Vélemény – Vitézy Dávid
Az első helyiérdekű vasúti vonal (HÉV) építését 1882-ben határozták el, a Közvágóhídtól Soroksárig. A vonal a mai H6-os ráckevei HÉV első szakaszaként 1887-ben nyílt meg. „Nem volt azonban egyértelmű a belső végállomás helye. Már akkor felmerült annak gondolata, hogy a vonalszakasz belső végállomása a Kálvin térre kerüljön (ez az elképzelés mindmáig fennáll). Végül maradt a Közvágóhídnál” – írja a BKV saját kiadású könyve 100 évvel később.
2020-ban járunk, de a végállomás azóta is a Művészetek Palotája mögött, a Közvágóhídnál van, távol a metróhálózattól, de még a nagykörúti villamosoktól is. A ráckevei és csepeli hévek – ellentétben a szentendrei és a gödöllői vonalakkal és a MÁV összes elővárosi vasútvonalával – máig nem érik el sem a belvárost, sem a metrót. Az utasok sebességkorlátozásokkal tűzdelt pályákon utaznak, az NDK-ból származó, nehezen megmászható, korszerűtlen vonatok 50 évesek – némelyik közelebb már a hatvanhoz. (tovább…)
