Csepp TV, Youtube
‘Történelem’ kategória archívum
Csepel Örökség díjak átadása
2012. október 25. csütörtökOktóber 23-i videó összefoglaló
2012. október 24. szerdaIndex
Az Index valamennyi ünnepi rendezvényen és demonstráción ott volt, fent az ő sajátos összefoglalójukat láthatják.
’56-os érzés
2012. október 23. keddStefka István, Magyar Hírlap
Az ötvenhatos érzést csak azok ismerik, akik harcoltak, akik jelen voltak, s azok a szerencsések, akik gyerekként már átélték, megértették, hogy valami nagy dolog történik az országban. Az összetartozás érzéséről van szó.
Orwell gyönyörűen írt erről, amikor a spanyol polgárháborúban egy lövészárokban harcolt a többiekkel: az egymásrautaltságról, a testvériség fenséges érzéséről elmélkedett, amikor nem számított, ki honnan jött. Tíz éve talán, amikor Németországban, Mannheimben találkoztam ötvenhatosokkal és ott Velten Armand, volt Corvin közi vöröskeresztes pontosan megfogalmazta, miért vállalta akár az életveszélyt is a sebesültek mentésével: „Mert egyformák voltunk, egy célért küzdöttünk. S mindezt miért csináltuk? Egy különleges érzés miatt. Én ezt ötvenhatos érzésnek nevezném. Nem sokkal előtte ott volt az a ronda fasizmus, amit követett a kommunizmus, az a bacilus, ami mindenhová behatolt és tönkretett mindent. Tönkretette a nemzeti érzést, a nemzeti hovatartozást. Nos 1956-ban ezek a beteg eszmék és rendszerek eltűntek, szertefoszlottak és a különböző gondolkodású magyarok többsége egyet akart: szabadságot, függetlenséget! Ez az érzés a forradalom leverése után soha többé nem jött vissza.” (tovább…)
Amikor a szocialisták majdnem kirobbantották az atomháborút – 50 éve zajlott a rakétaválság
2012. október 21. vasárnap
„Szemtől szembe néztük egymást, és a másik egyszer csak pislogott.” /Dean Rusk amerikai külügyminiszter/
Rubicon, Csepel.info
1954. február: az USA első hidrogénbombája, a Bikini-atollon felrobbantott Castle Bravo a tervezett 6 helyett 15 megatonnás hatóerejűre “sikerült”, aminek következtében a hasadványtermékek a vártnál jóval nagyobb területen szóródtak szét, és a teszt résztvevői, sőt, kívülálló polgári személyek is jelentős sugárdózist kaptak (Forrás: Posztinfo)
1962. október 14-én robbant ki a kubai rakétaválság, miután amerikai kémrepülőgépek felvételei alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjetunió nukleáris töltetek befogadására alkalmas rakétákat telepített a karib-tengeri szigetre. A váratlan offenzív lépés komoly konfliktust eredményezett a két nagyhatalom között, Kennedy amerikai elnök és Hruscsov pártfőtitkár azonban végül tárgyalásos úton rendezték a vitát, ezzel pedig megelőzték egy nukleáris világháború kirobbanását.
Kuba az Egyesült Államok védelme szempontjából mindig is kulcsfontosságú volt, amit kiválóan mutat, hogy Washington az 1898-as spanyol–amerikai háború után számos módon – például a Platt-nyilatkozattal – korlátozta az új állam szabadságát, és máig katonai bázist tart fenn a szigeten. Az amerikaiak számításába ugyanakkor 1959-ben „hiba” csúszott, Fidel Castro ugyanis egy sikeres forradalom – és polgárháború – után elüldözte Fulgencio Batistát, és egy szocialista rendszert épített ki. Az Egyesült Államok először a jelentős kubai vállalatok államosítása nyomán került szembe Castróval, hamarosan azonban a diktátor külpolitikai orientációját is komoly kockázati tényezőnek ítélte meg, ezért a hatvanas évek elején a CIA titkos programot indított az országba érkező politikai menekültek kiképzésére. Kennedy elnök 1961 áprilisában aztán a tettek mezejére lépett, ekkor ugyanis a kubai emigránsok – CIA-támogatással – megkísérelték megdönteni Castro uralmát, a Disznó-öbölbe tervezett partraszállásuk azonban csúfos kudarcot vallott. (tovább…)
Megemlékeztek az 1956-os forradalomról a Nagy Imre ÁMK-ban
2012. október 20. szombatCsepel.hu
1956. október 23-án kitört forradalom és szabadságharcra emlékeztek a Nagy Imre Általános Művelődési Központ előtti téren rendezett ünnepségen a csepeli diákok. Körömi Gábor, az Alapfokú Művészeti Iskola (AMI) vezetője köszöntötte Borbély Lénárd országgyűlési képviselő, alpolgármestert, a csepeli önkormányzat megjelent képviselőit, a főpolgármesteri hivatal képviselőjét, a Nagy Imre Társaság csepeli és budapesti szervezetének képviselőit és a Lajtha László Általános Iskola tanulóit és tanárait.
Az AMI-is nyolcadikos tanulók a magyar forradalmat átélt 12 éves fiúcska, Csics Gyula naplója nyomán állították össze ünnepi műsorukat. A korhűen berendezett színpadon az 1956-os év slágerével (Bárhogy lesz, úgy lesz) indult előadásukban percről percre idézték fel a szabadságharc napi eseményeit. (tovább…)
Bogád Zoltán: Krassó 80
2012. október 20. szombatHvg
Megemlékezést már senki nem szervez a tiszteletére, sőt szellemi hagyatéka is lassan az enyészeté lesz. A Csepelen esztergályosként is dolgozó Krassó vezette Magyar Október Párt munkájában tinédzserként részt vevő, szintén csepeli Bogád Zoltán írása a romantikus remetéről.
Kötetbe foglalt gyászmise a csepeli fémművekről
2012. október 15. hétfőAz árulkodó Rekviem címmel jelent meg album a Csepel Vas- és Fémművekről
Teol.hu
Illusztráció (Fotó: Hírekma.hu)
A kötet egyik szerzője a ma már Szekszárdon élő, de Csepelen született, és élete első negyedszázadát ott töltő költő, Kis Pál István, aki ifjúkori barátjával, a régebben szintén a budapesti városrészen élő Tamási Gábor fényképésszel együtt jegyzi a könyvet.
Az album képei a jelenről árulkodnak, a szövegek a múltat idézik, a versbetétek pedig a szövegalkotó érzelemit fejezik ki – jellemezte a közös művet Kis Pál István. (tovább…)
Európa: Háborúkból békébe
2012. október 14. vasárnapMagyarország az Európai Unió tagállamaként üdvözli, hogy 2012-ben az EU-nak ítélték a Nobel-békedíjat
Külügyminisztérium, Csepel.hu, Csepel.info
Az elismerésről döntő norvég Nobel-bizottság indoklása szerint a szervezet hat évtizedes története során hozzájárult a demokrácia és az emberi jogok ügyének előmozdításához Európában, illetve segített a háború kontinenséből a béke kontinensévé változtatni a földrészt. Közlemény.
A Nobel-bizottság kiemelte azt is, hogy az Európai Unió története során közelebb hozta egymáshoz Franciaországot és Németországot, és a szervezethez csatlakozni kívánó országoktól mindvégig megkövetelte a demokratikus normák betartását. (tovább…)
Dino Expo Csepelen
2012. október 12. péntekHelytörténeti vetélkedő iskolásoknak
2012. október 11. csütörtökCsepel.hu
Csepel újratelepítésének 300. évfordulója alkalmából helytörténeti és helyismereti vetélkedőt rendeztek október 11-én a Móra Ferenc Általános Iskolában. Az intézmény még tavasszal felhívást tett közzé a részt vevő csepeli iskoláknak a nevezés feltételeiről. A diákoknak előzőleg fel kellett kutatni régi csepeli családokat, és feltárni a településhez való kötődésüket.
Összegzésüket egy 3-4 perces rövidfilmben, vagy maximum 25 diaképből állót prezentációban küldhették be a Móra iskolába, ahol a pályaműveket független bírálóbizottság minősítette. Az itt kapott pontszámok a helytörténeti vetélkedőn elért eredményekhez hozzáadódtak. (tovább…)