Az 1849. október 6-án kivégzett aradi vértanúkra emlékeztek az Aradi vértanúk útja és a Szentmiklósi út kereszteződésénél található emléktáblánál Csepel elöljárói, az ellenzék képviselői, valamint civilek október 6-án.
Annak idején ezen a napon tizenhárom honvéd tábornokot végeztek ki Aradon az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után. Ugyanezen a napon végezték ki Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost.
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tisztelettel meghívja Önt az aradi vértanúk kivégzésének 167. évfordulójára rendezett megemlékezésre és koszorúzásra.
Időpont: 2016. október 6., csütörtök 9:00 óra
Helyszín: Aradi vértanúk útja – Szentmiklósi út kereszteződésénél található emléktábla(tovább…)
1925. október 4-én született Kállai Ferenc, eredeti nevén Krampner Ferenc, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész. Rendező, főiskolai és egyetemi tanár, országgyűlési képviselő.
Iskoláit szülővárosában kezdte el. Tizenkét éves korában – kényszerűségből – Budapestre, a VII. kerületi Elemér utca 6.-ba költöztek. A Damjanich utcai Rákóczi Felsőkereskedelmi Iskolában érettségizett. Az akadémiai felvételire késve érkezett. Kiss Ferenc kiváló színész – akkor nagy hatalmú, művészek és művészpalánták sorsát eldöntő politikai tényező is – és Makay Margit előtt, Ady-verssel vizsgázott. (tovább…)
1975. szeptember 30-án Bejrúttól nem messze a Földközi-tengerbe zuhant a Malév MA-240-es járata. A civil utasszállítón hatvanan utaztak – köztük legalább tizenegy magyar -, a katasztrófát senki nem élte túl. A polgári légiközlekedés történetében ez volt a legnagyobb tragédia, amit sosem követett hivatalos vizsgálat. A roncsok azóta is a tenger fenekén hevernek, a fekete doboz nem került elő, a rádióbeszélgetéseket őrző magnószalag üres, az utaslista és a szállítmányra vonatkozó dokumentumok eltűntek. Vajon mit próbálnak meg eltitkolni?
A Budapestről Bejrútba tartó Malév-járat eredetileg 16 óra 50 perckor szállt volna fel, de az indulást többször elhalasztották. Már fél éve tombolt a libanoni polgárháború, és a bejrúti légi irányítással alig lehetett felvenni a kapcsolatot. Hiába a tökéletes időjárási körülmények és az alig egyéves repülőgép, ez az utazás nagy kockázattal járt.
12 évvel ezelőtt, 2004. szeptember 26-án hunyt el Kabos László (született: Krausz László) Jászai Mari-díjas magyar színész, komikus, érdemes művész.
A „kis Kabos” eredetileg kertésznek tanult, mert a második világháború alatt az a hír járta, hogy a mezőgazdasági munkás zsidó lakosokat nem deportálják. Mégis elvitték Mauthausenbe, ahonnan szerencsésen hazakerült. 1948-ban szerezte meg diplomáját a Kertészeti Főiskolán. Ezután Bálint Lajosnál – a Nemzeti Színház rendezőjénél – tanult. Parodistaként a Pódium Kabarészínpadán lépett fel először 1946-ban. Később a Vígszínházban és a Kamara Varietébenjátszott, és 1951-től 2000-ig a Vidám Színpad tagja volt. (tovább…)
1927 szeptember 16-án született és 83 éves korában, 2011. június 23-án elhunyt Peter Falk, Emmy- és Tony-díjas amerikai színész, akit világszerte Columbo hadnagy megformálójaként ismertek és szerettek a tévénézők. Falk Alzheimer-kórban szenvedett 2007 óta. Falk apai ágon magyar felmenőkkel is bírt, a Pester Lloyd egykori főszerkesztőjének, Falk Miksának a dédunokája volt.
Karrierje során öt Emmy-díjat kapott, ebből négyet a ballonkabátos nyomozó szerepéért. Két Oscar-díjra is jelölték, a hetvenes években pedig egy Neil Simon darabban (A második utca foglyai) nyújtott színházi alakításáért Tony-díjat kapott. A televízióban érezte magát a legjobban, különösen Columbo hadnagy szerepében. (tovább…)
22 éve, 1994. szeptember 14-én nyitotta meg újra kapuit a 4 milliárd forintnyi felújítást követően a Nagycsarnok (hivatalos nevén Központi Vásárcsarnok, egyéb nevei: Vásárcsarnok, Fővám téri központi vásárcsarnok, régebben Dimitrov csarnok) Budapest legnagyobb vásárcsarnoka.
A Központi Vásárcsarnok volt az egyik legnagyobb beruházás, ami Kamermayer Károlynak,Budapest első polgármesterének nevéhez fűződik. Miután Kamermayer 1896-ban – betegségére hivatkozva – nyugdíjazását kérte, az épület átadásán már egyszerű polgárként vett részt. (tovább…)
2001 szeptember 11-én megrendült a világ, amikor váratlanul egy terrorszervezet súlyos csapást mért az USA –ra. A New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyaiba két repülőgép csapódott be. Mindkét épület összeomlott két órán belül, az összeomlást követően több épület is az ikertornyokhoz hasonlóan összedőlt, vagy megrongálódott. A harmadik repülőgép a Pentagon Virginia állambeli arlingtoni épületébe repült. A negyedik eltérített gépet egyes feltételezések szerint a terroristák a Fehér Házba irányították volna, de az utasok visszafoglalták, azonban már nem tudták megmenteni a lezuhanásról, az utasszállító repülő Washingtontól mindössze 15 percnyire, Pennsylvania államban, Shanksville mellett csapódott a földbe. A repülőjáratok egyetlen utasa sem élte túl a támadásokat. A terrorakció folyamán a géprablókkal együtt összesen 3031 ember vesztette életét.
Az eseménysor ráébresztette a világot arra, hogy földgolyónkon egy új biztonságpolitikai korszak vette kezdetét. Ebben az új korszakban már nem a modern államok tömeghadseregei jelentik egymásra a legfőbb veszélyt, hanem a korábban harmadik világnak nevezett területek terrorszervezetei hordozzák a legnagyobb biztonsági kockázatot minden földlakó számára. (tovább…)
Harminckét éve, 1984. szeptember 9-én ismét szegényebbek lettünk, hiszen elveszítettük a magyar könnyűzene egyik jeles képviselőjét. Máté Péterre emlékezünk cikkünkben.
Vannak emberek, akik már gyermekként tudják, hogy mivel szeretnének felnőttként foglalkozni. Máté Péter is tudatos kisgyerek volt, már hatévesen az énekesi pályára készült. Először magánúton, majd később zeneiskolában képezte magát a zene rejtelmeiben, első dalait pedig a népszerű Illés zenekarral készítette.
A fotó 1967-ben a Csepel SC-Újpesti Dózsa 0:3, bajnoki mérkőzésen készült (Béke tér, 20 000 néző), ahol Losonczi kapura lő.
A csepeli labdarúgás máig nem feledett, közismert alakja, a Csepel Sport Club utolsó elnöke ma lenne 72 esztendős. Losonczi Flórián már négy éve nincs közöttünk…
A “Tücsi” becenévre hallgató kiváló sportember 1944 augusztus 31-én született és már 18 évesen a Csepel SC játékosa volt, ahol 1963 és 1973 között 186 mérkőzésen játszott, és 42 gólt szerzett a klub színeiben. Pályafutása végeztével a klub technikai vezetője, később pedig elnökhelyettese lett. 2000-ben ült az egyesület elnöki székébe, majd a Csepel SC 2004-es megszűnését követően a Csepel SC Alapítvány munkáját segítette.