csepel.hu
Ma 101 éve, 1917. október 5-én született Szabó Magda Debrecenben, akinek olyan nagy prózai műveket köszönhetünk, mint Az ajtó, a Régimódi történet vagy az Abigél. Ebből az alkalomból a költőként indult Kossuth-díjas íróra emlékeztek a tavaly róla elnevezett Szabó Magda Közösségi Térben.
A szerdán tartott hagyományteremtő évfordulós rendezvényen felolvasó délutánra és irodalmi beszélgetésre várták az érdeklődőket. „Az én Szabó Magdám” felolvasó délutánon rajongói műveiből adtak elő részleteket. Elhangzott többek között Az alvók futása című kötetből egyik novellája, a Mondják meg Zsófikának című regény bevezetőjéből egykori iskolás és tanítói évei elevenedtek fel. A Nagy Imre Általános Iskola tanulói a Születésnap és az Abigél regényekből idézték fel az írónő emlékét, aki egész életét végig írta.
Rengeteg műfajban alkotott, papírra vetett drámákat, verseket, mesét, színművet, publicisztikát, úti jegyzetet. Írásaiban megmutatkozott hazafisága, sokszor Magyarországról írt, főleg Debrecen városa állt legközelebb szívéhez.. Az olvasást már egész kisgyermekkorában megszerette. Családjuk lakása tele volt könyvekkel, szülei mindent megengedtek, hogy elolvasson a magyar-latin szakos tanárként végzett lánynak. Olaszországban például rendkívül népszerűek művei, különösen a Freskó.
Szabó Magda ezer arca
A délután kezdődött irodalmi társalgáson Bereményi Géza Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendezővel és dr. Udvardi Beáta intézményvezetővel beszélgetett Juhász Anna irodalmár.
Mindketten személyes élményükön keresztül meséltek arról az írónőről, aki fogalom lett még életében – fogalmazott róla az irodalmár.
Az intézményvezető elmondta: mindig felbukkant a neve életében, sőt nagymamája által is kötődik hozzá, aki szintén 1917-ben született Debrecenben. Még gyermekként a Fabula című művészeti műsorban ismerte meg Abigélt. Elolvasta a Születésnap és Álarcosbál köteteit, de személyesen is találkozott az íróval, a Für Elise dedikálásán.
Udvardi Beáta rodoszi nyaralásuk emlékeiről is mesélt a hallgatóknak. A Zeusz küszöbén című könyv olvasása közben döbbent rá arra, hogy ugyanazon a strandon és ugyanabban a szállodában jártak, amelyet az írónő egykoron megörökített a műben.
Számtalan kapcsolódásukról szólt az író is, aki elfogulatlan nőnek nevezte Szabó Magdát. Első találkozásuk a zalaegerszegi színházban volt, amikor a Régimódi történet rendezője lett. Ebből a regényből készült filmrészletet is láthatott a közönség a beszélgetés közben.
A rendező elmondta azt is, hogy az írónő kitűnően ábrázolt történelmi kort és embereket, műveiben családja életrajzát írta meg, saját tapasztalatból dolgozott. Könnyű volt vele együttműködni a színpadon, ahogy fogalmazta, mindig oda állt, ahová kellett és mindig minden rendben volt vele. Megemlítette kacérkodását és egyik tréfás húzását, amikor amerikai filmrendezőt kellett eljátszania egy budai villában a Júlia utca lakóinak. Erre az írónő kérte, de nem készült el a színdarab – mesélte mosolyogva.
Az emlékező rendezvényen az intézményvezető Bereményi Géza szavaival köszönt el az érdeklődőktől: „Érdemes Szabó Magdád olvasni”.
AZS
