Ma 101 éve, 1917. október 5-én született Szabó Magda Debrecenben, akinek olyan nagy prózai műveket köszönhetünk, mint Az ajtó, a Régimódi történet vagy az Abigél. Ebből az alkalomból a költőként indult Kossuth-díjas íróra emlékeztek a tavaly róla elnevezett Szabó Magda Közösségi Térben.(tovább…)
1603. szeptember 28-án a Csepel-sziget északi felében komoly összecsapásra került sor a Budát ostromló keresztény és a várat felmenteni szándékozó török seregek között. A győzelem az előbbieké volt, az ország egykori fővárosát mégsem sikerült felszabadítani.
„Azon a helyen Dervis pasa tíz apródjával hosszú ideig szemben állt a hitetlenekkel s a futamodókat magához vonta. Sokan azonban nem voltak a segítségére, s midőn apródjaival a hitetlenek egyik nagy csapatával összeütközött, azonnal vértanú lett.” – írta meg ezekkel a szavakkal Ibrahim Pecsevi, a török felmentő sereg krónikása Dervis pasa halálát a csepeli csatából. (tovább…)
A 12 éve kiszivárgott őszödi beszédet a magyar választók döntő többsége, 78 százaléka köti Gyurcsány Ferenchez, 19 százalékuk viszont nem tudott megnevezni olyan politikust, aki a hangfelvételhez köthető – olvasható a Nézőpont Intézet kutatási eredményében.
A közvélemény-kutatás szerint a legfiatalabb, 18-29 éves választókat tömörítő korcsoport négy tizede nem tudja az egykori kormányfőt kapcsolatba hozni a beszéddel, de a nyolc általánost végzettek 43, illetve a községekben élők 31 százalékát is érinti a „politikai feledékenység”.
http://tortenelemklub.com/, Mr. Gabee, Csepel.info
2001 szeptember 11-én megrendült a világ, amikor váratlanul egy terrorszervezet súlyos csapást mért az USA –ra. A New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyaiba két repülőgép csapódott be. Mindkét épület összeomlott két órán belül, az összeomlást követően több épület is az ikertornyokhoz hasonlóan összedőlt, vagy megrongálódott. A harmadik repülőgép a Pentagon Virginia állambeli arlingtoni épületébe repült. A negyedik eltérített gépet egyes feltételezések szerint a terroristák a Fehér Házba irányították volna, de az utasok visszafoglalták, azonban már nem tudták megmenteni a lezuhanásról, az utasszállító repülő Washingtontól mindössze 15 percnyire, Pennsylvania államban, Shanksville mellett csapódott a földbe. A repülőjáratok egyetlen utasa sem élte túl a támadásokat. A terrorakció folyamán a géprablókkal együtt összesen 3031 ember vesztette életét.
Az eseménysor ráébresztette a világot arra, hogy földgolyónkon egy új biztonságpolitikai korszak vette kezdetét. Ebben az új korszakban már nem a modern államok tömeghadseregei jelentik egymásra a legfőbb veszélyt, hanem a korábban harmadik világnak nevezett területek terrorszervezetei hordozzák a legnagyobb biztonsági kockázatot minden földlakó számára. (tovább…)
Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg.
Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István (illetve még abban az évben fia, Imre, valamint Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. (tovább…)
Úgy 50-60 ezer évvel ezelőtt folyókák, patakok szabdalták keresztbe-kasba a Csepel-szigetet a Duna két ága között, amelyek mára eltűntek, de nyomuk megmaradt. Nemcsak a régi térképeken tüntették fel őket, hanem a sziget több pontján fellelt őskori leletek alapján is erre lehet következtetni.
A vizek mentén dús növényzet burjánzott, amely kedvező életfeltételeket nyújtott a mára kihalt állatoknak. Csepelen őstulkok, mamutok, ősbölények, gyapjas orrszarvúak legelésztek sok ezer éven át. A tudósok szerint az ősember 15 ezer évvel ezelőtt jelent meg – mondja Vöő Imre helytörténész, aki a hatvanas évek legelejétől gyűjtötte össze az állati és emberi leleteket, amelyeknek a java része a szigetszentmiklósi helytörténeti gyűjteményben található, de a ráckevei Árpád Múzeumban is megtalálható néhány példány.