Origo
Hetvenkét esztendős korában elhunyt Csapó Gábor olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó.
A Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) honlapjának közlése szerint a sportág legendás alakja vasárnap hajnalban halt meg.
(tovább…)
Origo
Hetvenkét esztendős korában elhunyt Csapó Gábor olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó.
A Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) honlapjának közlése szerint a sportág legendás alakja vasárnap hajnalban halt meg.
(tovább…)
M4Sport.hu
Nyolcvanegy éves korában elhunyt a magyar labdarúgás egyik nagy ikonja, Mészöly Kálmán – tájékoztatta a Nemzeti Sportot a család.
Az egykori világválogatott Vasas-legendát november elején kritikus állapotban szállították a János Kórház belgyógyászatára, ahová fia, Mészöly Géza tájékoztatása alapján tüdőgyulladással, keringési rendellenességgel és fertőzéssel került be, később elkapta a koronavírust.
(tovább…)
Pestbuda.hu
Budapest a mai nappal elbúcsúzik egy legendától, amely évtizedekig meghatározta a város képét. Egy olyan buszcsalád utolsó darabjait készül kivonni a BKV, amely egy időben a világ talán legfontosabb busztípusa volt. Az Ikarus 200-asok ötven év után távoznak.
Hihetetlen, hogy egy fővárosban 50 (!) évig szolgáljon egy busztípus, az is lehet, hogy ez világrekord. Villamosnál megszokott az ilyen hosszú szolgálati idő, de egy gumikerekes járműnél valószínűleg rendkívüli. Persze nincs már forgalomban olyan busz, amelyet 1972-ben gyártottak, de a mai modern, alacsony padlós, légkondicionált járművek mellett egy Ikarus 280-as azért dinoszaurusznak tűnik. Persze nagyon sokan lelkesednek értük, hiszen e buszoknak, joggal, hatalmas rajongótábora van. De az idő azért eljárt felettük.
(tovább…)
Csepel.hu
Nincs olyan csepeli, aki nem fordult meg az egykori Csepel Áruházban, vagy legalábbis ne hallott volna a legendás üzletről. 1966. augusztus elsején adták át a közönségnek, hogy a kerületben jelentősen javítsák a kereskedelmi ellátást.
A hatvanas években több áruházat is építettek az országban, de sokak szerint a Csepel Áruház volt a legimpozánsabb és a legjobban felszerelt. A munkáskerület lakóinak akartak ezzel kedvezni a korszak politikusai. A 78 éves Földi Györgyné a kezdetektől 1994-ig dolgozott ott, s azt mondja: „Nekem még most is jó érzés oda bemenni, noha az áruházjellegét régen elveszítette.”
(tovább…)
Csepel.hu
Az első világháború lezárására és a ’56-os forradalom és szabadságharc csepeli befejezésére emlékeztek 104 évvel ezelőtt, 1918. november 11-én írták alá az első világháborút lezáró fegyverszünetet.
Erre a napra emlékezve tartott csendes megemlékezést az önkormányzat a Szent Imre téri emlékműnél. Az első világháború áldozatainak számát tizenöt millióra becsülik – köztük sok csepeli lelte halálát a különböző frontokon.
(tovább…)
Híradó
Csepel.hu
Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékeztek a csepeliek október 23-án, amelynek keretében Csepel elöljárói ünnepélyesen felavatták a Csikó sétányon található Wittner Mária parkot, majd megkoszorúzták az 56-os emlékművet a Szent Imre téren.
Borbély Lénárd polgármester a hagyományoknak megfelelően ezen a napon adta át a Csepel Örökség díjakat a polgármesteri hivatalban. Elismerésben részesült Fabók Ágnes és a Csepel Hangja énekkar, Kreiszné dr. Paál Sára pedagógus és Lévai Hangyássy László, a Zorall zenekar alapítója. (tovább…)
Index
A népszámlálási kérdőíveket online szerdáig lehetett kitölteni, csütörtöktől már a számlálóbiztosok látogatják meg otthonaikban mindazokat, akik nem éltek a lehetőséggel az interneten.
Azokat a háztartásokat, ahol nem éltek a kérdőív online kitöltésének lehetőségével, számlálóbiztosok keresik fel október 20. és november 20. között. A válaszadás a népszámlálásról szóló törvény értelmében kötelező – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közleményében.
(tovább…)
Blikk
2017. október 9-én hunyt el az 1954-es világbajnoki ezüstérmes magyar válogatott utolsó tagja, Tóth II József. Cikkünkben az ő életét, pályafutását idézzük fel.
Tóth II József a Vas megyei Merseváton született 1929. május 16-án, de egész pályafutása a Csepelhez kötődött. Az 1947/48-as bajnokcsapatban nem játszó kerettag volt, a következő idénytől viszont bejátszotta magát az 1950-ig még külön településnek számító Csepel csapatába. Hiába teljesített jól a magyar élvonalban, elmondása szerint az 1952-es olimpiára azért nem juthatott ki, mert Angliában voltak rokonai, és féltek, hogy disszidál. Miután megnősült, ez az akadály elhárult, és 1953-ban bemutatkozhatott a nemzeti tizenegyben.
(tovább…)