Marcius15
2013. március 15-én 11 órakor kezdődik a nemzeti díszünnepség a Múzeumkertben. Köszöntőt mond Tarlós István főpolgármester.
A beszédek után a Pénzügyőr Zenekar, a Nemzeti Lovas Díszegység és a Központi Katonazenekar felvezetésével ünnepi menet indul a budai Várba, ahol több helyszínen kirakodóvásár, zenés és kulturális programok várják a látogatókat.
Részletes program: http://marcius15.kormany.hu/
Origo
Versenyt futnak az idővel
A film, ami óriási felháborodást keltett
Eddig érintetlen szénakazalban keresgéli a tűt az ügyészség, amely lassan egy éve nem tudott előállni ütőkártyával Biszku Béla, az 1956 utáni megtorlásokban szerepet játszó belügyminiszter ellen. Az ügyészek bevették magukat a levéltárba, az [origo] információi szerint MSZMP-iratokban, karhatalmi, rendőri jelentésekben, jegyzőkönyvekben kutatnak, húszéves tényfeltáró iratokat túrnak elő. Közben pedig versenyt futnak az idővel, mert Biszku lassan 92 éves lesz. Miért olyan nehéz egy korábban nagy hatalmú kommunista politikust bíróság elé vinni?
Biszku Bélára két évvel ezelőttig senki nem figyelt fel: tudni lehetett, hogy még él az 1956 utáni megtorlásokat irányító belügyminiszter, a puha diktatúra legkeményebb ökle, de ezzel különösebben senki nem foglalkozott. A nyomozó hatóságokat nem érdekelte, hogy vajon büntetőjogilag felelőssé tehető-e a megtorlásokban játszott szerepe miatt, a levéltárban célzottan még senki nem nézett körül Biszku tevékenysége után kutatva, és nem akadt történész sem, aki monográfiát írt volna róla. (tovább…)
MNO
Székelyföld területi autonómiáját, önálló régió megalkotását és a székely jelképek üldözésének azonnali beszüntetését követelték petíciójukban a román kormánytól vasárnap Marosvásárhelyen a Székely szabadság napja elnevezésű demonstráció résztvevői.
A rendezvény ellen maroknyi román fiatal tüntetett, de nem volt összetűzés a két tábor között.
Csepel.hu
Mansfeld Péter születésének 72. évfordulójára emlékeztek meg a Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium épületében március 10-én. Az 1959-ben kivégzett Mansfeld Péter az iskola tanulója volt, később pedig részt vett az 1956-os forradalomban.
Mansfeld Péter emléktábláját Németh Szilárd polgármester, Ábel Attila és Borbély Lénárd alpolgármesterek, valamint a Fidesz-KDNP képviselői koszorúzták meg, majd mécseseket gyújtottak.
Csepel.hu
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kőrösi Sándor magyar katonatiszt halálának 55. évfordulójára emlékezett a Csepeli Temetőben március 6-án. Az 1956-os forradalomban elesett hősök és kivégzett mártírok emlékére állíttatott kopjafánál a csepeli ellenállásban elhunyt főhadnagyra Kovács Sándor vezérőrnagy, 56-os halálra ítélt, Csepel Díszpolgára emlékezett. Felidézte a Szekszárdon született, majd 1948-ban önkéntes katonai szolgálatra jelentkező egykori bajtársa életútját.
Beszédében kiemelte: az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírja tiszti esküjéhez híven társaival együtt fegyverrel harcolt a magyar szabadságért, a magyar hazáért. Bátor tettéért az életével fizetett. A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának különtanácsa jogerőre emelte a szervezkedés vezetésével és gyilkosság vádjával 1957-ben halálra ítélt Kőrösi Sándort, majd 1958. március 6-án golyó által kivégezték. Önfeláldozó hősiessége és hazaszeretete legyen számunkra mindenkor példamutató, mert bármerre is járunk a világban, szívünkben ott él a haza.
Hír24, Youtube, Csepel.info
Sztálin halálának filmes feldolgozása
Moszkva, 1953. március 5. – A véreskezű kommunista diktátor 73 éves korában halt meg Moszkva melletti birtokán. Halálának feltételezett oka: ciánmérgezés. Az alábbiakban a Hír24 hírportál egy 2010-es cikkét olvashatják.
Joszif Visszarionovics Sztálin (eredeti nevén: Joszif Visszarionovics Dzsugasvili), a szovjet minisztertanács elnöke és az SZKP Központi Bizottságának első titkára 1927-től korlátlan hatalmú diktátorként uralkodott. 1953 március 2-án rosszul lett, és többé már nem tért magához, március 5-én 21 óra 50 perckor meghalt.
(tovább…)
Vezér Endre, Csepel.info
Ahogy arról a tegnapi nap folyamán beszámoltunk, szombaton volt a 90. évfordulója, hogy Csepelen üzembe helyezték az első magyarországi távírót és távbeszélőt. A bejegyzésünk kommentjei között Vezér Endre is hozzászólt.
Az ismert csepeli helytörténész a következő észrevételt írta: “Nekem van egy rádiózásra vonatkozó “ENGEDÉLYOKIRAT” című dokumentumom. Ezt apám kapta 1925 deczember 9.-én 145. sorszámon. Ő a tényleges rádióadás kezdeteitől hallgatója volt a műsoroknak egy “Kristálydetektoros készülék” segítségével, amelyet maga készített.” (tovább…)
Wikipédia, Rádió Múzeum, Csepel.info
Az első magyar távíró és távbeszélő, az egyik 250 wattos adó (Fotó:Rádió-Múzeum.hu)
1923-ban ezen a napon helyezték üzembe Csepelen a 250 wattos Huth-adók egyikét. Az eszközt a Magyar Távirati Iroda közgazdasági híreinek továbbítására használták.
A Wikipédia szerint Magyarországon az első rádióadót 1914. október 14-én adták át, amely akkor szikratávíróként működött. Az első kísérleti rádióadások beindítása 1924. március 15-éig váratott magára. Ekkor egy bútorszállító autóban berendezett stúdióból, amihez egy mindössze 250 W-os Huth gyártmányú távíró-távbeszélő adó tartozott, hangoztak el a magyar rádiózás első, kezdetleges műsorai. (tovább…)
Csepel.hu
„Erkölcsi kötelességemnek érzem, hogy a holtak nevében szóljak”.
A kommunizmus áldozatairól emlékeztek meg a Weiss Manfréd (korábban Csepel-Sziget Műszaki) Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban február 27-én. A Mansfeld Péter teremben Kollár József igazgató köszöntötte a megjelent vendégeket, köztük Wittner Mária országgyűlési képviselőt, 56-os halálra ítéltet, Csepel Díszpolgárát, Morovik Attila alpolgármestert és kerületi általános iskolák (Kék, Kölcsey, Móra) tanulóit.
A megemlékezés alkalmából Baranyi Dániel szakközépiskolás diák Faludy György: Búcsú Recsktől című verséből adott elő részletet. Ezután Wittner Mária országgyűlési képviselő, 56-os halálra ítélt, Csepel Díszpolgára beszédében a kommunizmus áldozataira emlékezett.
MNO
Az MSZP oldaláról egyetlen szóra sem futotta a kommunista diktatúra áldozataiért azok emléknapján – hívta fel a figyelmet napirend előtti felszólalásában Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető. Salamon László hivatalosan is távozott a KDNP soraiból.
Az ülés kezdetén – amint Orbán Viktor délelőtt a nemzeti sírkert 300-as parcellájában – a kommunizmus áldozataira emlékeztek, s egész nap rendezvények vannak szerte az országban is.
A(z) Történelem kategória archívumában vagyunk