Az 1956-os forradalom 60. évfordulójára szervezett emlékév alkalmából látogatott el az Erdei Éva Galériába Wittner Mária, 1956-os halálraítélt, Csepel díszpolgára. A kötetlen beszélgetésen a forradalom átélője megosztotta gondolatait az asztalt körbeülő vendégekkel, köztük Ábel Attila alpolgármesterrel.
A beszélgetés megnyitásaként Kiss Mária, a Kvasznay Gulyás Margit Baráti Társaság alapítója és Kótai Margit mondták el többek között saját költeményeiket, megalapozva ezzel az est hangulatát. A beszélgetés közben a résztvevők Mándoki Halász Zsoka képeiben gyönyörködhettek.
Március 10-én, Mansfeld Péter születésének napján a tiszteletére állított emléktáblánál koszorút helyezett el Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata nevében Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármester, a Magyar Országgyűlés nevében pedig Németh Szilárd országgyűlési képviselő.
Az 1956-os forradalom utáni megtorlások legfiatalabb áldozata a csepeli Rákosi Mátyás Tanintézetben volt vasesztergályos szakmunkástanuló, 2011-ben Csepelen Németh Szilárd akkori polgármester kezdeményezésére utcát neveztek el róla.
Szeretettel hívjuk, várjuk vendégeinket az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából megrendezett előadásra és beszélgetésre Wittner Máriával a forradalom emblematikus személyiségével.
Időpont: 2016. március 11-én pénteken 16:30 órakor.
Helyszín: Erdei Éva Galéria (1213 Budapest, Kondor utca 29.)
A nők egyenjogúsági, munkásmozgalmi harcának emlékét őrzi a „nemzetközi nőnap”: a Rákosi-diktatúra hazánkban kötelezővé tette a dolgozó nő ünnepét. Mára azonban átalakult, a férfiak néhány szál virággal fejezik ki tiszteletüket a „Nő” előtt. A NANE szerint a virág nem elég.
A nőnap gyökerei a nők egyenjogúságáért vívott harcokban erednek: 1857. március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin. Más források szerint 1908-ban e napon egy tűzesetben halálát lelt 127 munkásnő emléke indította el a követelést, hogy évente egy nap szóljon a dolgozó nőkről.
Az Ikarus szó az előző évszázad második felének egyik legsikeresebb magyar termékét és az azt gyártó vállalatot juttatja eszünkbe. Sajnos a múlt idő ma már azt jelenti, hogy a gyártásról már nem beszélhetünk.
Az 1970 -80-as években hazánkban a menetrend szerinti közlekedést szolgáló vállalatok évente több mint 1000 autóbuszt vásároltak, szinte kizárólag Ikarusokat. (tovább…)
A Szovjetunió Honvédelmi Bizottsága Sztálin kommunista vezető aláírásával 1944 december 16-án adta ki a parancsot, hogy Magyarországon meg kell kezdeni a hadifoglyok és civilek összegyűjtését és elhurcolásukat a Szovjetunióba jóvátételi kényszermunkára – hangzott el a Veritas Történetkutató Intézet konferenciáján, amelyet a Hadtörténeti Múzeumban rendeztek meg február 25-én. A konferencián a történészek a magyar hadifoglyok és civilek szovjetunióbeli kényszermunkájáról tartottak előadásokat. Az eseményre meghívták a 92 esztendős Strein Oszkárt is, akit Csepelről vittek el „málenkij robotra” 1945. január 21-én, és csak 1948 nyarán térhetett haza.
A konferenciát Boross Péter egykori miniszterelnök nyitotta meg, aki üdvözlő beszédében arra emlékeztetett, hogy a magyar történelem az ismétlődő tragédiák sorozata. A 2. világháború utáni megtorlások és magyarok százezreinek rabszolgasorba kényszerítése az egyik legnagyobb tragédia, amelyről nem szabad megfeledkezni.
Száz évvel ezelőtt, 1916-ban gondolta el Weiss Manfréd gyártulajdonos, hogy Csepelen létrehozza az első gyógyintézetet. A tervet tettek követték, és hamarosan megépült az akkor még földszintes kórház – vázolta fel az intézmény születésének kezdetét Bolla Dezső helytörténész, aki a Karácsony Sándor utcai könyvtárban tartott előadást február 16-án. Az eseményen megjelent a 104 éves Sági Istvánné, aki 1940 és 1943 között nővérként dolgozott az intézményben. Szintén jelen volt dr. Molnár Lajos sebész, aki 25 éven át igazgató-főorvosként irányította a kórházat.
Bolla Dezső szavaiból megtudhattuk, hogy Csepelen abban az időben 15 ezren laktak, miközben a gyár munkásainak száma 22 ezer volt. A településen ugyanakkor mindössze egy gyári és egy községi orvos gyógyított. Weiss Manfréd szükségét látta, hogy a gyár dolgozói számára gyógyintézetet hozzon létre. A terveket Diebold Hermann készítette. Az első épület földszintes volt, s csak a gyár alkalmazottait látta el. Hamarosan itt kapott helyet az ország első csecsemőotthona, ahová a szülő anyák a csecsemőiket elhelyezhették.
25 éve, 1991. február 12-én halt meg Krassó György, a szocializmus és a rendszerváltás időszakának közismert alakja, a “permanens forradalmár”. 1983-ban ő szervezte az első nyilvános megemlékezést Budapesten az 1956-os forradalomról.
1946-ban korengedménnyel lépett be a kommunista pártba, gimnáziumi tanulmányait megszakítva esztergályos lett Csepelen, s munka mellett érettségizett le. 1951-ben a közgazdasági egyetemre iratkozott be, de kritikai nézetei miatt a következő évben kizárták a pártból, s 1955-ben államvizsgája előtt az egyetemről is kitették. Ezután segédmunkásként dolgozott, diplomát csak 1976-ban szerezhetett. Az 1956-os forradalom idején részt vett a rádió ostromában, október 30-tól a kijárási tilalom megszegése miatt öt napig őrizetben volt. Forradalmi tevékenysége miatt novemberben letartóztatták és tíz év börtönre ítélték, 1963-ban amnesztiával szabadult. (tovább…)
A labdarúgás magyar Schindlerére emlékezik Olaszország
MTI, Múlt-kor
Az auschwitzi haláltábor 1945. január 27-én szabadult fel, ennek emlékére az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza “az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó, valamint cigány, homoszexuális, valamint testi és szellemi fogyatékos áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.
A hitleri Németországnak a zsidóság megsemmisítésére irányuló programjáról, a “végső megoldásról” 1942 januárjában határoztak, célul tűzve ki a 11 milliós európai zsidóság teljes kiirtását. A holokausztnak (a görög eredetű szó jelentése “tűzben elégő áldozat”, héber szinonimája a soá) mintegy kétszázezer – a nemzetiszocialisták által szintén alacsonyabb rendűnek nyilvánított – cigány, valamint homoszexuálisok, testi és szellemi fogyatékosok is áldozatul estek. A budapesti Holokauszt Emlékközpont szerint az európai zsidó holokauszt áldozatainak számát a különféle becslések ötmillió és hatmillió közé teszik. Körülbelül minden tizedik, a holokauszt idején meggyilkolt áldozat volt magyarországi zsidó, számuk 500 és 600 ezer közöttire tehető.
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tisztelettel meghívja Önt a Nemzetközi Holokauszt Emléknap alkalmából 2016. január 27-én tartandó koszorúzásra.
Időpont: 2016. január 27., 17 óra
Helyszín: Nefelejcs utcai Izraelita temető (1214 Budapest, Nefelejcs utca 11.)
