Május 12-én ünneplik világszerte az ápolók nemzetközi napját, annak emlékére, hogy 1820-ban ezen a napon született Florence Nightingale, a modern ápolóképzés megalapítója.
E jeles napról a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat vezetősége és a csepeli önkormányzat is megemlékezett. Dr. Dobák András főigazgató-főorvos és Ábel Attila csepeli alpolgármester egy-egy szál virággal lepte meg a szakrendelő ápolóit ma délelőtt, megköszönve nekik a csepeli emberek érdekében végzett áldozatos és elhivatott munkájukat.
A második világháború európai befejezésének 78. évfordulójára emlékeztek ma reggel a Szent Imre téren.
Az emlékműnél koszorút helyezett el az önkormányzat részéről Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila, Morovik Attila és Pákozdi József alpolgármesterek, valamint Villányi Dóra aljegyző, továbbá az LMP részéről Tóth Sándor önkormányzati képviselő.
45 évvel ezelőtt történt az a tragikus baleset a Boráros téri HÉV-végállomáson, amelyben 16 ember vesztette életét. 1978. április 13-án, kevéssel délután öt óra után, a legnagyobb forgalomban a Csepel felől érkező szerelvény átszakította a vágánybakot, majd belerohant az állomásépületbe és a várócsarnokba.
A 16 halálos áldozat mellett négyen életveszélyes, tízen súlyos, tizenegyen könnyebb sérüléseket szenvedtek. (tovább…)
2023. április 11-én, Weiss Manfréd születésének évfordulóján a tiszteletére állított emlékműnél koszorút helyezett elBudapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata nevében Ábel Attila, Morovik Attila, Pákozdi József alpolgármesterek és dr. Vincze Anikó jegyző.
A gyáróriás emlékére a csepeli önkormányzat 2010-ben állíttatta a dombornyomott emlékművet a Szigetcsúcsnál, valamint a kerület jelmondatának megalkotásakor is tisztelegtek munkássága és elévülhetetlen érdemei előtt: „Csepel – Árpád földje, a magyar ipar bölcsője”.
Az 1959-ben kivégzett Mansfeld Péter az iskola tanulója volt, később pedig részt vett az 1956-os forradalomban.
Mansfeld Péter emléktábláját az önkormányzat nevében Borbély Lénárd polgármester, továbbá Ábel Attila, Morovik Attila és Pákozdi József alpolgármesterek, valamint dr. Vincze Anikó jegyző koszorúzta meg. (tovább…)
Ünnepi beszédet mondott március 15. alkalmából Borbély Lénárd polgármester.
Csepel Szolgálatáért díjat adtak át Béres Valéria Ilonának, a csillagtelepi háziorvosi rendelő körzeti ápolójának, dr. Hegedűs Istvánnak, a csepeli szakrendelő baleseti sebészének, Mészáros Andrásnak, a Csepeli Városkép Kft. munkatársának, Németh Béla címzetes rendőr törzszászlósnak, a csepeli rendőrkapitányság munkatársának, Szabics Lajosnak, a Csepeli Városgazda munkatársának és a Csepeli Védőnői Szolgálatnak. Az utóbbiak nevében Horváth Andrea vezető főnővér és helyettese, Nagy Erzsébet vette át a díjat.
Az emléknap Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt főtitkára előtt tiszteleg, akit 1947-ben ezen a napon tartóztatott le a szovjet hatóság köztársaság-ellenes összeesküvés koholt vádjával.
Az emléknap alkalmából tartott megemlékezést a csepeli önkormányzat február 25-én. A polgármesteri hivatal falán található emléktáblánál Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila, Morovik Attila és Pákozdi József alpolgármesterek mellett a megemlékezésen részt vettek az önkormányzat frakciói közül a Fidesz-KDNP, az LMP képviselői és Kovács Dávid Attila független képviselő.
A magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából január 19-én megkoszorúzták a csepeli polgármesteri hivatal falán elhelyezett emléktáblát.
Ezen a napon emlékeznek azokra, akiket a II. Világháborúban, a szovjet hadsereg bevonulása után német nemzetiséghez való tartozásuk miatt Németországba deportáltak, és azokra is, akiket a Szovjetunióba hurcoltak el kényszermunkára. (tovább…)
Január 15-én, Teller Ede születésnapján koszorúzta meg a csepeli önkormányzat a világhírű atomfizikus mellszobrát a róla elnevezett út és a Károli Gáspár utca kereszteződésében.
A váci homokkőből készült mellszobor elé az önkormányzat nevében Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila, Morovik Attila és Pákozdi József alpolgármesterek helyezték el a megemlékezés koszorúját. (tovább…)
Nyolcvan éve, 1943. január 12-én indult az a mindent elsöprő szovjet támadás a Don-kanyarban, amelynek során napok alatt megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg.
A 2. magyar hadsereget német nyomásra küldték ki az orosz frontra. Az ok a németek korábbi, 1941-es kudarca volt. A következő évre tervezett keleti hadjárathoz kellettek többek között a magyar csapatok is. Budapesten ezt nem tudták, de nem is akarták visszautasítani, mert az Észak-Erdély visszaszerzésére törekvő Románia azonnal igent mondott Hitlernek, emellett a magyar vezetés a részvételtől újabb területek visszacsatolását remélte. (tovább…)
