Hívek tízezrei gyűltek össze a magyar Egyház örömteli ünnepére, Brenner János vértanú pap boldoggá avatására május elsején Szombathelyen, az Emlékmű-dombon. A szentmise főcelebránsa Angelo Amato bíboros, a Szentek Ügyeinek Kongregációja prefektusa, szónoka Erdő Péter bíboros, prímás volt.
A szombathelyi Emlékmű-dombon összegyűlt közel húszezer ember énekkel, imával várta a szentmisét. Az öthektárnyi füves tér fölé magasodik a szocializmus 1970-ben felavatott alkotása; Heckenast János műve ma a város legmegosztóbb pontja. Egykor a „felszabadulás” emlékeként állította az az államhatalom, amelynek uszító ereje a gyilkolásig juttatott el embereket; ma a szeretet fegyverével aratott győzelem ünnepének helyszínévé vált. (tovább…)
Prokop Péter pap, festőművész, író születésének 99. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak a Béke téri Szent József Otthonnál január 6-án. Az emléktáblánál koszorút helyezett el Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Morovik Attila alpolgármester, a Szabó Magda Közösségi Tér, a Prokop Péter Díj Kuratóriuma, a Kvasznay Gulyás Margit Baráti Társaság és a Csepeli Alkotó Fórum képviselő.
A római katolikus pap 42 évi római emigráció után, 1999 és 2003 között élt és alkotott az otthonban, ahol munkái ma is megtalálhatók. Gyűjteményéből egy emlékkötet kiadása készül a csepeli önkormányzat támogatásával – jelentett be Erdei Kvasznay Éva művészetszervező-képzőművész.
Karácsony közeledtével van a zsidóság egyik legfontosabb ünnepe, a Hanuka is
A Budapesti Zsidó Hitközség Dél-pesti körzete meghívja Önt Bíró Eszter koncertjére, amely december 17-én, vasárnap 18 órakor lesz a Lajtha László Művészeti Iskola koncerttermében.
A helyszín a XX. kerület Ady Endre utca 98 szám alatt található, a koncertre a belépés ingyenes. (tovább…)
A csepeli Ady Endre úton lévő Lidl áruházzal szemben avatták, illetve szentelték fel advent első vasárnapján a városrész harmadik kőkeresztjét. A helyszín kiválasztása két okból is szimbolikus. Egyrészt innen nem messze állt egykor a környék másik keresztje, amely megsemmisült a II. világháború harcaiban.
A másik ok, hogy a Lidl volt az, amelyik multinacionális kereskedőláncként keresztények sokaságát sértette meg szeptemberben, amikor az úgynevezett görög termékeinek csomagolásáról leretusálta a híres templom, a santorini Anastasis csúcsán lévő keresztet. A csepeli kezdeményezés egyik ötletgazdája Németh Szilárd, a Fidesz országgyűlési képviselője a PestiSrácok.hu stábjának nyilatkozva az újabb kőkereszt felszentelésének üzenetéről is beszélt. (tovább…)
Ullrich Ágoston atya az önkormányzat díszoklevelével
2017. november 15-én, szerdán este háromnegyed nyolckor elhunyt Ullrich Ágoston címzetes esperes atya, királyerdei plébános.
A királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébánia a közelmúltban ünnepelte 50 éves fennállását. Ezen Ágoston atya még ott tudott lenni. A fenti kép akkor készült, a Csepel.hu beszámolóját itt olvashatják az eseményről. Az alábbi videót a Youtube-on találtuk róla. 2015. május 1-én Törökbálinton, a Regionális Katolikus Karizmatikus Találkozón beszélt egyik nagy élményéről. (tovább…)
Mindenszentek Napján írom levelem, amelyben arra kérlek, hogy a Képviselő-testülettel közösen, működjünk együtt egy, önazonosságunkat felvállaló és annak megtartását elősegítő, szimbolikus, de nagyon is hétköznapi ügyben.
A csepeli svábok táncegyüttese hétfőn Olaszországba igyekezett. Nagykanizsa mellett azonban kiégett a buszuk. Mint ismert, a közelmúltban csepeli halálos áldozata is volt egy hasonló esetnek. Most azonban személyi sérülés szerencsére nem történt, bár az utazók összes jelmeze és csomagja elégett.
A Csepel.info úgy értesült, hogy a csepeli svábok szerencsés megmenekülése alkalmából szombaton este 18-órától a Béke téri Jézus Szíve Plébánián hálaadó misét tartanak. “A mise végén jó lenne elénekelni a sváb-bálon szokásos éneket is – németül” – írta meghívójában Kispál György plébános.
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az „ünnepek ünnepe” (sollemnitas sollemnitatum). Idén húsvétvasárnapot és húsvéthétfőt április 16-án és 17-én ünneplik a nyugati keresztény egyházak.
A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe. Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (azaz március 22. és április 25. között), ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe.
