MTI, Csepel.info
A társaskocsik megjelenésével indult be a “tömegközlekedés” Budapesten (kép: Bkv.hu)
Egy budapesti vállalkozó cég Budapest és Cegléd között személyszállítású társasgépkocsi – szolgáltatásra kért a várostól engedélyt. A tervek szerint az automobilok közlekedése időhöz lesz kötve.
Hasonló gépjáratokat rendez be a vállalkozó Budapestről Taksony, Nagykáta, Mogyoród, és többek között Csepel községekbe – adta hírül a Magyar Távirati Iroda 1911. január 21-én. (tovább…)
MTI, Index
Az 1960-as olimpiai öttusa csapat: Németh Ferenc, Szabó Lajos (a szövetség elnöke), Balczó András, Nagy Imre – Mob.hu
Hétfőn 75 éves Németh Ferenc, a magyar öttusasport első egyéni olimpiai bajnoka, egyben első kétszeres olimpiai aranyérmese. Rómában, 1960-ban nemcsak az egyéni verseny eredményhirdetésekor, hanem a csapatok szólításánál, Balczó András és Nagy Imre társaságában is a dobogó tetejére állhatott.
Az úszó, atletizáló és focizó Németh Ferenc véletlenül lett öttusázó: a sok mást is a sportágba csábító csepeli mester, Benedek Ferenc fedezte fel egy labdarúgó-mérkőzésen a jól mozgó fiút, és mivel a háromtusa csapat egyik tagja megbetegedett, a mester beállította a 18 éves Némethet, aki nem vallott szégyent – egy év múlva pedig már a felnőtt országos bajnokságon szerepelhetett. (tovább…)
ATV
Múlt-kor, Csepel.info
1941 elején egyre fokozódott a német nyomás Jugoszláviára annak érdekében, hogy csatlakozzék a háromhatalmi szerződéshez. Pál jugoszláv régensherceg és Cvetković miniszterelnök úgy vélte, ha engednek a német kívánságnak, elkerülhetik a megszállást vagy éppen a fegyveres agressziót. Ezért március 25-én a kormányfő és a külügyminiszter Bécsben aláírta a háromhatalmi egyezményt.
A következő napokban azonban egy spontán népi tüntetésektől támogatott államcsíny, amelyet angolbarát tábornokok, katonatisztek hajtottak végre, elsöpörte a kormányzatot. Ez az esemény veszélyeztette a görögországi német beavatkozást célzó Marita-terv és az eredetileg május 15.-i kezdésre kitűzött Barbarossa-terv (a Szovjetunió elleni támadás) megvalósítását. Hitler ezért úgy döntött, hogy mielőbb lerohanja Jugoszláviát. (tovább…)
Origo, Csepel.info
Trabant 600-as, körülötte VW Bogár, Zsiguli és Nagy Polski (fotók: Póla Gergely)
Egy napra birtokba vették a KGST-autók a csepeli Védgát utcában lévő egykori Merkur-átadótelepet. A kiállítás apropójából áttekintjük a gépkocsi-értékesítő vállalat történetét is.
A nyolcvanas évek végéig az autóvásárlás gyakorlatilag egyet jelentett a Merkurral – no meg a hosszú várakozással. Ahogy a szocializmusban szinte mindent, az új gépkocsik értékesítését is állami vállalat végezte, a gazdasági berendezkedés adta szűk keretek között. (tovább…)
Fn.hu
Barátságunk mintha már a génjeinkbe ivódott volna, mindig a legnehezebb időkben mutatta meg erejét. Egészen rendkívüli – főleg itt, Európa közepén – hogy a lengyel és magyar népnek soha nem voltak konfliktusai, a magyaroknak kivételes helyük van a lengyel szívekben – Roman Kowalskit, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövetét kérdeztük.
A magyar lakosság egésze ismeri és számon tartja a történelmi lengyel-magyar kapcsolatokat, a két nép barátságát. A lengyel nép körében mennyire ismert, mennyire elfogadott és mennyire népszerű ez a gondolat? (tovább…)
Csepel.hu, Csepel.info
Kép forrása: Vezér Endre
Korabeli beszámolók szerint legalább 30 ezer ember tódult ki a csepeli repülőtérre, amikor 1931. március 29-én délelőtt fél kilenckor landolt a Németországból érkező híres léghajó, a Graf Zeppelin.
A léghajó földet érésére olyan hírességek is kíváncsiak voltak, mint Horthy Miklós kormányzó, aki személyesen fogadta a repülőből kiszálló utasokat, többek között fiát, Horthy Istvánt. (tovább…)
MTI, Múlt-kor, Wikipedia, Csepel.info
A “Tisztelettel adózunk a magyar nemzetnek” szavakkal kezdődő emléktábla, amelyet Schmitt Pál hivatalos varsói látogatása alkalmával a magyar köztársasági elnök és lengyel kollégája, Bronislaw Komorowski jelenlétében Varsóban felavatott, azt a történelmi eseményt örökíti meg, amikor 1920-ban a Magyar Királyság lőszer- és fegyverszállítmányai elősegítették a lengyel hadsereg győzelmét a Vörös Hadsereg felett.
Az 1919-21-es “lengyel-bolsevik háború” (nevezik lengyel-szovjet háborúnak is, bár ez kevésbé pontos, hiszen a Szovjetunió csak 1922-ben alakult meg) az I. világháború végén, 1918-ban függetlenségét 123 évi felosztottság után visszaszerző Lengyelország keleti határainak kialakításáért és függetlenségének megőrzéséért folyt. A világháború győztes hatalmai elismerték az újjászülető lengyel államot, de hogy hol fognak húzódni határai, azt senki sem tudta pontosan. A lengyel politika fő célkitűzése az volt, hogy a Lengyelország első felosztása (1772) előtti határokat állítsák vissza, vagyis lehetőleg álljon helyre az egykori (soknemzetiségű) Lengyel-Litván Köztársaság (Rzeczpospolita). (tovább…)
MTI, Mno.hu, Csepel.info
A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén törölte Sztálint, Haynaut és további hét személyt Budapest díszpolgárai közül. A döntést a testület egyhangúlag támogatta. A korábbi huszonöt helyett elegendő lesz öt évnek eltelnie a névadó halála után, hogy közterületet nevezhessenek el róla. A képviselők arról is határoztak, hogy a jövőben egy személyről több kerületben is lehessen utcát elnevezni.
Lapunk úgy tudja, hogy Németh Szilárd csepeli polgármester is felszólalt a csepeli gerincút építésével kapcsolatos napirendnél, hosszan kifogásolva az útépítés előkészítésekor és kivitelezésekor felmerült problémákat, de volt szó a csepeli Ady Endre út melletti kerékpárútról is. (tovább…)
Nava.hu – 1944. május
A vidéki sportélet egyik kiemelkedő eseménye volt a Kolozsvár és a Csepel labdarúgó mérkőzése, amelyet Kolozsvárott bonyolítottak le.
A mindvégig izgalmas és magas színvonalú mérkőzés második félidejében a kolozsváriak ragadták magukhoz a vezetést és 3:2 arányú győzelmet arattak.
A(z) Történelem kategória archívumában vagyunk