‘Történelem’ kategória archívum

« Régebbi bejegyzések
Újabb bejegyzések »

Kényszermunka: 620 ezer magyart hurcoltak el a Szovjetunióba

2016. február 26. péntek

Csepel.hu

Budapestet_megszallo_szovjet_katonak

A Szovjetunió Honvédelmi Bizottsága Sztálin kommunista vezető aláírásával 1944 december 16-án adta ki a parancsot, hogy Magyarországon meg kell kezdeni a hadifoglyok és civilek összegyűjtését és elhurcolásukat a Szovjetunióba jóvátételi kényszermunkára – hangzott el a Veritas Történetkutató Intézet konferenciáján, amelyet a Hadtörténeti Múzeumban rendeztek meg február 25-én. A konferencián a történészek a magyar hadifoglyok és civilek szovjetunióbeli kényszermunkájáról tartottak előadásokat. Az eseményre meghívták a 92 esztendős Strein Oszkárt is, akit Csepelről vittek el „málenkij robotra” 1945. január 21-én, és csak 1948 nyarán térhetett haza. 

A konferenciát Boross Péter egykori miniszterelnök nyitotta meg, aki üdvözlő beszédében arra emlékeztetett, hogy a magyar történelem az ismétlődő tragédiák sorozata. A 2. világháború utáni megtorlások és magyarok százezreinek rabszolgasorba kényszerítése az egyik legnagyobb tragédia, amelyről nem szabad megfeledkezni.

(tovább…)

Beküldve a(z) Csepel, Történelem kategóriába | 30 hozzászólás »

Százéves a csepeli Weiss Manfréd Kórház

2016. február 17. szerda

Csepel.hu

BMF_2R6A3386

Száz évvel ezelőtt, 1916-ban gondolta el Weiss Manfréd gyártulajdonos, hogy Csepelen létrehozza az első gyógyintézetet. A tervet tettek követték, és hamarosan megépült az akkor még földszintes kórház – vázolta fel az intézmény születésének kezdetét Bolla Dezső helytörténész, aki a Karácsony Sándor utcai könyvtárban tartott előadást február 16-án. Az eseményen megjelent a 104 éves Sági Istvánné, aki 1940 és 1943 között nővérként dolgozott az intézményben. Szintén jelen volt dr. Molnár Lajos sebész, aki 25 éven át igazgató-főorvosként irányította a kórházat.

Bolla Dezső szavaiból megtudhattuk, hogy Csepelen abban az időben 15 ezren laktak, miközben a gyár munkásainak száma 22 ezer volt. A településen ugyanakkor mindössze egy gyári és egy községi orvos gyógyított. Weiss Manfréd szükségét látta, hogy a gyár dolgozói számára gyógyintézetet hozzon létre. A terveket Diebold Hermann készítette. Az első épület földszintes volt, s csak a gyár alkalmazottait látta el. Hamarosan itt kapott helyet az ország első csecsemőotthona, ahová a szülő anyák a csecsemőiket elhelyezhették.

(tovább…)

Beküldve a(z) Csepel, Kultúra, Történelem kategóriába | 4 hozzászólás »

Már 1983-ban nyilvános 56-os megemlékezést szervezett Krassó György

2016. február 14. vasárnap

Múlt-kor

Már 1983-ban nyilvános 56-os megemlékezést szervezett

25 éve, 1991. február 12-én halt meg Krassó György, a szocializmus és a rendszerváltás időszakának közismert alakja, a “permanens forradalmár”. 1983-ban ő szervezte az első nyilvános megemlékezést Budapesten az 1956-os forradalomról. 

1946-ban korengedménnyel lépett be a kommunista pártba, gimnáziumi tanulmányait megszakítva esztergályos lett Csepelen, s munka mellett érettségizett le. 1951-ben a közgazdasági egyetemre iratkozott be, de kritikai nézetei miatt a következő évben kizárták a pártból, s 1955-ben államvizsgája előtt az egyetemről is kitették. Ezután segédmunkásként dolgozott, diplomát csak 1976-ban szerezhetett. Az 1956-os forradalom idején részt vett a rádió ostromában, október 30-tól a kijárási tilalom megszegése miatt öt napig őrizetben volt. Forradalmi tevékenysége miatt novemberben letartóztatták és tíz év börtönre ítélték, 1963-ban amnesztiával szabadult. (tovább…)

Beküldve a(z) Csepel, Társadalom, Történelem kategóriába | Egy hozzászólás »

Csak nagyon kevesen élték túl Auschwitz poklát

2016. január 27. szerda

A labdarúgás magyar Schindlerére emlékezik Olaszország

MTI, Múlt-kor

Csak nagyon kevesen élték túl Auschwitz poklát

Az auschwitzi haláltábor 1945. január 27-én szabadult fel, ennek emlékére az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza “az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó, valamint cigány, homoszexuális, valamint testi és szellemi fogyatékos áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

A hitleri Németországnak a zsidóság megsemmisítésére irányuló programjáról, a “végső megoldásról” 1942 januárjában határoztak, célul tűzve ki a 11 milliós európai zsidóság teljes kiirtását. A holokausztnak (a görög eredetű szó jelentése “tűzben elégő áldozat”, héber szinonimája a soá) mintegy kétszázezer – a nemzetiszocialisták által szintén alacsonyabb rendűnek nyilvánított – cigány, valamint homoszexuálisok, testi és szellemi fogyatékosok is áldozatul estek. A budapesti Holokauszt Emlékközpont szerint az európai zsidó holokauszt áldozatainak számát a különféle becslések ötmillió és hatmillió közé teszik. Körülbelül minden tizedik, a holokauszt idején meggyilkolt áldozat volt magyarországi zsidó, számuk 500 és 600 ezer közöttire tehető.

(tovább…)

Beküldve a(z) Megemlékezés, Társadalom, Történelem kategóriába | 3 hozzászólás »

Meghívó – Nemzetközi Holokauszt Emléknap

2016. január 25. hétfő

Csepel.hu

Meghívó - Nemzetközi Holokauszt Emléknap

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tisztelettel meghívja Önt a Nemzetközi Holokauszt Emléknap alkalmából 2016. január 27-én tartandó koszorúzásra.

Időpont: 2016. január 27., 17 óra
Helyszín: Nefelejcs utcai Izraelita temető (1214 Budapest, Nefelejcs utca 11.)

(tovább…)

Beküldve a(z) Csepel, Megemlékezés, Társadalom, Történelem kategóriába | Nincsenek hozzászólások

Így fog kinézni a Budai Vár

2016. január 24. vasárnap

Szeretlek Magyarország

Így fog kinézni a Budai Vár

Nagy változások előtt áll a Budai Vár, a Vár Tabán felőli oldalán a következő években visszaépül az egykori lovarda és istállói, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a lovarda mögötti feljáró is.

Potzner Ferenc építész a koncepció bemutatásakor emlékeztetett: a Vár nyugati falszorosának külső felén épült fel 1899-ben a Királyi Palota díszes lovardája, majd fölötte tíz évvel később a Hunyadi-udvar peremén a Főőrségi épület; addigra már állt a két udvart összekötő Stöckl-lépcső és rámpa is.

(tovább…)

Beküldve a(z) Építészet, Érdekes, Történelem kategóriába | 6 hozzászólás »

Rendhagyó történelemóra a Csiliben

2016. január 24. vasárnap

CSILI

 

A Csili Művelődési Központban Dr. Romsics Ignác egyetemi tanár, történész, kutató előadást tart “a múltat végképp eltörölni? Rendszerváltás és emlékezetpolitika” címmel 2016. január 28-án, csütörtökön 18 órától

Belépő: 500 Ft/fő csoportos jegy 10 fő felett 300 Ft/fő, kísérőnek díjtalan.
Cím: 1201 Budapest Nagy Győry István út 4-6.
Megközelíthetőség: GPS koordináták: 47.4358065 / 19.101527
Telefon: +36-1-283-0230

Beküldve a(z) Történelem kategóriába | 7 hozzászólás »

Előadássorozat – A jövendő fürkészése a Biblia világában

2016. január 23. szombat

CSILI

A Csili Művelődési Központ hat előadásból álló sorozatot indít, melyre a részvétel díjtalan, továbbá a jelentkezők látogatási igazolást kapnak. Az esemény első részre Január 27. szerdán kerül megtartása 15 óra és 16.30 között.

Téma: A jövendő fürkészése a Biblia világában
Előadó: Dr. Kőszeghy Miklós
Cím: 1201 Budapest Nagy Győry István út 4-6.
Megközelíthetőség: GPS koordináták: 47.4358065 / 19.101527
Telefon: +36-1-283-0230

Beküldve a(z) Kultúra, Történelem kategóriába | Nincsenek hozzászólások

Európa-bajnok a magyar női vízilabda-válogatott!

2016. január 22. péntek

Telesport.hu

Európa-bajnok a magyar női vízilabda-válogatott!

A belgrádi döntőben 9-7-re nyert Hollandia ellen a magyar női vízilabda-válogatott, amely az olimpiai kvótát is megszerezte.

A magyar női vízilabda-válogatott nyerte a belgrádi Európa-bajnokságot, ezzel a csapatsportok magyar képviselői közül elsőként kijutott a riói olimpiára.
Bíró Attila együttese a Kombank Arénában rendezett pénteki fináléban 9-7-re győzte le a holland csapatot.
A magyar női válogatott 1991 (Athén) és 2001 (Budapest) után harmadik alkalommal diadalmaskodott kontinensviadalon.

(tovább…)

Beküldve a(z) Érdekes, Sport, Történelem kategóriába | 4 hozzászólás »

Magyar katonák tízezreinek életébe került a doni katasztrófa

2016. január 12. kedd

Múlt-kor.hu

Magyar katonák tízezreinek életébe került a doni katasztrófa

Éppen 73 évvel ezelőtt, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, melynek következtében a 250 ezer fős 2. magyar hadsereg kötelékéhez tartozó honvédek és munkaszolgálatosok közül mintegy 125-130 ezren estek el, sebesültek meg, vagy estek fogságba. 

A 2. magyar hadsereget német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki a keleti frontra. A németek igényeit hosszas alkudozás után sikerült leszorítani, de azon az áron, hogy a magyar csapatokat hadászati vonatkozásban a németeknek rendelték alá, felfegyverzésüket illetően pedig csak szóbeli ígéretet kaptak Berlinből. 1942 tavaszán mintegy 200 ezer katonát küldtek ki a Don-kanyarba, de már az év novemberében döntöttek arról, hogy kiszállítanak egy 45-50 ezres kontingenst (benne 20 ezer munkaszolgálatost) a magyar katonák egy részének leváltására. Ez azonban éppen az 1943. január 12-i szovjet támadás időpontjával esett egybe, így azok sem jöhettek haza, akiket leváltottak volna, emiatt mintegy 250 ezres magyar hadsereggel kell számolni.

(tovább…)

Beküldve a(z) Megemlékezés, Történelem kategóriába | 7 hozzászólás »

« Régebbi bejegyzések
Újabb bejegyzések »