Csepel.info
Csütörtökön indul a németországi Niederkirchen városába Csarnai Attila újságíró és a csepeli, sváb származású Nánási Rezső – értesült a Csepel.info.
Közismert, hogy Csepel török uralom idején elnéptelenedett területét svábokkal telepítették be. Egészen pontosan 1712. július 18-án írták alá azt az úrbéri szerződést, amely alapján újraalapították Csepel falut. A szerződés aláírói Utz János csepeli elöljáró és Savojai Jenő herceg voltak. A csepeli svábok – legalábbis jelentős részük – valószínűleg Niederkirchen városából illetve annak környékéről érkezhettek ide. Ez lehet az oka a nagy számban előforduló Niederkirchner családnévnek is. Egy 1720-ban kelt összeírásban már 19 jobbágyháztartás szerepel a következő nevekkel: Varga, Németh, Bilics, Bogomoli, Gabelics, Istvánoff, Jurácz, Merkovics, Versics, Zorinácz, Agics, Uitz, Fürcht, Schäffer, Niederkirchner, Petz, Harb, Russ, Moszt.
Úgy tudjuk, hogy Nánási Rezső a Niederkirchner családba tartozik, így saját családjának történetét, “őshazáját” keresve is indult a gyönyörű Rajna-vidékre. Csarnai Attila, a Csepeli Hírmondó újságírója és több csepeli témájú dokumentumfilm rendezője magánemberként segíti a kutatást. Bízunk benne, hogy április elején beszámolhatunk útjuk eredményeiről.
Addig is jó utat kívánunk!
Csepel.info
Végre veszi valaki a fáradtságot. Jó ötlet, jó utat!
Expedíció? Nem túlzás ez egy kicsit? Csak Németországba mennek, nem az Antarktiszra…
Milyen szépen fogalmaz a kettős magyar történelem, “Közismert, hogy Csepel török uralom idején elnéptelenedett területét..”. Vajon kik néptelenítették el Csepel területét? Sajnos a hajdúk és a huszárok, akik lerohanták Csepelt, a Várból ide menekített török kincsek miatt.
” Június 21-én a török védők kiengednek a várból 600 keresztény nőt és gyereket, míg a saját asszonyaikat a gyerekekkel (300 főt) már korábban a Szt. Margit (mai Csepel) szigeti dereglyékhez küldik. Védelmükre rendel Abdi basa 4 századnyi szpáhit. Felfigyelnek a mozgásra a zsákmányra éhes győri és komáromi hajdúk és huszárok, s lekaszabolják a török őrséget. Kezükre jut 20 nagy uszály, megrakva 500 000 reales de ocho értékű ezüsttel és a török tisztek háremeivel és gyerekeivel. Az asszonyokat megerőszakolják — „imitaron el rapto de las Sabinas, llevandollas e ellas los ninyos” — letépve a csecsemőt az anyjuk melléről, majd vértől ittasan a sziget egész lakosságát — passado al cuchillo — kardélre hányják! A szigeten 4000 keresztény lakott, ők hívták be a magyarokat. A férfiakat a huszárok felkoncolják. A civil lakosságból mindössze 5 férfit és 180 asszonyt hagynak életben!”
Buda ostroma, 1686 – spanyol szemmel (Don Francisco Fabro Bremunda) GALÁNTAY ERVIN
Sajnos ez is Csepel történelméhez tartozik.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
[…] Mint arról beszámoltunk, csütörtökön indult a németországi Niederkirchen városába Csarnai Attila újságíró és a csepeli, sváb származású Nánási Rezső. […]