A Csepel Műveknél jobb példa aligha akad arra, hogyan lehetett a rendszerváltás idején egy nagy hírű, megfelelő hozzáállással sikeressé tehető, hatalmas ipartelepet pitiáner, öncélú felaprózással, lenyúlással és tolvajlással tönkre tenni.
Az egykori Csepel Művek területén sikeresen működő cégek száma az elmúlt évtizedben növekedésnek indult, de sok csarnok, épület ma is elhagyatottan, romokban áll. Ezeket járták be a videót készítők.
Ismét jelentkezünk a Mocsár Lajos által küldött fotókkal, melyen az egykori Tanácsház tér (Szent Imre tér) látható.
Fotót készítette Vezér Béla. A kép a régi iskola lebontott épületének helyét mutatja. Háttérben a Kis Boldogasszony Templomával. Továbbá jobboldalon a fák mögött a Csepeli Országzászló is látható. Az utcán az akkor még balos közlekedésű 21-es busz áll az ott volt végállomásán. A buszon a baloldali ajtó jól látható és a 21-es szám is. Mikor készült a kép ? 1943-ban, amikor a régi iskolát lebontották, majd utána 1944-re felépítették a jelenleg álló Rákóczi Iskolát.
A Csepelt a november 4-i szovjet invázió után még egy hétig tartó felkelőket a szovjet csapatok harckocsitámadásokkal, aknatűzzel, repülőgépes támadással igyekeztek megtörni.
A Szovjet Hadsereg legalább nyolc harckocsit elvesztett az összecsapások során – fejtette ki Rácz János a hirado.hu-nak adott nyilatkozatában. A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos munkatársát a Csepel-szigetet egy héten át sikeresen védő felkelők hőstettéről kérdeztük.
Nemrég megemlékeztünk a csepeli Kis-Duna park közösségi munkával történő 1977-es felújításáról. Az ennek állított emléktáblát felújítottuk – írta tegnap Borbély Lénárd polgármester a közösségi oldalán. Hozzátette: Most a jövőnek üzennek és kiállnak amellett, hogy rendbe tették a teljes partszakaszt.
„A csepeliek akarata szerint a továbbiakban is megőrizzük a Kis-Duna partot, hogy a lakosság pihenését és kikapcsolódását szolgálja. A munka nem áll meg, van még dolgunk bőven”.
64 éve, 1956. november 4-én vonult be a megszálló szovjet hadsereg, hogy vérbe fojtsa a nemzet szabadságharcát. A harcok azonban nem értek véget november 4-én: Csepelen még majdnem egy hétig tartott az ellenállás, komoly ellenállás bontakozott ki.
A szovjetek elfoglalták a fővárost övező katonai létesítményeket, egyet azonban elmulasztottak: a Szigetszentmiklós északkeleti részén, Királyerdő határában lévő légvédelmi üteget.
A korabeli plakát tanúsága szerint 65 évvel ezelőtt, 1964. október 31-én, szombaton avatták fel a csepeli Radnóti Miklós Művelődési Otthont.
A csepeliek által csak „Ragyásnak” hívott művelődési ház a rockkoncertjeivel, táncestjeivel, helytörténeti gyűjtemények állandó kiállításaival, művészeti szakköreivel, ismeretterjesztő előadásaival, kisfilmes fórumaival és az elsőként létrehozott Magányosok Klubjával országosan elismert és népszerű intézménnyé vált. (tovább…)
A belvárosi eseményekhez sok csepeli csatlakozott, majd másnap a kerületben is eldördültek a fegyverek. A felkelők először a rendőrségnél, utána pedig a Tanácsház tér másik oldalán lévő Katonai Kiegészítő Parancsnokságnál követelték a bent lévő fegyverek átadását: nem jártak sikerrel. A bent tartózkodó karhatalmistákat a gyár védelmére érkező szovjet harckocsik segítségével tudták csak kimenteni.
26-án – fegyveres összecsapás nélkül – került a felkelők kezére a csepeli kapitányság, az irányítást Buri Istvánra bízták. A Sorn Károly vezette királyerdei felkelőcsoport a Szent István úti, 170-es iskola légópincéjében rátalált Kalamár Józsefre, a kerület közutálatnak örvendő tanácselnökére. Elindultak vele a rendőrségre, azonban útközben az egyikőjük hátulról agyonlőtte. Másnap a Csepel Műveket akarták fennhatóságuk alá vonni, de a gyári őrség megerősítésére kiérkező harckocsizó egységek, a kiskunhalasi 2. zászlóalj és az ávósok elűzték a felkelőket, visszavették tőlük a már elfoglalt középületeket.
Egy fórumozónk hiányolta az egykori, sétáló utcai “gömbös szökőkút” képét a retro ki mit tud albumából.
Most ezt pótoljuk. A szökőkút a II. Rákóczi Ferenc utca melletti sárga üzletház helyén működött. Szerkesztőségünknek úgy rémlik, hogy a szökőkút vandalizmus áldozata lett, de ebben nem vagyunk biztosak. Aki bővebben tud mesélni a történetéről, valamint az üzletház építéséről, ne fogja vissza magát! 😉
Császár József fényképhagyatékából szemezgetünk. Aki felismeri a számokkal jelölt fotók helyszínét, és esetleg a fénykép készítésének hozzávetőleges időpontját is meg tudja adni, ne kíméljen bennünket a fórumban!
Ahol a képek egy helyszínhez tartoznak, ott a számok mellé adtunk jelölést. (tovább…)