A Csepeli Városkép Kft. szervezésében Budapesten, ebben az évben csak a Csepel Galériában lesz látható a felejthetetlen élményt nyújtó kiállítás.
A Magyar Királyok Panoptikuma Géza fejedelemtől Mátyás királyig mutatja be uralkodóinkat. Az egyedülálló tárlat azzal a céllal nyílik, hogy különleges módon nyújtson betekintést országunk históriájába.
Beatrix holland királynő hétfőn este hét órakor jelentette be rádió- és televízióbeszédében, hogy lemond fia javára a trónról. Beatrix 1980 óta ült Hollandia trónján.
A holland trónon III. Vilmos 1890-ben bekövetkezett halála óta nem ült király. Beatrix csütörtökön tölti be 75. életévét, és 1980 óta uralkodik. Vilmos Sándor beiktatását április 30-án tartják.
A Csepel – a magyar honvédelem szigete címmel megjelent történelmi magazin a magyar hadiipar egykori fellegvárával foglalkozik.
A Weiss Manfréd és bátyja által alapított, a 20. század első évtizedére hatalmas komplexummá fejlődött gyár világszinten is kiemelkedő ipari teljesítményt nyújtott. Az első világháború után meglehetősen nehéz helyzetbe került országban gyártott repülőgépeket, harckocsikat és egyéb járműveket áttekintve bizony elámul az ember. (tovább…)
Számos olyan utca található Csepelen, melynek névadójáról nem sokat vagy éppen semmit sem tudunk. Ki lehetett vajon Csehi Mihály, Bud János, vagy Csepely Mátyás?
Néhány királyerdei utca névadójáról dr. Bolla Dezső helytörténésszel beszélgettünk, aki Csepel története című könyvében is írt erről a témáról. (tovább…)
Versre felel a dal címmel Csurka László irodalmi estjével köszöntötték Csepelen a magyar kultúra ünnepét. Kölcsey Ferenc 190 éve ezen a napon fejezte be Szatmárcsekén a Himnusz alkotását. Ennek emlékére 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én a Magyar Kultúra Napját.
A XXI. kerületi önkormányzat és a Csepeli Városkép Kft. szervezésében rendezett irodalmi esten Vida István ügyvezető igazgató köszöntőjében a magyar kultúra sokszínűségére, rendkívüli értékeire hívta fel a figyelmet. (tovább…)
Lezárult a Nyirő József kárpát-medencei irodalmi és műveltségi verseny első fordulója – ennek apropóján tartott sajtótájékoztatót dr. Cserhalmi Zsuzsa irodalmár és dr. Takaró Mihály irodalomtörténész január 21-én.
Ahogy az irodalomtörténész elmondta, sokan jelentkeztek a vetélkedőre, s ami külön öröm, nemcsak a határon túli, hanem az anyaországi középiskolák is igén szép számmal adták be pályamunkáikat. Az első forduló az erdélyi prózával foglalkozott: a dolgozatok témájául a történelmi regényt jelölte meg a szakértő zsűri. (tovább…)
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata emléktábla avatással és szentmisével emlékezett meg a Magyarországról elhurcolt németek emléknapjára január 19-én. A Szent Imre téri római katolikus Kisboldogasszony templomban reggel 9 órakor kezdődött megemlékező szentmisén részt vett Németh Szilárd polgármester, országgyűlési képviselő, Borbély Lénárd alpolgármester, országgyűlési képviselő, valamint Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek.
A 150 éves templomban Kispál György és Harangozó Imre plébánosok végezték a szentmisét. A Csepeli Lelkészi Kör képviseletében Temesvári Imre református lelkipásztor mondott imát. (tovább…)
Nagy és érdekes vállalkozásba kezdett néhány Pannónia-fanatikus: a régi motorjaikkal fedezik fel Magyarország ágát-bogát. A fenti rész különleges, hiszen az országjárók Csepelre érve természetesen megnézik a motorok szülőhelyét is, visszaidézve azokat a magyar motorgyártás szempontjából daliás időket. Aki a sorozat többi részére is kíváncsi, itt csemegézhet.
Isten veled hazánk! – Dokumentumfilm a svábok kitelepítéséről
Anno magazin: hadifoglyok, magyarok, németek kitelepítése 1945 után, régi filmhíradók bemutatásával
Január 19-én, szombaton emlékezünk meg a Magyarországi Németek Elhurcolására. 1946-ban ezen a napon indult el az első vagon Budaörsről, ezzel vette kezdetét a magyarországi német kisebbségek kitelepítése.
A kitelepítés lebonyolítására felállított Népgondozó Hivatal adatai szerint a magyar kormány 1946 és 1948 között legalább 185 ezer német nemzetiségit fosztott meg állampolgárságától, valamint teljes ingó és ingatlan vagyonától, s telepített ki az éhező és romokban heverő Németországba. Csepelen a reggel 9 órakor, a Szent Imre téri Kisboldogasszony templomban tartott istentisztelet után emléktáblát lepleztek le a polgármesteri hivatal falán.
A Pesten született világhírű írónak, Arthur Koestlernek mégis igaza lehet: új genetikai vizsgálatok alapján a ma élő zsidóság 90 százaléka csak kis részben közel-keleti, azaz szemita eredetű. A kelet- és közép-európai zsidók inkább kaukázusi népekkel rokoníthatók. Ezzel gyakorlatilag megdőlt az antiszemitizmus genetikai alapja.
Az európai zsidóság – amely a világ 13 milliós zsidóságának 90 százalékát jelenti – eredetéről régóta vitatkoznak a szaktudósok. Sokáig megmosolyogták az 1905-ben Budapesten született író, Arthur Koestler “fantasztikus elméletét”. Eszerint a volgai, doni pusztákról és az elő-kaukázusi térségből érkezett az európai zsidók őseinek zöme, az egykori kazár birodalom területéről – és nem Palesztinából. Koestler – aki a Sötétség délben című antisztálinista művével vált világhírűvé – ezt az elméletet egy 1976-os könyvében, A tizenharmadik törzsben fejtette ki, amely 1990-ben jelent meg magyarul. (tovább…)