A magyarság vádirata – csak magyaroknak
Index, Népszabadság
Ezen az oszlopon állt a Gagarin emlékmű, de négy éve nyomtalanul eltűnt.
Konzervgyárnak indult, és 35 ezer embert foglalkoztató hadiműhellyé nőtte ki magát. Volt Weisz Manfréd Acél- és Fémművek, Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek, Csepel Vas- és Fémművek és Csepel Művek Tröszt, ma pedig leginkább egy nagy összevisszaság. Nehéz elképzelni, hogy milyen lehetett, amikor egyszerre 15 000 munkás dolgozott a gyár területén. Egy új művészeti projekt segítségével azonban most a helyszínen élhetjük át, milyen volt csepeli munkásnak lenni.
„Minket nem annyira a gyár, mint inkább az elveszett munkaközösségek foglalkoztattak” – mondja Ardai Petra, a SPACE művészeti csoport egyik tagja, arra a kérdésre, hogy miért is kezdtek bele ebbe a programba. A módszer egyébként egyszerű, és ettől zseniális: az ember kimegy Csepelre, megáll a Csepel Művek bejárata előtt, és okos telefonjára rátölti az oda kihelyezett QR-kódot, és már indulhat is az egyórás túrára, melyen a letöltött kép és hanganyag kíséri. A főbejárat mindig nyitva van, így a kiállítás bármikor megtekinthető. A kilenc pont fel is van festve a gyár területén, így senki nem tudja eltéveszteni, hol kell megállnia, és hallgatni a helyszínhez tartozó szövegrészt. A kiállítás anyaga ráadásul angolul is letölthető, így turistáknak is ideális elfoglaltság lehet. (tovább…)