John Lennon, a Beatles talán legnagyobb hatású tagja október 9-én ünnepelné a hetvenötödik születésnapját. Már amennyiben 1980. decemberében nem válik merénylet áldozatává. “Biztos valami őrült fog kinyiffantani” – nyilatkozta még a hatvanas években. Aztán igaza lett.
John Winston Lennon a második világháború évei alatt született, 1940. októberében, a Winston nevet pedig az éppen első miniszterelnökségét megkezdő Churchill után kapta. Mint a legtöbb liverpooli, ő is ír gyökerekkel rendelkezett, bár ezt csak felnőttként tudta meg. Apja, Alf Lennon hajópincér volt, aki még akkor otthagyta a családját, amikor a kis John még ötéves sem volt. Fél évvel később visszatért ugyan, de akkor már az asszony, Julia hajtotta el, aki addigra már egy másik férfitól várt gyereket. Lennon ekkor nagynénjéhez, Mimihez került, aki az anyja testvére volt.
Október 6-án, az aradi vértanúk emléknapja alkalmából tartottak megemlékezést és megkoszorúzták az Aradi vértanúk útja és a Szentmiklósi út kereszteződésénél a Millennium évében állított emléktáblát Csepelen. Az eseményen Körtvélyessy Zsolt színművész a vértanúk búcsúleveleiből adott elő részletet.
Az 1848/49-es szabadságharc leverését követően 1849. szeptember végén összeült a haditörvényszék, ahol 13 tábornok ügyét tárgyalták s a vádlottakat felségsértés címén halálra ítélték. Lázár Vilmos főtiszt, gróf Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József, Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knézich Károly, Nagysándor József, gróf Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János, gróf Vécsey Károly tábornokok 1849. október 6-án, a bécsi forradalom első évfordulóján haltak vértanúhalált. Ugyanezen a napon végezték ki Pesten gróf Batthyány Lajost, Magyarország első felelős miniszterelnökét.
A felelősöket meg kell nevezni, folytatni az építkezést és minden esztendőben visszajönni, emlékezni – jelentette ki a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára vasárnap a vörösiszap-katasztrófa ötödik évfordulóján tartott kolontári megemlékezésen.
Kovács Zoltán (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője felidézte, hogy a katasztrófát követően a kormány nagyon gyorsan cselekedett, 30 milliárd forintot költve a helyreállításra, amelyből megújulhatott a tárgyi és a természeti környezet. (tovább…)
Albert Györgyi 1964. május 9-én született Budapesten Albert József és Szabó Róza Anna gyermekeként. 1981–82-ben a nigériai Lagosi Egyetemen tanult, majd 1982–87-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol-történelem szakára járt, s végül 1989-ben a MÚOSZ Újságíró Iskolájában végzett.
1987-1989 között a Magyar Rádió Külföldi Adások Főszerkesztőségén az angol szekcióban dolgozott. 1989-1993 között az ifjúsági osztályon az Ötödik sebesség és a Reggeli csúcs szerkesztő-műsorvezetője, 1994-1998 között a Petőfi Rádió külső szerkesztő-műsorvezetője. 1989-1995 között pedig a Calypso Rádió műsorvezetője volt.
Joxkey Ewign Larry Martin Hagman néven született 1931. szeptember 21-én. Édesanyja, Mary Martin színésznő volt a Broadway-en, édesapja, Benjamin Jack Hagman ügyvéd, később kerületi ügyész volt. 5 éves korában szülei elváltak és a továbbiakban a nagymamájánál élt Texasban és Kaliforniában. 1938-ban édesanyja leszerződött a Paramountnál és alkalmanként őt is szerepeltette. 1940-ben édesanyja hozzáment Richard Hallidayhez és megszületett Larry húga, Heller. A szigorú Black-Foxe Military Instituteban tanult, majd amikor anyja visszament a karrierje miatt New Yorkba, Hagman visszatért a nagymamájához Kaliforniába, amikor azonban meghalt, csatlakozott édesanyjához.
Aztán 14 éves korában bentlakásos iskolában tanult, ahol rászokott az italozásra. Ez a későbbi életében, problémákat is okozott. 1946-ban visszaköltözött Weatherford-ba, a szülővárosába és ott egy rancson dolgozott az apja egyik barátjának vállalatánál. A Weatherford High nevű iskolába járt, egy dráma osztályban, ahol beleszeretett a színpadba. Így kezdte színházi színészként a karrierjét. Tehetséges volt és a helyi előadásokon kis szerepei voltak, majd 1949-ben elvégezte a középiskolát és édesanyja azt ajánlotta, hogy a színészet legyen a szakmája. (tovább…)
Boldog Jerzy Popiełuszko római katolikus pap születésének évfordulóján a tiszteletére állított haranglábat koszorúzta meg a Hollandi úton Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila alpolgármester, Morovik Attila alpolgármester és Németh Szilárd országgyűlési képviselő.
A fenyőből és tölgyből készített harangláb alapkövét 2012. március 22-én Bronisław Komorowski lengyel köztársasági elnök látogatása napján helyezték a földbe, majd Jerzy Popiełuszko atya születésének napján avatták fel 2012. szeptember 14-én.
Németh Szilárd Csepel polgármesterként kezdeményezte a harangláb felállítását, hogy a harang kondulása mindig és mindenkor emlékeztessen egy igaz emberre, atyára, karizmatikus plébánosra, aki a kommunista rendszer áldozata lett.
Barrence Eugene Carter (Galveston, Texas, 1944. szeptember 12. – Hollywood, Los Angeles,2003. július 4.) amerikai énekes, zeneszerző, producer, aki az egyszerre mély és lágy hangú soullegenda Los Angelesben. A város egyik legveszélyesebb negyedében a South Central-ban nőtt fel öccsével, Daryl-lel. Korán megalapozta zenei karrierjét, már tizenegy évesen zongorán kísérte Jesse Belvint a Goodnight My Love című számban. Tizenhat évesen börtönbe került, néhány gumiabroncs ellopásáért. Befutott énekesként adott interjúiban ezt a rácsok mögött töltött rövid időszakot mindig kijózanító hatásúnak nevezte, ami végül a helyes útra és a becsületes munka irányába terelte. Egyszer azt nyilatkozta, hogy Elvis Presley It‘s Now or Never című számának hatására döntötte el, hogy énekes lesz.
A kis Barry hangja ugyanolyan volt, mint a többi korabeli gyereknek. Kiskamaszként azonban egy reggel saját maga és anyja legnagyobb megdöbbenésére a minden fiatalt utolérő pubertáskori mutálás csodát tett a hangszálaival: egyszerre hihetetlenül mély és puha hangja a mai napig a könnyűzene egyik legjellegzetesebb áruvédjegye lett. Amint megszólal a tulajdonosának a ‘szerelem rozmárja’ becenevet biztosító búgó basszus, a hallgató egyből tudja, hogy csakis egy Barry White lemezzel lehet dolga. (tovább…)
Miközben lassan már a forgalomban is találkozhatunk a vadonatúj CAF villamosokkal, a jó öreg Ipari Csuklósok 50 éve viszik Budapest népétiskolába, munkába, bulizni. Valószínűleg mindenkinek van valami emléke ezekkel a járművekkel, aki járt már a fővárosban. Az első négy évtized úgy telt el, hogy nem volt bennük fűtés. Egy-egy keményebb télen tutira jégkockává fagytak a kedves utasok, ha mondjuk a Clark Ádám térről utaztak a Kamaraerdőbe a 41-es vonalán, ahol 2007 és 2015 között jártak a Ganz csuklósok.
A 2000-es évek közepén kaptak egy nagyobb felújítást, ezzel együtt fűtést is, viszont a hangulatos, kis gömb formájú lámpácskákat kicserélték modern fénycsövekre és a piros műbőr üléshuztatot is hányásmintás plüss váltotta. Az eredeti hangulat nem veszett el teljesen, a spangliszag továbbra is az utazási élmény része, aminek a bizonyos alkatrészek kenéséhez használt kenderolaj az oka, bár vannak, akik szerint az ülések alatti dobozokban füvet szállítanak és igazából innen szivárog a karakteres aroma. Pár évig még biztosan marad a menetrendszerinti nosztalgiaüzem: a most forgalomba álló új villamosok mellett szükség lesz a régi tujákra, többek között a kiskörúti vonalakon és a pesti Duna-parton futó kettesen.
Elhunyt Harangozó Teri énekesnő, a halálhírt a család is megerősítette. Életének 72. életévében elhunyt Harangozó Teri. A halálhírt a család megerősítette az MTI-nek. A család tudatta, hogy az énekesnő gyors lefolyású tüdőbetegség következtében hunyt el.
“Gondoskodó szeretete, a végső napokig kitartó, szórakoztató humora, gyönyörű hangja, egyénisége hiányozni fog rokonainak, barátainak, közönségének” – áll a család közleményében. A színésznő augusztus végén került kórházba: hátsó fali infarktusa volt, majd kiderült, a tüdejével is vannak gondok. Sokáig nem ébredt fel az altatásból, kómában volt. A napokban azonban már javulásról számolt be a Life.hu. Az énekesnő 1965-ben szerepelt először a Ki mit tud? című dalversenyben, utána a táncdalfesztiválok rendszeres fellépője volt. 1966-ban övé lett Magyarország első aranylemeze is,a Minden ember boldog akar lenni című dallal. Legismertebb dala az 1968-ban megjelent Mindenkinek van egy álma című sláger.