Mansfeld Péter születésének 72. évfordulójára emlékeztek meg a Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium épületében március 10-én. Az 1959-ben kivégzett Mansfeld Péter az iskola tanulója volt, később pedig részt vett az 1956-os forradalomban.
Mansfeld Péter emléktábláját Németh Szilárd polgármester, Ábel Attila és Borbély Lénárd alpolgármesterek, valamint a Fidesz-KDNP képviselői koszorúzták meg, majd mécseseket gyújtottak.
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kőrösi Sándor magyar katonatiszt halálának 55. évfordulójára emlékezett a Csepeli Temetőben március 6-án. Az 1956-os forradalomban elesett hősök és kivégzett mártírok emlékére állíttatott kopjafánál a csepeli ellenállásban elhunyt főhadnagyra Kovács Sándor vezérőrnagy, 56-os halálra ítélt, Csepel Díszpolgára emlékezett. Felidézte a Szekszárdon született, majd 1948-ban önkéntes katonai szolgálatra jelentkező egykori bajtársa életútját.
Beszédében kiemelte: az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírja tiszti esküjéhez híven társaival együtt fegyverrel harcolt a magyar szabadságért, a magyar hazáért. Bátor tettéért az életével fizetett. A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának különtanácsa jogerőre emelte a szervezkedés vezetésével és gyilkosság vádjával 1957-ben halálra ítélt Kőrösi Sándort, majd 1958. március 6-án golyó által kivégezték. Önfeláldozó hősiessége és hazaszeretete legyen számunkra mindenkor példamutató, mert bármerre is járunk a világban, szívünkben ott él a haza.
Moszkva, 1953. március 5. – A véreskezű kommunista diktátor 73 éves korában halt meg Moszkva melletti birtokán. Halálának feltételezett oka: ciánmérgezés. Az alábbiakban a Hír24 hírportál egy 2010-es cikkét olvashatják.
Joszif Visszarionovics Sztálin (eredeti nevén: Joszif Visszarionovics Dzsugasvili), a szovjet minisztertanács elnöke és az SZKP Központi Bizottságának első titkára 1927-től korlátlan hatalmú diktátorként uralkodott. 1953 március 2-án rosszul lett, és többé már nem tért magához, március 5-én 21 óra 50 perckor meghalt.(tovább…)
Ahogy arról a tegnapi nap folyamán beszámoltunk, szombaton volt a 90. évfordulója, hogy Csepelen üzembe helyezték az első magyarországi távírót és távbeszélőt. A bejegyzésünk kommentjei között Vezér Endre is hozzászólt.
Az ismert csepeli helytörténész a következő észrevételt írta: “Nekem van egy rádiózásra vonatkozó “ENGEDÉLYOKIRAT” című dokumentumom. Ezt apám kapta 1925 deczember 9.-én 145. sorszámon. Ő a tényleges rádióadás kezdeteitől hallgatója volt a műsoroknak egy “Kristálydetektoros készülék” segítségével, amelyet maga készített.” (tovább…)
Az első magyar távíró és távbeszélő, az egyik 250 wattos adó (Fotó:Rádió-Múzeum.hu)
1923-ban ezen a napon helyezték üzembe Csepelen a 250 wattos Huth-adók egyikét. Az eszközt a Magyar Távirati Iroda közgazdasági híreinek továbbítására használták.
A Wikipédia szerint Magyarországon az első rádióadót 1914. október 14-én adták át, amely akkor szikratávíróként működött. Az első kísérleti rádióadások beindítása 1924. március 15-éig váratott magára. Ekkor egy bútorszállító autóban berendezett stúdióból, amihez egy mindössze 250 W-os Huth gyártmányú távíró-távbeszélő adó tartozott, hangoztak el a magyar rádiózás első, kezdetleges műsorai. (tovább…)
„Erkölcsi kötelességemnek érzem, hogy a holtak nevében szóljak”.
A kommunizmus áldozatairól emlékeztek meg a Weiss Manfréd (korábban Csepel-Sziget Műszaki) Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban február 27-én. A Mansfeld Péter teremben Kollár József igazgató köszöntötte a megjelent vendégeket, köztük Wittner Mária országgyűlési képviselőt, 56-os halálra ítéltet, Csepel Díszpolgárát, Morovik Attila alpolgármestert és kerületi általános iskolák (Kék, Kölcsey, Móra) tanulóit.
A megemlékezés alkalmából Baranyi Dániel szakközépiskolás diák Faludy György: Búcsú Recsktől című verséből adott elő részletet. Ezután Wittner Mária országgyűlési képviselő, 56-os halálra ítélt, Csepel Díszpolgára beszédében a kommunizmus áldozataira emlékezett.
Az MSZP oldaláról egyetlen szóra sem futotta a kommunista diktatúra áldozataiért azok emléknapján – hívta fel a figyelmet napirend előtti felszólalásában Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető. Salamon László hivatalosan is távozott a KDNP soraiból.
A kommunizmus áldozataira emlékeztek a csepeli polgármesteri hivatal épületénél február 25-én. A hivatal falán lévő emléktáblát megkoszorúzta Németh Szilárd polgármester, Ábel Attila, Borbély Lénárd, Morovik Attila alpolgármesterek és dr. Szeles Gábor jegyző; Wittner Mária országgyűlési képviselő, 56-os halálraítélt, Csepel Díszpolgára, a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik és a Vitézi Rend képviselői.
Németh Szilárd arról beszélt, hogy 2001 óta emlékezhetnek meg hivatalosan a kommunizmus áldozatairól. Az ország súlyos csapásként élte meg Rákosi és Kádár diktatúráját, amelynek terhét ma is viseljük.
A képviselők négy, a kommunista rendszerhez köthető utca átnevezéséről döntöttek a hétfői testületi ülésen. Az esemény aktualitását az adta, hogy február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja. A képviselő-testület egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot is, amely alapján a csepeli önkormányzat megállapodást köt a Magyar Állammal az adósságátvállalásról.
Négy utca átnevezéséről fogadott el javaslatot a testület, mellyel kapcsolatban a végső döntést Budapest Főváros Közgyűlése hozza majd meg. Mind a négy közterület eddigi neve a kommunista rendszerhez köthető. A Gombos tér a kommunista Gombos Ferenc nevét viseli; a közterületet Dr. Koncz Jánosról neveznék el. Dr. Koncz János Csepel főjegyzőjeként vállalt kulcsszerepet a kerület kiürítésének megakadályozásában 1944-ben. A szintén kommunista Bordás András nevét viselő utcát Kőrösi Sándorra keresztelnék át. A Láng Kálmán utca új neve Magasházy utca lenne. Magasházy Ödönt és fiát, Ádámot a kommunista diktatúra kivégezte. A gyár területén található Munkásőr utca pedig Hengerdomb utcára változna.
A Terror Háza, a kommunizmus áldozatainak is emléket állít
A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából hétfőn is tartanak állami, önkormányzati, párt- és civil megemlékezéseket.
Az emlékező ünnepségek már vasárnap megkezdődtek. Hétfő délelőtt 10 órától Orbán Viktor miniszterelnök és Boross Péter volt kormányfő beszédet mond a nemzeti emlékhelyet jelölő emlékoszlop és Magyarország nemzeti zászlajának felavatásán a Rákoskeresztúri Újköztemető 300-as parcellájában. A rendezvényen Tarlós István főpolgármester is részt vesz.