Lukács László
Napjainkban karácsony fénypontja Európa nagy részén és szinte világszerte az európai kultúrától befolyásolt földrészeken is a karácsonyfa, pedig mai formájában alig több mint kétszáz éves múltra tekinthet vissza.
Kialakulásának bölcsője a XVI-XVII. századi Elzász és Baden, a Rajna felső szakaszának vidéke. Közvetlen előzményére, a téli, karácsonyi májusfára utaló legkorábbi történeti adatokat itt találták meg a német néprajzkutatók. (tovább…)
Múlt-kor
Az internetes információáramlás sebessége új eszközt adott az emberiség kezébe, hogy konfliktusait rendezze – állította vasárnap az irodalmi Nobel-díj idei nyertese, Jean-Marie Gustave Le Clezio, aki szerint a hasonló technológiákkal akár a második világháború is megelőzhető lett volna.
A Svéd Akadémia előtt szerdán megtartandó beszédében a 68 éves francia szerző arról beszél majd: ha már akkor is létezett volna internet, Hitler terve nem járt volna sikerrel, és a nácik már a hatalomra kerülés előtt nevetség tárgyává váltak volna. (tovább…)
Inforadio.hu
A World Trade Center ikertornyainak ledőlésétől a holdra szálláson át egészen a globális felmelegedésig több olyan elmélet létezik, amely megkérdőjelezi ezeknek a világfontosságú eseményeknek a valódi vagy legalábbis hivatalosan hangoztatott okát. De milyen összeesküvés-elméletek tartják lázban a világot?
És milyen összeesküvés-elméletek tartják lázban Csepelt? – de ezt már mi kérdezzük, a Csepel.info szerkesztősége. Hallottunk már Észak-Csepel eladásával kapcsolatos “meséket”, a galvániszap-sztori legelképesztőbb fordulatairól magunk is beszámoltunk, írtunk a Szabadkikötő ölbének rejtélyes betemetéséről, a Csepel SC-t, a Kis-Duna partot érintő ügyekről, és így tovább. A sor hosszú, és kíváncsiak vagyunk, hogy olvasóinknak még mi jut eszébe. Ha sok minden, akkor a mi hamarosan megjelenő, ezzel a témával foglalkozó cikkünk is hosszabb lesz egy kicsivel. De most lássuk az Inforadio.hu cikkét! (tovább…)
Fidesz-KDNP frakció
A Fidesz csepeli szervezete a Csepeli Temetőben elhelyezett kopjafánál tartott megemlékezést a Nemzeti Gyásznapon.
Németh Szilárd választókerületi elnök kiemelte, hogy október 23-a a dicsőség, a bátorság, az igazság, míg november 4-e a terror, a vérbefojtás és a hazugság szimbóluma. Már az 1956-os forradalmat és szabadságharcot is el akarják lopni tőlünk! Kádár-Apró-Dögei – ha úgy tetszik Kádár apró dögei – itt vannak közöttünk. (tovább…)
Csepel.info
Emlékszel a zászló kitűzésére a Reichstagon vagy Iwo Jimán? A tankokkal egy szem szatyorral szembe álló kínaira, aki vásárolni indult, de a történelembe vonult be? A napalm elől menekülő vietnami gyerekekre?
Alig van olyan fotó az itt található honlapon, amelyet ne láttunk volna már valamikor. A gyűjtemény azonban rendkívül megrázó, szomorú képeket is tartalmaz, ezért inkább felnőtt olvasóinknak ajánljuk.
Csepel-sziget.hu, Magyar Nemzet
Füst a kerület fölött a harcok idején
Ezerkilencszázötvenhat november 4-e után az egyik legnagyobb, de kevésbé ismert ellenállási góc Budapest területén a csepeli városrész volt, amelyik november 10-ig tartotta magát. A munkás-paraszt kormány persze sohasem ismerte be, hogy egykori “bástyája”, a “Vörös Csepel” önfeláldozóan védte a forradalom vívmányait, és felvette a harcot a szovjet túlerővel szemben.
Ezekről a hősi napokról és azok következményeiről szólt a Magyar Nemzet egy 2003-ban készült interjúja, melyet Kovács Sándor dandártábornokkal készítettek Csepelen. Kovács Sándor a Történelmi Igazságtétel Bizottság katonai szervezetének elnöke, aki főhadnagyként maga is részt vett ezekben a harcokban. Részletek a Csepel-sziget.hu oldalon, itt olvashatók.
MTI, Magyar Nemzet, Wikipedia
Apró Antal vezette a „középületeket védő” katonai bizottságot – Válogatás nélkül irtották a magyart
Az 52 évvel ezelőtti Parlament előtti sortűz közel száz áldozatára emlékeznek 1956-os szervezetek és túlélők szombaton a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési minisztérium árkádja alatt felállított márványtáblánál, ahol mécseseket, koszorúkat és virágokat helyeznek el.
A “véres csütörtök” áldozatainak és háromszáz túlélőjének emléket állító táblánál este nyolc óráig tekinthető meg a történteket felidéző tabló. A nap folyamán a helyszínen túlélők idézhetik fel a tragikus órákat. A golyók ütötte nyomokat az épület falára erősített vasgolyók jelképezik; ezeket az ártatlan áldozatokra utalva fehér rózsákkal díszítették fel. (tovább…)
Magyar Nemzet
„Örökké tartó vita, hogy mi mozgatja a történelmet, mi áll a velőt rázó események mögött” – kezdte ünnepi beszédét Orbán Viktor a budai Várban, tízezres tömeg előtt. A Fidesz elnöke kifejtette, vannak, akik úgy gondolják, az események mögött törvényszerűségek állnak, megint mások úgy gondolják, csupán banális véletlenek.
Orbán szerint az ellentétes magyarázatok közös vonása, hogy mindegyikből az ember hiányzik, az az ember, akin a nemzeti és a nemzetközi hatalom átnézett, akivel kénye-kedve szerint bánt, vagyonából kifosztotta, mert neki úgy tetszett. (tovább…)
Csepel.info
A csepeli önkormányzat október 22-én, szerdán 14 órakor, a Szent Imre téri emlékműnél tartja megemlékezését a 1956-os Forradalom és Szabadságharc 52. évfordulója alkalmából. A megemlékezést a díszpolgári cím átadása követi majd 15:15 órakor a Csepeli Munkásotthonban (Árpád u. 1.).
A csepeli Fidesz-KDNP képviselőcsoport október 22-én, 16 órakor tartja megemlékezését az ’56-os emlékműnél. A budai várban október 23-án 13 órától családi programokkal várják a forradalomra emlékezőket, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ugyanitt, a Dísz téren 15 órakor mond beszédet.
Mult-kor.hu
2008. május 15 és augusztus 4. között a XXI. kerületben, a csepeli szigetcsúcson, a Szabadkikötő út keleti oldalán, mintegy 3800 négyzetméternyi területen végzett kutatásokat a Budapesti Történeti Múzeum Ős-, és Népvándorlás kori Osztálya. A kutatásra a Központi Szennyvíztisztító projekt keretében került sor, ahol a 2004 óta az eddig feltárt, mintegy 130 ezer négyzetméternyi területen összességében 854 objektum került elő – számoltak be róla Endrődi Anna és Horváth M. Attila régészek.
A Duna fővárosi, átkelőhelyek létesítésére különösen alkalmas, szigetekkel tagolt szakasza már az őskor óta minden szempontból ideális feltételeket kínált a megtelepedéshez. A folyó a pliocén/pleisztocén korszakváltás idején, a levantei időszak elején jelent meg, nagyméretű kavicsdelták kialakítása kíséretében. A Duna völgyének többé-kevésbé a mai geomorfológiai viszonyoknak megfelelő átalakulása nagyjából az óholocén vége felé következhetett be, amelynek egyik fontos eredménye lett a soroksári Duna-ág kialakulása. Csepel-szigeten a szabadkikötőkől északra fekvő rész a magas ártérhez tartozik, de sűrűn szabdalják az alacsony ártérhez tartozó holtmeder-ágak, amelyeket a régészeti munkáink során is meg tudtunk figyelni. (tovább…)
A(z) Történelem kategória archívumában vagyunk