Veke, Csepel.info
A Boráros térre közlekedő Csepeli gyorsvasút megnyitása 1951-ben. (forrás: Németh Zoltán Ádám gyűjteménye)
1912. május 26-án megnyitották a Csepelre vezető HÉV-vonalat, amely elsősorban a Weiss Manfréd gyár dolgozóit szállította. A vonat kétvágányú, villamos üzemű volt, 4,1 km hosszal. A Gubacsi út végétől indult, majd a tehervonathoz hasonló kitérővel érte el a gubacsi zárógátat, és azon át Csepelt. A végállomása megegyezett a mai csepeli HÉV végállomásával.
Az ötvenes évek idején többször átszervezték a helyiérdekű vasutakat üzemeltető vállalatokat. 1949. október 1-jén létrehozták a Fővárosi Helyiérdekű Vasút Községi Vállalatot (FHVKV), melynek neve később Fővárosi Helyiérdekű Vasútra (FHÉV) változott. 1952-ben összevonták a FHÉV-et a MÁV-val, és létrehozták a MÁV-BEV-et. A BHÉV kocsijait a MÁV számrendszerébe sorolták, és kékre festették. A vonalakon a MÁV díjszabása lépett életbe. Az új rendszer azonban rövidéletű volt: 1958-ban a BHÉV ismét különálló vállalat lett.
Csepel növekvő közlekedési igényeit a gubacsi hídi szárnyvonal nem tudta egymaga kielégíteni, így szükségessé vált egy közvetlen belvárosi kapcsolatot nyújtó gyorsvasúti vonal építése. A Boráros térig tartó új csepeli HÉV-et 1951. április 29-én adták át. Az építés idején felmerült a vonal Kálvin térig való meghosszabbítása, ám ez sajnos mind a mai napig terv maradt. A járat kezdetben M VII-es villanymozdonyokkal és P XIII-as kocsikkal járt.
Csepeli HÉV M IX-es motorvonata a Szabadkikötő úti töltésen a Boráros tér felé tartva. (forrás: Németh Zoltán Ádám gyűjteménye)
A gyorsvasút megnyitása után megszüntették a Pacsirtatelep-Csepel, és a Vágóhíd-Csepel viszonylatokat. A döntés elhamarkodottnak bizonyult, mert a HÉV helyett indított 19-es busz (melyen érdekes módon villamosjeggyel lehetett utazni) nem tudta kielégíteni a továbbra is komoly forgalmi igényeket. A Csepelen dolgozó pesterzsébetiek követelésére így 1959. január 1.-én újraindították a HÉV-közlekedést Csepel és Pesterzsébet között. Az új, H jelű viszonylat azonban már nem ment ki Pacsirtatelepre, hanem a mai 3-as villamos végállomása helyén épült hurokig közlekedett. Ekkoriban érte el Pesterzsébetet a Kőbánya felől érkező 13-as villamos.
1959-től 65-ig Csepel végállomástól a hárosi iskoláig dízelüzemű HÉV-járat közlekedett.
A Csepel-Csillagtelepi HÉV a vonal egyetlen kitérőjében. A kitérő nagyjából a vonal közepe táján helyezkedett el. (forrás: Németh Zoltán Ádám gyűjteménye )
1978-ban felújították, és kiszélesítették a Gubacsi hidat, s a rajta áthaladó HÉV-et megszüntették. A H-járat 1978. október 31-én közlekedett utoljára.
Egyvágányozás a Gubacsi hídon, nemsokkal a megszüntetés elött. Mint látható a szerelvény végén elhelyezett zártárcsából, a szerelvény a Határ út felé halad. (forrás: Lakos Rudolf)
A történelem ismételte önmagát: a vasút helyett elindított 148-as busz (melyen ráadásul 1985-ig HÉV-jeggyel lehetett utazni, hasonlóan a korábbi HÉV-pótló 19-es buszhoz) szintén nem tudott megfelelni az elvárásoknak, a Csepel – Pesterzsébet HÉV-nek mind a mai napig hiányát érzi a környék lakossága.
A cikk 2007-ben, az első csepeli HÉV 95 évvel korábbi megnyitásának alkalmából jelent meg.
Kapcsolódó bejegyzésünk:
A Pesterzsébet, Határ út-Csepel HÉV-járat története I.
Döbbenet!
Ezt mondta még a legelvakultabb mszp-és kollégám is a tegnapi TV2 rajkai riportfilmje után. Hazánk elvesztése ugyanígy kezdődött az 1800-as évek második felében, a román bankok megvették az erdélyi termőföldeket, majd betelepítették a román parasztokat. A Felvidék ugyanez. Ez a rajkai polgármester egy HAZAÁRULÓ!!!
Miért nem erről ír a Csepel.info? A hülyeségekkel tereli el a figyelmet a lényegről!