Soroksár Önkormányzata tisztelettel meghívja Önt és kedves családját az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából tartandó koszorúzásra és fáklyás felvonulásra, valamint az azt követő megemlékezésre az Ismerős Arcok zenekar részvételével.
17:30 Juta domb: Koszorúzás
19:00 Hősök tere (Nagyboldogasszony Főplébánia-templom mögött): Beszédet mond Orbán Gyöngyi alpolgármester, ezt követően az Ismerős Arcok zenekar ad ünnepi koncertet
81 évvel ezelőtt, 1935 október 12-én született és 2007. szeptember 6-án hunyt el Luciano Pavarotti többszörös Grammy-díjas olasz operaénekes, a Három Tenor egyike.
Luciano Pavarotti az észak-olaszországi Modena városában született egy viszonylag szegény családban, Fernando Pavarotti és Adele Venturi gyerekeként. A zenével hamar kapcsolatba került, ugyanis az édesapja amatőr tenorként énekelt a modenai kórusban. Az apa bár pékként dolgozott, rajongott az operáért így a kis Luciano a korszak ünnepelt tenoristáinak lemezein nőtt fel, így például Enrico Caruso lemezeit hallgatta. Emellett nagy hatással volt rá Giuseppe Di Stefano és a hollywoodi filmekkel népszerűvé vált tenorista és színész, Mario Lanza. (tovább…)
Az 1849. október 6-án kivégzett aradi vértanúkra emlékeztek az Aradi vértanúk útja és a Szentmiklósi út kereszteződésénél található emléktáblánál Csepel elöljárói, az ellenzék képviselői, valamint civilek október 6-án.
Annak idején ezen a napon tizenhárom honvéd tábornokot végeztek ki Aradon az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után. Ugyanezen a napon végezték ki Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost.
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tisztelettel meghívja Önt az aradi vértanúk kivégzésének 167. évfordulójára rendezett megemlékezésre és koszorúzásra.
Időpont: 2016. október 6., csütörtök 9:00 óra
Helyszín: Aradi vértanúk útja – Szentmiklósi út kereszteződésénél található emléktábla(tovább…)
1925. október 4-én született Kállai Ferenc, eredeti nevén Krampner Ferenc, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész. Rendező, főiskolai és egyetemi tanár, országgyűlési képviselő.
Iskoláit szülővárosában kezdte el. Tizenkét éves korában – kényszerűségből – Budapestre, a VII. kerületi Elemér utca 6.-ba költöztek. A Damjanich utcai Rákóczi Felsőkereskedelmi Iskolában érettségizett. Az akadémiai felvételire késve érkezett. Kiss Ferenc kiváló színész – akkor nagy hatalmú, művészek és művészpalánták sorsát eldöntő politikai tényező is – és Makay Margit előtt, Ady-verssel vizsgázott. (tovább…)
1975. szeptember 30-án Bejrúttól nem messze a Földközi-tengerbe zuhant a Malév MA-240-es járata. A civil utasszállítón hatvanan utaztak – köztük legalább tizenegy magyar -, a katasztrófát senki nem élte túl. A polgári légiközlekedés történetében ez volt a legnagyobb tragédia, amit sosem követett hivatalos vizsgálat. A roncsok azóta is a tenger fenekén hevernek, a fekete doboz nem került elő, a rádióbeszélgetéseket őrző magnószalag üres, az utaslista és a szállítmányra vonatkozó dokumentumok eltűntek. Vajon mit próbálnak meg eltitkolni?
A Budapestről Bejrútba tartó Malév-járat eredetileg 16 óra 50 perckor szállt volna fel, de az indulást többször elhalasztották. Már fél éve tombolt a libanoni polgárháború, és a bejrúti légi irányítással alig lehetett felvenni a kapcsolatot. Hiába a tökéletes időjárási körülmények és az alig egyéves repülőgép, ez az utazás nagy kockázattal járt.
12 évvel ezelőtt, 2004. szeptember 26-án hunyt el Kabos László (született: Krausz László) Jászai Mari-díjas magyar színész, komikus, érdemes művész.
A „kis Kabos” eredetileg kertésznek tanult, mert a második világháború alatt az a hír járta, hogy a mezőgazdasági munkás zsidó lakosokat nem deportálják. Mégis elvitték Mauthausenbe, ahonnan szerencsésen hazakerült. 1948-ban szerezte meg diplomáját a Kertészeti Főiskolán. Ezután Bálint Lajosnál – a Nemzeti Színház rendezőjénél – tanult. Parodistaként a Pódium Kabarészínpadán lépett fel először 1946-ban. Később a Vígszínházban és a Kamara Varietébenjátszott, és 1951-től 2000-ig a Vidám Színpad tagja volt. (tovább…)
1927 szeptember 16-án született és 83 éves korában, 2011. június 23-án elhunyt Peter Falk, Emmy- és Tony-díjas amerikai színész, akit világszerte Columbo hadnagy megformálójaként ismertek és szerettek a tévénézők. Falk Alzheimer-kórban szenvedett 2007 óta. Falk apai ágon magyar felmenőkkel is bírt, a Pester Lloyd egykori főszerkesztőjének, Falk Miksának a dédunokája volt.
Karrierje során öt Emmy-díjat kapott, ebből négyet a ballonkabátos nyomozó szerepéért. Két Oscar-díjra is jelölték, a hetvenes években pedig egy Neil Simon darabban (A második utca foglyai) nyújtott színházi alakításáért Tony-díjat kapott. A televízióban érezte magát a legjobban, különösen Columbo hadnagy szerepében. (tovább…)
22 éve, 1994. szeptember 14-én nyitotta meg újra kapuit a 4 milliárd forintnyi felújítást követően a Nagycsarnok (hivatalos nevén Központi Vásárcsarnok, egyéb nevei: Vásárcsarnok, Fővám téri központi vásárcsarnok, régebben Dimitrov csarnok) Budapest legnagyobb vásárcsarnoka.
A Központi Vásárcsarnok volt az egyik legnagyobb beruházás, ami Kamermayer Károlynak,Budapest első polgármesterének nevéhez fűződik. Miután Kamermayer 1896-ban – betegségére hivatkozva – nyugdíjazását kérte, az épület átadásán már egyszerű polgárként vett részt. (tovább…)
2001 szeptember 11-én megrendült a világ, amikor váratlanul egy terrorszervezet súlyos csapást mért az USA –ra. A New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyaiba két repülőgép csapódott be. Mindkét épület összeomlott két órán belül, az összeomlást követően több épület is az ikertornyokhoz hasonlóan összedőlt, vagy megrongálódott. A harmadik repülőgép a Pentagon Virginia állambeli arlingtoni épületébe repült. A negyedik eltérített gépet egyes feltételezések szerint a terroristák a Fehér Házba irányították volna, de az utasok visszafoglalták, azonban már nem tudták megmenteni a lezuhanásról, az utasszállító repülő Washingtontól mindössze 15 percnyire, Pennsylvania államban, Shanksville mellett csapódott a földbe. A repülőjáratok egyetlen utasa sem élte túl a támadásokat. A terrorakció folyamán a géprablókkal együtt összesen 3031 ember vesztette életét.
Az eseménysor ráébresztette a világot arra, hogy földgolyónkon egy új biztonságpolitikai korszak vette kezdetét. Ebben az új korszakban már nem a modern államok tömeghadseregei jelentik egymásra a legfőbb veszélyt, hanem a korábban harmadik világnak nevezett területek terrorszervezetei hordozzák a legnagyobb biztonsági kockázatot minden földlakó számára. (tovább…)