November 1-jén reggel a csepeli önkormányzat nevében Borbély Lénárd polgármester és Morovik Attila alpolgármester, a Magyar Országgyűlést képviselve Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a Fidesz alelnöke hajtott fejet a Csepeli temetőben azokért, akik nem lehetnek velünk. A koszorúk elhelyezését követően a Mindenki keresztjénél gyertyát gyújtottak az elhunytak emlékére.
November 1-je mindenszentek ünnepe, november 2-a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ebből az alkalomból. (tovább…)
GAZ 66 típusú zárt dobozos katonai mentőautó, Csepel platós és Fakarusz teherautók jelezték a napokban a budapesti Lónyay Utcai Református Gimnázium épülete előtt, hogy aznap rendhagyó „tanítás” vár a diákokra.
1956 októberének budapesti eseményei az önkéntesek közreműködésével elevenedhettek meg a gimnázium falai között. Jóval több volt ez, mint megemlékezés vagy akár történelmi játék. A felkelőközponttá alakult épületben, az iskola egyik tanára, Jenei Miklós tanár forgatókönyve alapján hitelesen rekonstruálták a 60 évvel ezelőtti eseményeket. A diákok korhű ruhákba öltözve belülről élhették át az egykori történéseket. A történelemidézést az egykori szemtanúk tették hitelessé. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével dr. Gian Luca Borghese, az olasz nagykövetség kulturális attaséja is. (tovább…)
Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a Fidesz alelnöke a Parlament ünnepi ülésének napján, napirend előtt szólalt fel, a magyar-lengyel barátság és a magyar-lengyel szolidaritás évével kapcsolatban.
Tisztelt Országgyűlés!
A magyar emberek elsöprő többsége az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóját a hősök és áldozatok emlékéhez méltó módon tisztelettel, büszkeséggel és szeretettel ünnepelte azzal a lengyel néppel közösen, akikkel nemcsak 1956, hanem évezredes testvéri barátság fűz össze bennünket.
A magyar és a lengyel nép barátsága két szabadságszerető, bátor nemzet ezeréves barátsága
888
A magyar és a lengyel nép számíthat egymásra – kölcsönösen ezt hangsúlyozta Orbán Viktor magyar Miniszterelnök és Andrzej Duda lengyel elnök is az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján a Kossuth Lajos téren elmondott beszédében. Orbán Viktor szerint október 23-a a büszkeség napja és a magyarok sohasem mondanak le a szabadságról. De szólt arról is, hogy Európa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az “elszovjetesedéstől.” A rendezvényt egy alig száz fős ellenzéki demonstráló csoport sikertelenül próbálta megzavarni.
Isten áldja meg a lengyeleket és a magyarokat! Dicsőség az 56-os forradalom hőseinek. Isten, áldd meg a magyart jó kedvvel, bőséggel – ezzel fejezte be beszédét a lengyel kormányfő a Kossuth téren. (tovább…)
Piros-fehér-zöldbe borult a főváros legmagasabb építménye, a Főtáv Zrt. 203 méter magas Kunigunda úti kéménye.
Október 23-a, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának alkalmából három napon át, péntektől vasárnapig díszkivilágítással festik meg az építményt. A több kilométernyi távolságból is látványos kivilágítást 19 órától éjfélig kapcsolják majd be.
A Fidesz alelnöke szerint tisztelettel, méltósággal kell emlékezni a hősökre, október 23-án Juhász Péter akciójának pedig büntetőjogi következményei lehetnek. Arról is beszélt, hogy egyet tudnak érteni a Jobbik elnökének áprilisi kijelentésével, amely szerint hazaáruló, aki nem szavazza meg az alaptörvény módosítását, azt azonban elfogadhatatlannak tartják, hogy Vona Gábor havonta változtatja álláspontját, hatalmi érdekei függvényében.
Németh Szilárd szombaton tartott sajtótájékoztatót, ami után az MTI-nek azt mondta: a brüsszeli európai uniós csúcson egyértelművé vált, hogy az Európai Bizottság és az elnöke továbbra sem tett le a kényszerbetelepítésről, ezért a kormány előtt még nagy küzdelem áll, hogy meg tudja akadályozni ezt.(tovább…)
Október 21-én ünnepelné 89. születésnapját Körmendi János, aki Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt türelemmel viselt hosszú betegség után szeretettei körében érte a halál. A népszerű színész, aki hatvan évet töltött a színpadon, több mint egy éve küzdött súlyos betegséggel. “Én már nagyon beteg vagyok. Egy éve nem hagytam el a lakást. Igazi szobafogság. Veseelégtelenségem van, emiatt napi 4-szer kapok kezelést, a hasüregi problémák, a lábamban érszűkület van, baj van az egyensúlyérzékemmel is. De én már csak röhögök rajta!” – nyilatkozta az egyik utolsó, vele készült interjúban tavaly augusztusban a Művész-világ Online újságírójának.
Körmendi János Szegeden született 1927-ben, a Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1946 és 1951 között végezte. A háború utáni első nagy színésznemzedék tagja, népi kollégista volt, főiskolai osztálytársa Sinkovits Imrének, Márkus Lászlónak, Gyurkovics Zsuzsának. 1951-ben, friss diplomával a zsebében lett a Madách Színház tagja, a körúti társulathoz harmincöt éven keresztül hűséges volt. 1987-ben a Mikroszkóp Színpad társulatához szerződött, ezen kívül fellépett a Thália Színházban, a Radnóti Színpadon, az Operettszínházban, sőt az operaházban is. Több kabarétréfát és tv-bohózatot is írt, a legnevezetesebb közülük Csehov Három nővérének paródiája, amelyet Márkus Lászlóval és Haumann Péterrel adtak elő a Magyar Televízió egyik szilveszteri műsorában. A fergeteges sikerű átirat ma is gyakran szerepel a kívánságműsorokban. Több évtizedes pályája során elsősorban epizódszerepeket kapott, és gyakran néhány mondatban kellett felhívnia magára a figyelmet.
A karizmatikus papról 2011-ben utcát neveztek el Csepelen
MTI, KDNP.hu, Csepel.info
1984. október 19-én rabolták el és gyilkolták meg a lengyel kommunista titkosszolgálat tisztjei Jerzy Popieluszko katolikus papot, akit az egész országban a betiltott Szolidaritás szakszervezet lelkipásztoraként ismertek.
A merénylet, melynek tetteseit kénytelen-kelletlen elítélték, hatalmas felháborodást keltett. A 2010-ben boldoggá avatott Popieluszko sírja pedig zarándokhellyé, az ellenállás jelképévé vált. Szentté avatási szertartása néhány hete kezdődött el.