Csepel.info, Mr.Gabee
Vasárnap délelőtt koszorút helyeztek el a Pannónia motorosok Csepelen a Csepel Művek főbejáratánál elhelyezett emlékműnél, melyet a motorkerékpárgyártás megszűnésének 40. évfordulójára állítottak 2015-ben.
Az eseményről készült olvasói galériát ide kattintva tekinthetik meg.
delmagyar.hu, Mr. Gabee, Csepel.info
Az 1986. április 26-án bekövetkezett csernobili robbanásokat a reaktor tervezési hibája és egy felelőtlen, nem engedélyezett kísérlet okozta. Harminc évvel ezelőtt 1986. április 26-án következett be az ukrajnai Csernobilban a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlensége.
A Kijevtől 130 kilométerre épült erőműben 1000 megawattos, könnyűvizes, grafithűtésű, RBMK típusú, külső szigetelő burkolat nélküli reaktorok működtek. 1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor a négyes blokk reaktorát két robbanás vetette szét, felszakítva az épület tetejét és falait. A reaktorban tíz napig égett a tűz, és több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.
Youtube
Sok korabeli fotót, filmet és reklámfotót láttunk már a Csepel motorokról, na de hogy a reklámdal is meglegyen… 🙂
Csarnai Márk
Kovács Béla 1908. április 20-án, egy patacsi parasztcsalád gyermekeként látta meg a napvilágot. Származása nem csak életmódját, de politikai nézeteit is meghatározta olyannyira, hogy 1933-ban csatlakozott a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párthoz (FKgP), melynek prominens személye lett. A politika iránti érdeklődése már egészen fiatal korában megnyilvánult, mikor szerepet kapott a helyi közösség életében. Demokratikus beállítottságú ember volt, aki fő feladatának a magyar gazdatársadalom életviszonyainak javítását, társadalmi, kulturális felemelkedésének elősegítését, öntudatának megalapozását és politikai szervezettségének előmozdítását tekintette. Meggyőződéssel vallotta, hogy a parasztság a “nemzet törzse”, amelyre támaszkodni lehet.
Politikai gondolkodásának alakulását a népi írók nézetei befolyásolták, mely a harmincas évek Magyarországának meghatározó eszmei-politikai mozgalma volt. A Horthy-rendszert feudális jellegű, antidemokratikus rezsimnek tekintette. A háború évei alatt következetesen náciellenes álláspontra helyezkedett és a háborúból való lehetőség szerinti kimaradás, kiugrás pártján állt. 1941-ben elvállalta a megalakuló Magyar Parasztszövetség főtitkárságát, közeledett a szociáldemokratákhoz és jó kapcsolatot tartott fenn a népi írók körével is. 1943-ban részt vett a hírhedt szárszói találkozón, ahol a jelenlévő népi írók, tudósok és kisgazda politikusok a magyarság legaktuálisabb kérdéseit boncolgatták: “Kelethez tartozunk-e vagy Nyugathoz, mi Európa és a magyarság viszonya, hogyan kapcsolódik egymáshoz a demokrácia és a szocializmus, az individualizmus és a kollektivizmus, a hagyomány és a szabadság.” (tovább…)
Csepel.hu
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata és a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata, valamint dr. Csúcs Lászlóné parlamenti lengyel nemzetiségi szószóló szervezésében 2017. április 21-én került sor Andrzej Przewoźnik, a Lengyel Nemzeti Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács egykori főtitkára emléktáblájának avatására Óbudán.
Németh Szilárd országgyűlési képviselő, az IPU Lengyel Tagozatának elnöke – miután Csepelen megnyitotta a Szakmák Éjszakáját a Weiss Manfréd középiskolában – a Katyńi Mártírok Parkjában megkoszorúzta az aznap délután felavatott emléktáblát, valamint megemlékezett a Katyini Áldozatok Emléknapjáról is. (A lengyel parlament 2007-es döntése alapján április 13-a a katyńi bűntény áldozatainak emléknapja.)
A Fidesz alelnöke évek óta nagy erőkkel dolgozik a lengyel-magyar kapcsolatok és a közös történelmi hagyományok ápolásán. (tovább…)
Csepel.hu
2017. április 11-én, Weiss Manfréd születésének 160. évfordulóján a tiszteletére állított emlékműnél koszorút helyezett el Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata nevében Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármester, valamint dr. Szeles Gábor jegyző. A Magyar Országgyűlés nevében pedig Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a Fidesz alelnökének munkatársa koszorúzott.
A gyáróriás emlékére a csepeli önkormányzat 2010-ben állíttatta a dombornyomott emlékművet a Szigetcsúcsnál, valamint a kerület jelmondatának megalkotásakor is tisztelegtek munkássága és elévülhetetlen érdemei előtt: „Csepel – Árpád földje, a magyar ipar bölcsője”.
Csepel.hu
Csepel.hu
Mi lehet egy élet ára? Az, hogy egy szép napon a család összes vagyona odavész, mert csak így menthetik meg az életüket. Röviden így summázható a Weiss Manfréd családról szóló dokumentumfilm lényege, amelynek rendezője Katona Zsuzsa, producere Nyeste Péter. A filmet a Királyerdei Művelődési Házban vetítették le április 10-én. Az eseményen megjelent Ábel Attila alpolgármester és Kontur Pál, Csepel díszpolgára. A film elkészítését a csepeli önkormányzat is támogatta.
Molnár Krisztián, a Királyerdei Művelődési Ház intézményvezetője köszöntötte a közönséget, aki Csepel történetének vonatkozásában maga is hozzájárult a film elkészítéséhez. A Weiss család élete 1892-től, a gyár alapításának évétől összeforrt Csepel történetével. A film külön aktualitását az adta, hogy Weiss Manfréd éppen 160 éve született április 11-én. (tovább…)
Csepeli Városkép, Mr.Gabee
Csepel.info
“Megérkeztünk. Felvettük a kapcsolatot a helyi hatóságokkal. Szeretettel fogadnak” – kaptuk az első hírt Csarnai Attilától, a Csepeli Hírmondó újságírójától.
Mint arról beszámoltunk, csütörtökön indult a németországi Niederkirchen városába Csarnai Attila újságíró és a csepeli, sváb származású Nánási Rezső. (tovább…)
Csepel.info
Csütörtökön indul a németországi Niederkirchen városába Csarnai Attila újságíró és a csepeli, sváb származású Nánási Rezső – értesült a Csepel.info.
Közismert, hogy Csepel török uralom idején elnéptelenedett területét svábokkal telepítették be. Egészen pontosan 1712. július 18-án írták alá azt az úrbéri szerződést, amely alapján újraalapították Csepel falut. A szerződés aláírói Utz János csepeli elöljáró és Savojai Jenő herceg voltak. A csepeli svábok – legalábbis jelentős részük – valószínűleg Niederkirchen városából illetve annak környékéről érkezhettek ide. Ez lehet az oka a nagy számban előforduló Niederkirchner családnévnek is. Egy 1720-ban kelt összeírásban már 19 jobbágyháztartás szerepel a következő nevekkel: Varga, Németh, Bilics, Bogomoli, Gabelics, Istvánoff, Jurácz, Merkovics, Versics, Zorinácz, Agics, Uitz, Fürcht, Schäffer, Niederkirchner, Petz, Harb, Russ, Moszt. (tovább…)
A(z) Történelem kategória archívumában vagyunk