‘Történelem’ kategória archívum

103 éves lenne Gerevich Aladár

2013. március 17. vasárnap

Csepel.hu, Wikipédia, Mob

1910. március 16-án Jászberényben látta meg a napvilágot a magyar vívósport legnagyobb alakja, a Csepel színeiben kétszeres olimpiai bajnok Gerevich Aladár. Emlékét napjainkban is számos módon őrzik, többek közt egy utca és a Nemzeti Sportcsarnok is a nevét viseli.

Gerevich Aladár édesapja mellett – aki szintén vívott – kezdett el sportolni Miskolcon. Tehetségét korán felismerték, így hamarosan már a világhírű Italo Santelli olasz mester budapesti iskolájában vívhatott. Itt vált az Olimpiai játékok története során is kivételes bajnokká, aki 6 olimpián vett részt, és mindegyikről arannyal tért haza. (tovább…)

Sztálin lenyomja Lenint

2013. március 17. vasárnap

Mult-kor.hu

Amikor Sztálin hatvan évvel ezelőtt kilehelte a lelkét, a keleti blokk országaiban élők bizonyára megérezték, hogy életük örökre megváltozott.

És jól érezték: Sztálin közel három évtizedes uralma alatt teljesen átformálta a Szovjetuniót, több tízmillió honfitársát küldte a túlvilágra, azonban a véreskezű diktátor rémuralma során meggyilkoltak pontos számát valószínűleg soha nem fogjuk megtudni. A ma élők talán csak egy valamivel nem számoltak: hogy Grúzia leghíresebb szülöttje hatvan év elteltével még mindig köztük van. (tovább…)

A forradalom legjobb férfi mellékszereplői

2013. március 16. szombat

Origo

Magyarországon 1848 márciusában egyrészt reformokra, másrészt forradalomra hasonlító folyamatok zajlottak. A kortársak ezt talán nem érzékelték ennyire összetetten: egyeztettek egymással, és a döntéselőkészítő tárgyalásokban sok olyan szereplő vett részt, akikre ma már csak egy-egy utcanév, vagy még annyi sem emlékeztet.

A sokak által – így Száray Miklós történész-tankönyvíró által is – törvényes forradalomnak nevezett 1848-as folyamatok előkészítői és kirobbantói két csoportra oszlottak. Az egyikben Kossuth Lajos és országgyűlési társai gyakorlatilag az utolsó rendi gyűlésen Pozsonyban győzködték a konzervatív vagy fontolva haladó politikusokat a polgári átalakulás szükségességéről. A másik társulat pedig Pesten szervezkedett, és közülük Petőfit és Jókait ismerjük ma a legjobban, pedig ott volt még Irinyi József, Vasvári Pál, Bulyovszky Gyula és Irányi Dániel is. (tovább…)

Tisztelet a bátraknak – Megemlékezések az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján

2013. március 12. kedd

Marcius15

2013. március 15-én 11 órakor kezdődik a nemzeti díszünnepség a Múzeumkertben. Köszöntőt mond Tarlós István főpolgármester.

A beszédek után a Pénzügyőr Zenekar, a Nemzeti Lovas Díszegység és a Központi Katonazenekar felvezetésével ünnepi menet indul a budai Várba, ahol több helyszínen kirakodóvásár, zenés és kulturális programok várják a látogatókat.

Részletes program: http://marcius15.kormany.hu/

(tovább…)

Biszku Béla túl nagy falat az ügyészségnek

2013. március 11. hétfő

Origo

Versenyt futnak az idővel

A film, ami óriási felháborodást keltett

Eddig érintetlen szénakazalban keresgéli a tűt az ügyészség, amely lassan egy éve nem tudott előállni ütőkártyával Biszku Béla, az 1956 utáni megtorlásokban szerepet játszó belügyminiszter ellen. Az ügyészek bevették magukat a levéltárba, az [origo] információi szerint MSZMP-iratokban, karhatalmi, rendőri jelentésekben, jegyzőkönyvekben kutatnak, húszéves tényfeltáró iratokat túrnak elő. Közben pedig versenyt futnak az idővel, mert Biszku lassan 92 éves lesz. Miért olyan nehéz egy korábban nagy hatalmú kommunista politikust bíróság elé vinni?

Biszku Bélára két évvel ezelőttig senki nem figyelt fel: tudni lehetett, hogy még él az 1956 utáni megtorlásokat irányító belügyminiszter, a puha diktatúra legkeményebb ökle, de ezzel különösebben senki nem foglalkozott. A nyomozó hatóságokat nem érdekelte, hogy vajon büntetőjogilag felelőssé tehető-e a megtorlásokban játszott szerepe miatt, a levéltárban célzottan még senki nem nézett körül Biszku tevékenysége után kutatva, és nem akadt történész sem, aki monográfiát írt volna róla. (tovább…)

“Nem fogunk lemondani a célról” – az autonómiáért tüntettek

2013. március 11. hétfő

MNO

Székelyföld területi autonómiáját, önálló régió megalkotását és a székely jelképek üldözésének azonnali beszüntetését követelték petíciójukban a román kormánytól vasárnap Marosvásárhelyen a Székely szabadság napja elnevezésű demonstráció résztvevői.

A rendezvény ellen maroknyi román fiatal tüntetett, de nem volt összetűzés a két tábor között.

(tovább…)

Megemlékezés Mansfeld Péterről

2013. március 10. vasárnap

Csepel.hu

Mansfeld Péter születésének 72. évfordulójára emlékeztek meg a Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium épületében március 10-én. Az 1959-ben kivégzett Mansfeld Péter az iskola tanulója volt, később pedig részt vett az 1956-os forradalomban.

Mansfeld Péter emléktábláját Németh Szilárd polgármester, Ábel Attila és Borbély Lénárd alpolgármesterek, valamint a Fidesz-KDNP képviselői koszorúzták meg, majd mécseseket gyújtottak.

(tovább…)

Kőrösi Sándor halálának 55. évfordulójára emlékeztek Csepelen

2013. március 6. szerda

Csepel.hu

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kőrösi Sándor magyar katonatiszt halálának 55. évfordulójára emlékezett a Csepeli Temetőben március 6-án. Az 1956-os forradalomban elesett hősök és kivégzett mártírok emlékére állíttatott kopjafánál a csepeli ellenállásban elhunyt főhadnagyra Kovács Sándor vezérőrnagy, 56-os halálra ítélt, Csepel Díszpolgára emlékezett. Felidézte a Szekszárdon született, majd 1948-ban önkéntes katonai szolgálatra jelentkező egykori bajtársa életútját.

Beszédében kiemelte: az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírja tiszti esküjéhez híven társaival együtt fegyverrel harcolt a magyar szabadságért, a magyar hazáért. Bátor tettéért az életével fizetett. A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának különtanácsa jogerőre emelte a szervezkedés vezetésével és gyilkosság vádjával 1957-ben halálra ítélt Kőrösi Sándort, majd 1958. március 6-án golyó által kivégezték. Önfeláldozó hősiessége és hazaszeretete legyen számunkra mindenkor példamutató, mert bármerre is járunk a világban, szívünkben ott él a haza.

(tovább…)

60 éve halt meg Sztálin

2013. március 5. kedd

Hír24, Youtube, Csepel.info

Sztálin halálának filmes feldolgozása

Moszkva, 1953. március 5. – A véreskezű kommunista diktátor 73 éves korában halt meg Moszkva melletti birtokán. Halálának feltételezett oka: ciánmérgezés. Az alábbiakban a Hír24 hírportál egy 2010-es cikkét olvashatják.

Joszif Visszarionovics Sztálin (eredeti nevén: Joszif Visszarionovics Dzsugasvili), a szovjet minisztertanács elnöke és az SZKP Központi Bizottságának első titkára 1927-től korlátlan hatalmú diktátorként uralkodott. 1953 március 2-án rosszul lett, és többé már nem tért magához, március 5-én 21 óra 50 perckor meghalt. (tovább…)

Rádióengedély Csepel történelméből

2013. március 3. vasárnap

Vezér Endre, Csepel.info

Ahogy arról a tegnapi nap folyamán beszámoltunk, szombaton volt a 90. évfordulója, hogy Csepelen üzembe helyezték az első magyarországi távírót és távbeszélőt.  A bejegyzésünk kommentjei között Vezér Endre is hozzászólt.

Az ismert csepeli helytörténész a következő észrevételt írta: “Nekem van egy rádiózásra vonatkozó “ENGEDÉLYOKIRAT” című dokumentumom. Ezt apám kapta 1925 deczember 9.-én 145. sorszámon. Ő a tényleges rádióadás kezdeteitől hallgatója volt a műsoroknak egy “Kristálydetektoros készülék” segítségével, amelyet maga készített.” (tovább…)