A Nagy Imre ÁMK falán lévő emléktáblánál az emlékezés koszorúit helyezte el június 16-án a csepeli önkormányzat nevében Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila alpolgármester, Morovik Attila alpolgármester és dr. Szeles Gábor jegyző, Németh Szilárd országgyűlési képviselő nevében munkatársai, a csepeli Fidesz-KDNP frakciójának tagjai és a Nagy Imre ÁMK vezetősége.
Az 1956-os szabadságharc bukása után koholt vádak alapján végezték ki Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós politikus-újságírót 1958. június 16-án. Holttestüket évekkel később szállították át a rákoskeresztúri Újköztemető jelöletlen sírjaiba. (tovább…)
Június 7-én, Nagy Imre születésnapján a mártír miniszterelnök emléktáblájánál tartott megemlékezést a nevét viselő intézmény. A helyszínre érkező gyerekek beülhettek Csepszibe, a Csepel teherautóba is.
A Nagy Imre ÁMK főbejárata mellett található emléktáblánál koszorút helyezett el Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata nevében Ábel Attila alpolgármester, a magyar országgyűlés nevében Németh Szilárd országgyűlési képviselő munkatársa, Tóth Endre és az intézmény vezetősége, valamint a csepeli MSZP frakció.
Csepel szempontjából arról nevezetes a Kelet-Ukrajnában található Liszicsanszk, hogy csaknem 300 csepeli férfit hurcoltak ebbe a városba kényszermunkára a II. világháború után. Közülük nem mindenki térhetett haza, mert jó néhányan meghaltak a kimerültségtől és betegségekben. A Magyar Média Mecenatúra támogatásával és a mandiner.hu segítségével eljutottunk a kelet-ukrajnai frontvonalra, hogy dokumentumfilmet forgassunk a harcokról és a kárpátaljai magyarok áldozatokról. Az út részeként felkerestük Liszicsanszkot – beszámolónk a helyszínen készült.
Szergej Varatyin, a stábunkat szállító kisbusz ukrán sofőrje nem örül túlságosan, hogy Liszicsanszkba vesszük az irányt. Két oka is lehet erre. Az egyik, hogy Liszicsanszkot oroszbarát városnak tartják, Szergej pedig maga is harcolt az oroszok ellen egy évvel ezelőtt a közeli Debalcevónál, ahol az ukrán fegyveresek súlyos vereséget szenvedtek. A másik ok, hogy nincs tudomása semmiféle egykori munkatáborról, ha pedig létezett is, bizonyára megérdemelten raboskodtak ott magyar és német hadifoglyok, akik rátámadtak a Szovjetunióra.
A trianoni szerződés aláírásának 96. napján összegyűlt megemlékezőket Arató Réka köszöntötte, aki elmondta, az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés értelmében a Magyar Királyság területének kétharmadát elcsatolták, az ország 18 milliós lakossága pedig 7,6 millió főre esett vissza. Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese beszédét úgy kezdte, a Nemzeti Összetartozás Napján „nem ünnepelni jöttünk, hanem a jövő feladatainak számbavételére, hogy a Kárpát-medencében ne csak ezeréves múltunk, hanem ezeréves jövőnk is lehessen.” Fráter Olivér a nemzeti integráció megerősítését sürgette, amihez szerinte elsősorban a magyarok szülőföldön való megmaradásának és boldogulásának feltételrendszerét kell megteremteni.(tovább…)
Tisztelt Miniszter úr, Elnök úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Emlékezők!
1916. május 21-én, éppen száz éve, 98 éves korában hunyt el Görgey Artúr, akit Katona Tamás történész sommásan így jellemez: „Mátyás király és Bethlen Gábor óta ekkora hadvezér nem nyargalt csatatereken”. Katona Tamás pontosan tudta, hogy a tábornok nemhogy nem megvetendő történelmi személyiség, de még példaképként is állítható a magyarok elé. Neki köszönhető, hogy Görgey Artúr lovas szobra ismét a Budai Várban állhat. Pedig hosszú ideig és nagyon sokan másképp értékeltek, sőt „az áruló mítosz” volt a hivatalos, tanítandó kánon is. És ha belegondolunk, még a családi nevét is kétféleképpen írjuk!
Május 21-én, éppen száz éve, 98 éves korában hunyt el Görgey Artúr, akit Katona Tamás történész sommásan így jellemez: „Mátyás király és Bethlen Gábor óta ekkora hadvezér nem nyargalt csatatereken”.
Május 23-án Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata rá emlékezett a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat Szakorvosi Rendelőintézet falán található emléktáblánál. Az önkormányzat nevében Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármester, valamint dr. Szeles Gábor jegyző helyezte el a megemlékezés koszorúját. A Magyar Országgyűlés nevében Németh Szilárd országgyűlési képviselő munkatársai, a rendelőintézet részéről dr. Illés Krisztina orvos-igazgató koszorúzott. (tovább…)
8 évvel ezelőtt, május 20-án életének 83. évben elhunyt Raksányi Gellért, Kossuth-díjas színész, kiváló művész, a Nemzet Színésze. Raksányi Gellért 1925. július 19-én született Szigetváron. Tanulmányai végeztével, 1947-től ötvenhárom éven keresztül megszakítás nélkül a Nemzeti Színház tagja volt, 1989 óta a társulat örökös tagjaként. 2000-től a Magyar Színházban játszott. A magyar színházművészet egyik legismertebb karakterszínészeként főként epizódszerepeket alakított. Jelentősebb szerepei között volt Biberach (Katona József: Bánk bán), Szmirnov (Csehov: A medve), a postás, Örkény István Tóték című darabjában és Vukovics Sebő Illyés Gyula Fáklyalángjában.
Több mint ötven filmben szerepelt, köztük a Rákóczi hadnagya, a Körhinta, az Édes Anna és a Magyarok című alkotásban, továbbá a Tenkes kaptánya és a Rózsa Sándor című tv-sorozatban. Évekig a Szomszédok című teleregény egyik állandó szereplője volt. Az egész ország ismerte a becenevét: ő volt a Kutya, illetve a Kutyu. Hároméves volt, amikor egy vadászaton kutyák hívták fel a hajtók figyelmét az eltévedt kis Gellértre, innen származott a ragadványnév. Művészetét a legrangosabb kitüntetésekkel ismerték el. 1966-ban Jászai Mari-díjjal jutalmazták, 1978-ban érdemes művész, 1989-ben kiváló művész lett. A Kossuth-díjat 1992-ben, a Nemzet Színésze kitüntető címet – az első tíz művész között – 2000-ben kapta meg.
71 éve, 1945. május 9-én, éjfél után néhány perccel írták alá a hitleri Németország hadserege, a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozatot, ezzel az európai hadszíntéren véget ért a második világháború. Május 9-e ezért Európában a Győzelem Napja.
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata nevében Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármester, a Magyar Országgyűlés nevében pedig Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a Fidesz alelnöke helyezte el a megemlékezés koszorúját a Szent Imre téri II. világháborús emlékműnél május 9-én reggel.
A második világháború befejezésének időpontja, május 9-e Európában a Győzelem Napja. 1945. április 25-én az amerikai és a szovjet csapatok találkoztak az Elbánál, néhány nappal később a Berlint ostromló szovjet erők elfoglalták a Reichstagot.
Május 8-án a német haderő feltétel nélkül letette a fegyvert; egy nap múlva a szovjet hadsereg elérte Prágát, ezzel az európai hadszíntéren véget ért a második világháború.
