Csepel.info

Ávósok – 1., 2. és 3. rész

A fenti filmsorozatot a Magyar Televízió készítette majd mutatta be 1994-ben. Hiába keresné azonban a kedves olvasó az MTV archívumában vagy a Port.hu filmes adatbázisában: ott nincs ilyen filmsorozat, sőt még nyoma sincs, mintha nem is készült volna el soha.

A dokumentumfilm-sorozat eltüntetését magyarázták azzal, hogy túlságosan nyíltan tárta fel a kommunista terrorszervezetek bűneit, és mutatta be még élő tagjait – például Horn Gyulát -, de magyarázták azzal is, hogy nyíltan kimondta egyes kommunista vezetők zsidó származását. Ez igaz. Ugyanakkor a tapasztalatunk szerint a zsidó áldozatok esetében ugyanezt tették. A filmet végignéztük, és mi úgy érezzük, hogy nem nevezhető antiszemitának, miközben a benne összegyűjtött dokumentum-mennyiség és a riportok kimondottan érdekesek, megrázóak és hasznosak.  A film letiltásának körülményeiről a Magyar Hírlap honlapján, itt lehet olvasni, a sorozat pufajkásokról szóló részeit pedig a következő napokban tesszük ki. Ezekkel is a kommunista terror elfeledett áldozataira emlékezünk.

„Szemtől szembe néztük egymást, és a másik egyszer csak pislogott.” /Dean Rusk amerikai külügyminiszter/

Rubicon, Csepel.info

1954. február: az USA első hidrogénbombája, a Bikini-atollon felrobbantott Castle Bravo a tervezett 6 helyett 15 megatonnás hatóerejűre “sikerült”, aminek következtében a hasadványtermékek a vártnál jóval nagyobb területen szóródtak szét, és a teszt résztvevői, sőt, kívülálló polgári személyek is jelentős sugárdózist kaptak  (Forrás: Posztinfo)

1962. október 14-én robbant ki a kubai rakétaválság, miután amerikai kémrepülőgépek felvételei alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjetunió nukleáris töltetek befogadására alkalmas rakétákat telepített a karib-tengeri szigetre. A váratlan offenzív lépés komoly konfliktust eredményezett a két nagyhatalom között, Kennedy amerikai elnök és Hruscsov pártfőtitkár azonban végül tárgyalásos úton rendezték a vitát, ezzel pedig megelőzték egy nukleáris világháború kirobbanását.

Kuba az Egyesült Államok védelme szempontjából mindig is kulcsfontosságú volt, amit kiválóan mutat, hogy Washington az 1898-as spanyol–amerikai háború után számos módon – például a Platt-nyilatkozattal – korlátozta az új állam szabadságát, és máig katonai bázist tart fenn a szigeten. Az amerikaiak számításába ugyanakkor 1959-ben „hiba” csúszott, Fidel Castro ugyanis egy sikeres forradalom – és polgárháború – után elüldözte Fulgencio Batistát, és egy szocialista rendszert épített ki. Az Egyesült Államok először a jelentős kubai vállalatok államosítása nyomán került szembe Castróval, hamarosan azonban a diktátor külpolitikai orientációját is komoly kockázati tényezőnek ítélte meg, ezért a hatvanas évek elején a CIA titkos programot indított az országba érkező politikai menekültek kiképzésére. Kennedy elnök 1961 áprilisában aztán a tettek mezejére lépett, ekkor ugyanis a kubai emigránsok – CIA-támogatással – megkísérelték megdönteni Castro uralmát, a Disznó-öbölbe tervezett partraszállásuk azonban csúfos kudarcot vallott. (tovább…)