‘Történelem’ kategória archívum

Aki szembeszállt a kommunistákkal, és akinek az elhurcolásából emléknap lett

2017. április 22. szombat

109 éve született Kovács Béla, kisgazda politikus

Csarnai Márk

kovacs-bela

Kovács Béla 1908. április 20-án, egy patacsi parasztcsalád gyermekeként látta meg a napvilágot. Származása nem csak életmódját, de politikai nézeteit is meghatározta olyannyira, hogy 1933-ban csatlakozott a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párthoz (FKgP), melynek prominens személye lett. A politika iránti érdeklődése már egészen fiatal korában megnyilvánult, mikor szerepet kapott a helyi közösség életében. Demokratikus beállítottságú ember volt, aki fő feladatának a magyar gazdatársadalom életviszonyainak javítását, társadalmi, kulturális felemelkedésének elősegítését, öntudatának megalapozását és politikai szervezettségének előmozdítását tekintette. Meggyőződéssel vallotta, hogy a parasztság a “nemzet törzse”, amelyre támaszkodni lehet.

Politikai gondolkodásának alakulását a népi írók nézetei befolyásolták, mely a harmincas évek Magyarországának meghatározó eszmei-politikai mozgalma volt. A Horthy-rendszert feudális jellegű, antidemokratikus rezsimnek tekintette. A háború évei alatt következetesen náciellenes álláspontra helyezkedett és a háborúból való lehetőség szerinti kimaradás, kiugrás pártján állt. 1941-ben elvállalta a megalakuló Magyar Parasztszövetség főtitkárságát, közeledett a szociáldemokratákhoz és jó kapcsolatot tartott fenn a népi írók körével is. 1943-ban részt vett a hírhedt szárszói találkozón, ahol a jelenlévő népi írók, tudósok és kisgazda politikusok a magyarság legaktuálisabb kérdéseit boncolgatták: “Kelethez tartozunk-e vagy Nyugathoz, mi Európa és a magyarság viszonya, hogyan kapcsolódik egymáshoz a demokrácia és a szocializmus, az individualizmus és a kollektivizmus, a hagyomány és a szabadság.” (tovább…)

Emléktábla-avatás és emlékezés a katyńi áldozatokra

2017. április 22. szombat

 

Csepel.hu

img_1466

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata és a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata, valamint dr. Csúcs Lászlóné parlamenti lengyel nemzetiségi szószóló szervezésében 2017. április 21-én került sor Andrzej Przewoźnik, a Lengyel Nemzeti Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács egykori főtitkára emléktáblájának avatására Óbudán.

Németh Szilárd országgyűlési képviselő, az IPU Lengyel Tagozatának elnöke – miután Csepelen megnyitotta a Szakmák Éjszakáját a Weiss Manfréd középiskolában – a Katyńi Mártírok Parkjában megkoszorúzta az aznap délután felavatott emléktáblát, valamint megemlékezett a Katyini Áldozatok Emléknapjáról is. (A lengyel parlament 2007-es döntése alapján április 13-a a katyńi bűntény áldozatainak emléknapja.)

A Fidesz alelnöke évek óta nagy erőkkel dolgozik a lengyel-magyar kapcsolatok és a közös történelmi hagyományok ápolásán. (tovább…)

160 éve született Weiss Manfréd

2017. április 11. kedd

 

Csepel.hu

wmkoszoruzas

2017. április 11-én, Weiss Manfréd születésének 160. évfordulóján a tiszteletére állított emlékműnél koszorút helyezett el Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata nevében Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármester, valamint dr. Szeles Gábor jegyző. A Magyar Országgyűlés nevében pedig Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a Fidesz alelnökének munkatársa koszorúzott.

A gyáróriás emlékére a csepeli önkormányzat 2010-ben állíttatta a dombornyomott emlékművet a Szigetcsúcsnál, valamint a kerület jelmondatának megalkotásakor is tisztelegtek munkássága és elévülhetetlen érdemei előtt: „Csepel – Árpád földje, a magyar ipar bölcsője”.

Csepel.hu

 

Az élet ára – dokumentumfilm a Weiss családról

2017. április 11. kedd

Csepel.hu

azeletara4

Mi lehet egy élet ára? Az, hogy egy szép napon a család összes vagyona odavész, mert csak így menthetik meg az életüket. Röviden így summázható a Weiss Manfréd családról szóló dokumentumfilm lényege, amelynek rendezője Katona Zsuzsa, producere Nyeste Péter. A filmet a Királyerdei Művelődési Házban vetítették le április 10-én. Az eseményen megjelent Ábel Attila alpolgármester és Kontur Pál, Csepel díszpolgára. A film elkészítését a csepeli önkormányzat is támogatta.  

Molnár Krisztián, a Királyerdei Művelődési Ház intézményvezetője köszöntötte a közönséget, aki Csepel történetének vonatkozásában maga is hozzájárult a film elkészítéséhez. A Weiss család élete 1892-től, a gyár alapításának évétől összeforrt Csepel történetével. A film külön aktualitását az adta, hogy Weiss Manfréd éppen 160 éve született április 11-én. (tovább…)

1956-os Csepeli Büszkeségpont

2017. április 5. szerda

Csepeli Városkép, Mr.Gabee

Gyorshír: megérkeztek a csepeliek a svábok “őshazájába”

2017. március 31. péntek

Csepel.info

expedicio-a-csepeli-svabok-oshazajaba

“Megérkeztünk. Felvettük a kapcsolatot a helyi hatóságokkal. Szeretettel fogadnak” – kaptuk az első hírt Csarnai Attilától, a Csepeli Hírmondó újságírójától.

Mint arról beszámoltunk, csütörtökön indult a németországi Niederkirchen városába Csarnai Attila újságíró és a csepeli, sváb származású Nánási Rezső. (tovább…)

Expedíció a csepeli svábok őshazájába

2017. március 29. szerda

Csepel.info

expedicio-a-csepeli-svabok-oshazajaba

Csütörtökön indul a németországi Niederkirchen városába Csarnai Attila újságíró és a csepeli, sváb származású Nánási Rezső – értesült a Csepel.info.

Közismert, hogy Csepel török uralom idején elnéptelenedett területét svábokkal telepítették be. Egészen pontosan 1712. július 18-án írták alá azt az úrbéri szerződést, amely alapján újraalapították Csepel falut. A szerződés aláírói Utz János csepeli elöljáró és Savojai Jenő herceg voltak. A csepeli svábok – legalábbis jelentős részük – valószínűleg Niederkirchen városából illetve annak környékéről érkezhettek ide. Ez lehet az oka a nagy számban előforduló Niederkirchner családnévnek is. Egy 1720-ban kelt összeírásban már 19 jobbágyháztartás szerepel a következő nevekkel: Varga, Németh, Bilics, Bogomoli, Gabelics, Istvánoff, Jurácz, Merkovics, Versics, Zorinácz, Agics, Uitz, Fürcht, Schäffer, Niederkirchner, Petz, Harb, Russ, Moszt. (tovább…)

27 év hallgatás és elmaradt igazságszolgáltatás – Marosvásárhely fekete márciusa

2017. március 26. vasárnap

Csarnai Márk, Metszet.info

marosvasarhely1

Forrás: erdelyinaplo.ro

Huszonhét évvel ezelőtt került sor Marosvásárhelyen az azóta már „fekete március” néven elhíresült véres eseményekre. A magyar nyelvű oktatásért indult békés demonstrációk a lappangó etnikai ellentétek felszínre kerülésével erőszakba torkollottak. 1990. március 19-20-án összecsapások zajlottak románok és magyarok között, a zavargásoknak hat halottja és több mint kétszáz sérültje volt.

Az 1989-es forradalom alatt még egymással vállvetve harcoló magyar és román felkelők barátságának 1990 tavaszán már nyoma sem volt. Az új vezetés nem mutatott hajlandóságot arra, hogy érvényesítse a nemzeti kisebbségektől a kommunista diktatúra idején megtagadott jogokat, sőt Ion Iliescu államfő nyíltan a magyar szeparatizmus veszélyéről beszélt. Egyre több magyarellenes szervezet alakult, melyek közül a legismertebb az egykori Securitate-tisztek és korábbi kommunista aktivisták által alapított Vatra Romaneasca volt. Számukra a túlélés volt a tét. (tovább…)

1956-os Csepeli Büszkeségpont

2017. március 23. csütörtök

Csepeli Városkép, Mr.Gabee

133 nap – film a Tanácsköztársaságról

2017. március 21. kedd

Mandiner, Yotube

Skrabski Fruzsináék dokumentumfilmje az első hazai kommunista diktatúráról. Rendező: Borsody István. Szerkesztő: Novák Tamás, Borsody István.