1956. november 4-én indultak meg azok a szovjet tankok, amelyek vérbe fojtották a magyar szabadságharcot. Kevesen tudják, hogy a túlerővel szemben Csepel tartotta magát a legvégsőkig.
Az évforduló alkalmából megemlékezésre került sor a csepeli temetőben álló kopjafánál, ahol a Magyar Országgyűlés nevében Németh Szilárd országgyűlési képviselő, az önkormányzat részéről Borbély Lénárd polgármester, és dr. Vincze Anikó aljegyző helyezték el a megemlékezés virágait és mécseseit. (tovább…)
Absztrakt képek láthatók november 3-tól a Szabó Magda Közösségi Tér Galériájában. Nagy Imre Gyula festőművész Konstruktív valóság című kiállítását dr. Feledy Balázs művészeti író nyitotta meg, Farkas Enikő rendezte.
A festőművész képzőművészeti tanulmányait a Fáklya Klub szabadiskolájában és a Tungsram Art Stúdióban végezte. Szakmai pályafutásának meghatározó mestere Fischer Ernő festőművész volt.
Utolsó kiállítás nyílt meg október 28-án az Erdei Éva Galériában, ahol Sipos Endre festőművész Szent György-hegyi víziók című tárlata látható. A Magyar Festészet Napjához kapcsolt kiállítást Erdei Kvasznay Éva művészetszervező képzőművész nyitotta meg.
A kiállított tájképekre a zöldek árnyalatai jellemzők, a művész kísérletezik az anyaggal, a képzőművészeti kifejezőeszközökkel, a színhatással, különösen a kompozíció érdekli. Keresi a külső és belső táj közötti összefüggést, természetszemlélete tudatos, szilárd alapokon nyugszik – mondta el megnyitójában a művészetszervező. (tovább…)
Hagyományt teremtve negyedik alkalommal rendezték meg a Csepeli Sörfesztivált a Királyerdei Művelődési Házban október 21-én. Az egész napos mulatságot a csepeli önkormányzat támogatásával a Csepeli Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Csepeli Svábok Szabad Kulturális Egyesülete szervezte.
Az eseményre az ország számos településéről érkeztek német nemzetiségű vendégek, így többek között Soroksárról, Taksonyból, Halásztelekről, Balmazújvárosból, Dunaharasztiból, Kaposvárról.
35 éve hunyt el Radics Béla (Budapest, 1946. február 6. – Budapest, 1982. október 18.) rockzenész, gitáros, énekes, a magyar rockzene legendás és nagy hatású alakja. Kiváló gitáros, remek előadó, karizmatikus egyéniség volt. A zenén kívül sok minden más is érdekelte, nyitott volt, sokat olvasott és szívesen beszélgetett az irodalomról. Az országos elismerés hiányában az alkoholhoz fordult, és végső soron ez vezetett halálához.
Budapesten, az angyalföldi munkáskerületben, a „Tripoliszban”[1] született. 1959 őszén kapta első akusztikus gitárját, 16 éves korában egy gyári zenekarban játszott. 1964 őszén az Atlantis együttes tagja lett, ahonnan 1965. március 21-én kivált Pintér István dobossal és megalakították az Atlantis Nr2 nevű rövid életű zenekart. Ennek a zenekarnak már tagja volt Miklóska Lajos és Dancsák Gyula is. A zenekar 1966 elejéig létezett, majd Radics visszalépett az eredeti Atlantisba.1967-ben az Atlantis tagsága Neményi Béla énekes nélkül kívánta folytatni, de Neményi peres úton megtartotta az Atlantis nevet, így Pannónia néven folytatták. Radics Béla elsőként játszottaJimi Hendrix és a Cream számait, amelyekben jól érvényesült virtuóz gitárjátéka és hatásos előadásmódja. Játszott a Sakk-Matt, az Aligátor, az Aréna, a Nevada és a Tűzkerék együttesekben, de legnagyobb sikereit a Taurus tagjaként érte el. (tovább…)
Október 12- én nagy sikert arattak az Egressy Béni Református Művészeti Középiskola és a Vienna Konservatorium Budapest gitárszakos hallgatói a Rátkai Márton Művészklubban, ahol a “Gitárestek a Rátkaiban” koncertsorozat keretein belül mutatkozhattak be.
A koncertsorozatot Bernáth Ferenc, Artisjus és Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjas gitárművész-gitártanár, a Vienna Konservatorium professzora és az Egressy Béni Református Művészeti Középiskola tanszékvezető tanára hozta létre 2014-ben, azzal a céllal, hogy a fiatal tehetségeknek bemutatkozási illetve fellépési lehetőséget nyújtson a nagyközönség előtt. Ezeken a koncerteken felléptek már több ízben budapesti zeneiskolák, zeneművészeti szakközépiskolák és a Zeneakadémia gitárszakos hallgatói is. (tovább…)
Szeptember elsejétől Arany János Általános Iskolának nevezik a korábbi Kék Iskolát. Az ünnepélyes névadót október 12-én rendezték meg az intézményben, amelyen beszédet mondott Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Török László, a testvérváros Nagyszalonta polgármestere és Morovikné Fülöp Csilla, az iskola intézményvezetője. Az eseményen mások mellett részt vett Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, Tóth János tankerületi igazgató. A névadás egyik apropója, hogy idén ünnepeljük Arany János születésének kétszázadik évfordulóját, aki Nagyszalontán látta meg a napvilágot.
Az ünnepség a Szent László és az Arany János utca sarkán kezdődött, ahol emléktáblát avattak Arany János születésének kétszázadik évfordulójának tiszteletére. Az emléktáblát Németh Szilárd, Borbély Lénárd, Török László és Morovikné Fülöp Csilla leplezte le. Koszorút helyezett el az önkormányzat nevében Borbély Lénárd, Ábel Attila és Morovik Attila. Az országgyűlés nevében Németh Szilárd, a szülőváros Nagyszalonta részéről Török László. Az Arany János Általános Iskola nevében Morovikné Fülöp Csilla, valamint az iskola diákjai. Az emléktáblát Kispál György katolikus plébános áldotta meg.