Csepel.info

Origo

A tervek szerint idén teljesítenek utoljára szolgálatot a fővárosban a több mint húszéves KrAZ hókotrók. Vannak korszerűbb, takarékosabb és praktikusabb célgépek, de egyik sem kelt olyan félelemmel teli tiszteletet munka közben, mint a szovjet monstrum. Felkéredzkedtünk egy körre a fafülkébe.

Fénykorukban a géppark elismert és kedvelt tagjai voltak. Öten maradtak, és ők is csak néhány napot dolgoznak egy évben. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. 2008/2009. évi téli munkarendje szerint a csepeli Szállító utcai telep az állomáshelyük, átlagos életkoruk 21,29 év, ekézésre és szórásra is bevethetők.

Az olyan “rendkívüli helyzetben”, amilyen a keddi havazás is volt, reggeltől estig róják a főváros szélesebb útjait. Sofőrjeik munkája nem csak fizikailag nehéz: a KrAZ-zal minden manőver potenciális gyilkosság a közlekedés kisebb méretű – tehát gyakorlatilag valamennyi – résztvevője számára.

A márkajelzés – a szovjet járműveknél bevett módon – úgy született, hogy a gyár nevéből mozaikszót képeztek. A KrAZ jelentése Kremencsugszkij Avtomobilníj Zavod, azaz Kremencsugi Autógyár. Kremencsug városát hiába keressük az Oroszország-térképeken, ugyanis Ukrajnában található, és most már Kremencsuknak hívják.

Az üzem hídszerkezetek készítésével foglalkozott a második világháború után, majd az ötvenes évek közepén mezőgazdasági gépek előállításával bővült a profil. 1958-ban hoztak határozatot nehéz tehergépkocsik kremencsugi gyártásáról – tulajdonképpen az oroszországi Jaroszlavl városában működő üzemet költöztették át. Az első KrAZ, a 222-es típus 1959-ben készült el. A 6×4-es kerékképletű billenőplatós jármű üresen is több mint tíz tonnát nyom, össz-gördülőtömege meghaladja a húsz tonnát. Lényegében csak a felépítményben különbözik tőle a 219-es jelzésű platós és a 221-es jelzésű nyerges vontató. Utóbbi mögé legfeljebb harminctonnás pótkocsit lehetett kötni. E szériával párhuzamosan készítették az hatkerék-hajtású 214-es modell.

Az imént felsorolt típusok közös vonása, hogy kétütemű dízelmotorral készültek (soros, hathengeres, 6900 cm3). A négyüteműek csak a hatvanas évek második felében jelentek meg: az összkerékhajtású 214-es helyét a 255-ös, a 222 billenőplatósét a 256-os modell vette át, a 219-es platóst a 257-es, a 221-es vontatót pedig a 258 jelzésű KrAZ váltotta, ezek orrába 14860 cm3-es V8-as dízel hengerűrtalma. Folyamatosan nőtt az export, természetesen elsősorban a baráti országokba szállították az óriási gépeket.

A vállalat túlélte a szocializmus összeomlását, és 1999-ben magánkézbe, ukrán-német vegyes vállalat tulajdonába került. 2003-ban összeszerelő üzem nyílt Oroszországban és Vietnámban, egy évvel később pedig 2200 darab jármű iraki szállításáról kötött megállapodást az AvtoKrAZ vezetése.

A jelenlegi kínálatban két- és háromtengelyes nyerges vontatókat, platós és egyéb felépítményű teherautókat, bányamunkákhoz használható három- és négytengelyes gépeket, valamint pótkocsikat is találunk. A 250-eseket a nyolcvanas években korszerűsítették, ebből a szériából valók a Fővárosi Közterület-fenntartó által használt KrAZ-ok is.

A régi KrAZ-ok számokban

Teljesítmény: 133-222 kW / 181-302 LE. Saját tömeg: 9,7-12,4 tonna. Szállítható tömeg (ha lehet): 7-12 tonna. Vontatható tömeg (ha lehet): 10-30 tonna. Kerékképlet: 6×4 vagy 6×6.
Hosszúság: 7375-9660 mm. Szélesség: 2630-2750 mm. Magasság: 2620-3230 mm. Első két tengely közti távolság: 4080-5050 mm. Hátsó tengelyek közti távolság: 1400-1600 mm. Nyomtáv elöl: 1950-2160 mm. Nyomtáv hátul: 1920-2160 mm.
Legnagyobb sebesség: 45-80 km/h. Fordulókör átmérője: 21-28 méter.

origo.hu

This entry was posted on 2009. február 18. szerda at 16:07 and is filed under Csepel, Közlekedés, Történelem. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.