörténeti Múzeumban rendeztek meg február 25-én. A konferencián a történészek a magyar hadifoglyok és civilek szovjetunióbeli kényszermunkájáról tartottak előadásokat. Az eseményre meghívták a 92 esztendős Strein Oszkárt is, akit Csepelről vittek el „málenkij robotra” 1945. január 21-én, és csak 1948 nyarán térhetett haza. 

A konferenciát Boross Péter egykori miniszterelnök nyitotta meg, aki üdvözlő beszédében arra emlékeztetett, hogy a magyar történelem az ismétlődő tragédiák sorozata. A 2. világháború utáni megtorlások és magyarok százezreinek rabszolgasorba kényszerítése az egyik legnagyobb tragédia, amelyről nem szabad megfeledkezni.

(tovább…)

Százéves a csepeli Weiss Manfréd Kórház

2016. február 17. szerda

Csepel.hu

BMF_2R6A3386

Száz évvel ezelőtt, 1916-ban gondolta el Weiss Manfréd gyártulajdonos, hogy Csepelen létrehozza az első gyógyintézetet. A tervet tettek követték, és hamarosan megépült az akkor még földszintes kórház – vázolta fel az intézmény születésének kezdetét Bolla Dezső helytörténész, aki a Karácsony Sándor utcai könyvtárban tartott előadást február 16-án. Az eseményen megjelent a 104 éves Sági Istvánné, aki 1940 és 1943 között nővérként dolgozott az intézményben. Szintén jelen volt dr. Molnár Lajos sebész, aki 25 éven át igazgató-főorvosként irányította a kórházat.

Bolla Dezső szavaiból megtudhattuk, hogy Csepelen abban az időben 15 ezren laktak, miközben a gyár munkásainak száma 22 ezer volt. A településen ugyanakkor mindössze egy gyári és egy községi orvos gyógyított. Weiss Manfréd szükségét látta, hogy a gyár dolgozói számára gyógyintézetet hozzon létre. A terveket Diebold Hermann készítette. Az első épület földszintes volt, s csak a gyár alkalmazottait látta el. Hamarosan itt kapott helyet az ország első csecsemőotthona, ahová a szülő anyák a csecsemőiket elhelyezhették.

(tovább…)