Két évvel ezelőtt, augusztus 28-án méltósággal viselt hosszú betegség után meghalt Dékány Ágoston grafikusművész, Csepel díszpolgára.
Dékány Ágoston születésétől fogva Csepelen élt és alkotott. Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete döntése nyomán 2012. óta Csepel díszpolgára.
1977. augusztus 25-én fejezte be hosszú pályafutását Kós Károly, aki építészeti remekművei mellett irodalmi munkásságával, művelődésszervezői tevékenységével és politikusként is számos maradandó értéket alkotott.
A temesvári születésű építész egy nagy múltú erdélyi família gyermeke volt, akit szülei előbb a helyi református gimnáziumban taníttattak, majd a pesti József Műegyetemre küldtek. Kós gyermekkorától fogva vonzódott a művészetekhez – főleg az irodalomhoz és a festészethez –, érdeklődést mutatott a mérnöki szakma iránt, de – 1907-ben – végül mégis építészként szerzett diplomát. A tehetséges fiatal tervező a legnevesebb budapesti irodáknál kapott munkát, és hamar kialakította saját egyéni stílusát. (tovább…)
Virágcsokrokkal és ajándékokkal köszöntötték családtagok, barátok, művésztársak Csepel kulturális életének egyik meghatározó képzőművészét 75. születésnapja alkalmából. A csepeli önkormányzat nevében Bercsik Károly önkormányzati képviselő köszöntötte Erdei Kvasznay Éva művészetszervezőt.
E jeles jubileumon megnyílt Szó-Kép című kiállítása, valamint két új könyvét Mezey László Miklós irodalomtörténész mutatta be az érdeklődőknek. Az ünnepi eseményen közreműködött dr. Szűcs Lajos zongoraművész.
73 éve ezen a napon látta meg a napvilágot Knézy Jenő (†58), a magyar televíziózás egyik kiemelkedő alakja. A sportriporter 1971-től haláláig dolgozott a Magyar Televízióban, számos olimpiáról világ- és európa-bajnokságról tudósított. Szállóigévé vált köszöntése volt a “Jó estét, jó szurkolást!“, amit ő maga talált ki, később le is védette. Hogy mennyire sokoldalú volt, az a következő összeállításból kiderült.
1995-ben a Ferencváros focicsapata a Grasshoppers otthonában játszotta le első meccsét a Bajnokok Ligája főtábláján. Knézy Jenő eksztázisban közvetítette végig a Fradi 3-0-s diadalát
“Linder Béla (…) Belgrádban telepedett le. A későbbi Jugoszlávia nem felejtette el a neki tett szolgálatot: halála után, 1962-ben díszsírhelyet kapott a délszláv kommunista vezetéstől”
Csarnai Márk, Újkor.hu
A győztes államok területi igényei Közép-Európában és a Balkánon (Wikipedia)
1918 novemberében a szerb csapatok megkezdték Magyarország déli részének megszállását. A trianoni békeszerződésben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak ítélt területeken túl Baranyát és Baja térségét is egészen 1921-ig ellenőrzésük alatt tartották, ahol 1921. augusztus 14-én a Károlyi-kormány és a tanácsköztársaság prominensei, valamint a helyi szocialisták kikiáltották a Baranya-bajai Szerb–Magyar Köztársaságot. A Horthy-rendszerrel szemben délszláv védelem alá helyezkedő államalakulat mindössze nyolc napig létezett, ugyanis a megszálló csapatok kivonulásával a köztársaság összeomlott. – Bejegyzésünkben Csarnai Márk csepeli történész írását közöljük.
Az első világháborús vereséget követően a francia antant csapatok által támogatott szerb erők északi irányban nyomultak előre, hogy érvényesítsék Magyarországgal szemben fennálló területi követeléseiket. A történelmi Magyarország feldarabolásánál az újonnan létrejött Szerb-Horvát-Szlovén Királyság legalább olyan mérvű területi igényekkel lépett fel, mint a románok és a csehek. A délszláv kormány – a Trianonban később elcsatolt országrészeken túl – további területek megszerzésére törekedett, így Baranyát is elfoglalták, a Duna-Tisza-közén pedig egész Bajáig nyomultak. (tovább…)
1986. július 27-én csendült fel a Népstadionban a Tavaszi szél Freddie Mercury hangján. A rockbanda hatnapos budapesti látogatását a fellépés szervezőjével és a Queen-koncertfilm egyik stábtagjával idéztük fel.
Pontosan ma van 31 éve, hogy a világhírű, azóta is a rocktörténelem egyik legsikeresebb zenekaraként számon tartott Queen, Freddie Mercuryval a csapat élén legendás koncertet adott a budapesti Népstadionban. Az emlékezetes, 70 ezres közönség előtt bemutatott show jubileuma alkalmából Kovács Györggyel, a Magic – A Queen Budapesten című koncertfilm hangmérnökével és a Queent hazánkba csábító Hegedűs Lászlóval beszélgettünk. (tovább…)
A Duna Televízió Református magazin című műsora két részletben dolgozza fel a Reformáció 500. évfordulója alkalmából megrendezett Református Zenei Fesztivált.(tovább…)
69 évvel ezelőtt született Cserháti Zsuzsa (Budapest, 1948. június 22. – Budapest, 2003. július 23.)EMeRTon-díjas magyar énekesnő, előadóművész.
Cserhátit mint a második popgeneráció egyéniségét tartják számon, kritikusok szerint Kovács Kati mellett a hazai poptörténet legjobb „női torka” volt az övé. Az 1970-es évek egyik legtöbbet foglalkoztatott énekesnője volt, a ’80-as években háttérbe szorult, majd mintegy másfél évtizedes kihagyás után, 1996-tól Magyarország legnagyobb sikerű visszatérését mondhatta magáénak. (tovább…)
Még mindig felfoghatatlan, pedig már kilenc éve történt (2008. július 15.). A kétszeres olimpiai bajnok Kolonics György a pekingi játékokra készült, amikor egy edzés közben életét vesztette. Azt tervezte, ha nyer az olimpián, befejezi az élsportot és családot alapít. Bár kenuzni a Lágymányosi Spartacusban kezdett, de hamar a Csepel SC-be került, amelyhez aztán haláláig hű maradt.
Az összesen 15 világbajnoki címig jutó Kolonics György éveken át vezette a magyar kenusok ranglistáját, tízszer lett az év kenusa Magyarországon. 2008. július 15-én edzés közben egy résztáv végén rádőlt a kísérő motorcsónakra, s elvesztette eszméletét. Kozmann György és edzője, Ludasi Róbert szívmasszázzsal és mesterséges lélegeztetéssel igyekeztek életben tartani, de nem jártak sikerrel, ahogy a kiérkező mentők sem: a halál szívtágulattal járó szívizombetegség, következményes heveny balszívfél-elégtelenség miatt állt be. (tovább…)
Tizenöt éve hunyt el a magyar stand-up ősatyja, Hofi Géza.
Sokan nem értették, hogyan süthetett el olyan merész politikai vicceket, amiért mások börtönbe kerültek volna. Sas József rántotta le a leplet a rejtélyről az RTL Klub XXI. század című műsorában. Hofit Komlós János kabaréigazgató és konferanszié teljes mellszélességgel támogatta, ő volt a komikus állandó szövegírója, és – ami nem volt köztudott – a Rákosi-korszakban az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) kihallgatótisztjeként is dolgozott. (tovább…)