‘Vélemény’ kategória archívum

Törzshelyük a Szürke – miért nincs igazi magyar röplabda

2012. április 9. hétfő

Népszabadság, Csepelirc.hu, Csepel.info

Az 1970-es csepeli bajnokcsapat

Sorozatunkban néhány olyan sportág mind nehezebb hazai helyzetével foglalkozunk, amely korábban sikert sikerre halmozott Magyarországon is, s amely a világon változatlanul hódít. A széria harmadik része a röplabdáé.

Nyolc éve már, de mintha tegnap lett volna. Az athéni olimpiai villamosvonal rendszeres vendégeként mintha satuban préselődnék – zötykölődtem nap mint nap az aktuális helyszínek valamelyikére, s már alig vártam, hogy a pireuszi partszakaszhoz érjen a kocsi. Maga a megváltás volt, amikor végre feltűnt a láthatáron a hatalmas csarnok, amelynek környékén rendre feketéllett a tömeg, és amelynek megállójában szinte kiürült a szerelvény. A pazar aréna a röplabdamérkőzések helyszíne volt. Én meg utaztam tovább néhányad magammal, mert nem akadt ott dolgom. (tovább…)

A magyarság nemzeti érzéseit sérti az emlékmű

2012. április 7. szombat

Csepel.info, Mno.hu

1956, az emlékmű bontása: mindenki tudta, hogy a felszabadulás az elnyomó szovjet csapatoktól való megszabadulást is jelenti

A Szabadság téri szovjet emlékmű „tájseb” a magyar főváros jeles pontján. A héten az ifjú kereszténydemokraták és a Jobbik is felvetette elbontásának időszerűségét. Erről, és az emlékmű szimbolikájáról beszélgetett a Magyar Nemzet Szerencsés Károly történésszel, az ELTE tanárával.

– 1945. május 1-jén három emlékművet avatott fel a megszálló Vörös Hadsereg Budapesten. A központi ünnepség Malinovszkij marsall részvételével a Szabadság téren volt, ekkor avatták fel a ma is látható obeliszket. Emellett felavattak egy emlékművet a Szent Gellért téren, amelynek szintén aranyozott „vörös csillag” volt a csúcsán, valamint egyet a Vigadó téren, amely később sokáig Molotov nevét viselte. Ez utóbbi helyén korábban egy hangulatos találkozóhely, a Hangli kioszk állt, amely mellesleg arról volt nevezetes, hogy az FKGP vezetői a két háború közt rendre ide szervezték összejöveteleiket. A vigadó előtti obeliszk tetején egy kétmotoros repülőgép modellje volt látható, nyilván a szovjet légierőnek állítva emléket. (tovább…)

Fülkeforradalom

2012. április 3. kedd

Képmentő 263. rész

Népszabadság

Telefonbőség az Erzsébet híd tövében (Népszabadság/archív – Bánhalmi János)

Nem tudom, önök milyen képet őriznek emlékezetükben ezekről a sárgás utcai dobozokról, de nekem úgy dereng: mindig csak a baj volt velük.

Ha voltak, nem adtak vonalat. Ha adtak, nem jött létre kapcsolat, vagy ha létrejött, rendre megszakadt. És közben recsegtek, elnyelték a tantuszt (később a forintost, majd a kétforintost stb.), a készülékhez erősített lánc végéről (már ha maga a lánc megvolt még) gyakran hiányzott a kagyló – jobb esetben csak a membránt vagy a mikrofont lopták ki belőle -, a fülkék falához ezüstre mázolt szögvasakkal odacsavarozott telefonkönyv pedig fonnyadt, esős úton halálra gázolt salátára emlékeztetett. (tovább…)

Nem talált megoldást, inkább ordibálásba fulladt az XKK cigányfóruma

2012. április 1. vasárnap

Heti Válasz

A Pesty Fekete Doboz adását a köztévéről levették, mi feltettük: szerintünk csak szókimondó, és az nem baj

„Fasiszta vagy!”, „Te a Jobbik szekerét tolod!”, „Nem is vagy te cigány!” – mindenki Forgács István ellen fordult az XKK pénteki romaügyi fórumán. A lapunkban többször publicisztikát közlő szakértő az aktuális dokumentumfilmje miatt célkeresztbe vett Pesty Lászlóval együtt volt kénytelen állni a verbális pofonokat.

A Heti Válasz március 29-i lapszámának reflektoranyagai azokat a magyar településeket mutatják be, ahol az országos számarányokat tekintve kisebbségben levő cigányok helyben immár jó idege többséget alkotnak; számításaink szerint az ismert demográfiai folyamatok változatlansága esetén egy-két évtizeden belül a mostani félszázról kétszázra nőhet az ilyen helységek száma. Lapunk megjelenésekor pedig még igencsak forró téma Pesty László új, köztévén debütált dokumentumfilmje, mely szinte az összes létező jogvédőnél kicsapta a biztosítékot. (tovább…)

„Hát milyen cigány vagyok én egyáltalán?”

2012. március 28. szerda

Mno.hu

A Pesty Fekete Doboz adását a köztévéről levették, mi feltettük: szerintünk csak szókimondó, és az nem baj

Forgács Istvánt sokan támadják most. Mindezt azért, mert a romaügyi szakértő Pesty László köztévén sugárzott filmjében elmondta, hogyan látja a magyarországi cigány közösségek helyzetét.

Nézetei viszont nincsenek összhangban azokkal a liberális elképzelésekkel, amelyeket korábban ő is vallott. És amelyek szerinte zsákutcához vezettek. (tovább…)

Képmentő: kommunista szombat Csepelen

2012. március 26. hétfő

Csepel.info vélemény, Nol.hu

Érdekes képet tett fel Népszabadság online verziója “Dolgos kommunistázás Csepelen” címmel. A képhez írt cikk némi filozofálással indul a kommunistázásról, gyengéd csuklómozdulattal egyenlőségjelet téve – és ezzel lekommunistázva – a munkásőrt, a pártpropagandistát, a KISZ-titkárt, a környezetük szebbé tételéért ingyenmunkát végzőket, a rendszert bírálókat vagy éppen a ma harminc évesnél idősebbeket egyaránt.

A szerző felidézi a “régi szép időket”, amikor Polgár György elvtárs még nem a Pártra nézve kellemetlen híreket kíméletlenül radírozó utolsó csepeli főcenzorként volt elhíresült, hanem csak egyszerű kommunista pártcsinovnyikként végezte propagandista munkáját – vélhetően akkor még többet használva a tollat, mint a radírt. Hiszen ezekben az időkben, amikor a baráti Szovjetunió éppen a hálás afgán népnek nyújtott baráti katonai segítséget, kinek is jutott volna eszébe leírni az igazságot?  (tovább…)

Interjú Andrzej Krisztof Kunert miniszterrel

2012. március 24. szombat

Tisztelet és szolidaritás

Csepel.hu

A március 22-én Csepelre látogató lengyel államfői delegáció tagja volt Prof. Dr. Andrzej Krisztof Kunert miniszter, a Lengyel Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács főtitkára, aki interjút adott a Csepeli Hírmondónak.

– Miniszter úr, kérjük, először mutassa be, mivel foglalkozik az a tanács, amelynek ön a főtitkára?

– Legfontosabb feladatunk, hogy felkutassuk, ápoljuk a lengyel hősiességet és mártíromságot őrző emlékhelyeket, természetesen nem csak Lengyelországban, hanem az egész világon. Már több mint negyven országban találtunk lengyel katonasírokat, ebből is látszik, hogy nem kis feladat, amit vállaltunk. A sírok gondozása mellett évfordulókat és megemlékezéseket rendezünk, emlékhelyeket létesítünk, kiállításokat szervezünk. Lengyelországban együttműködünk azoknak az országoknak a diplomáciai testületeivel, akiknek a katonái a mi országunkban hunytak el. (tovább…)

Viggo Mortensen: Kíváncsi vagyok a Tiszántúlra

2012. március 22. csütörtök

Megszerette Magyarországot a történelmet kedvelő dán-amerikai színész

Origo.hu, Csepel.info

Viggo Mortensen A Gyűrűk Ura – A király visszatér című filmben

A Gyűrűk Ura Aragornját nem törte össze, hogy A hobbitból kimaradt, viszont legalább eljátszhatta Sigmund Freudot a magyar mozikban most bemutatott Veszélyes vágy című filmben.

Az 53 éves Viggo Mortensen arról mesélt az [origo] filmklub riporterének, miért segíti a műorr a színészetet, hogyan kell jól használni a hirtelen jött népszerűséget, és azt is elárulta, szívesen élne a kétszáz évvel ezelőtti Magyarországon. Részletek az Origo által készített beszélgetésből. (tovább…)

Gyürk András: Nem tűrhetjük, hogy nyíltan becsméreljék a kelet-európai polgárokat

2012. március 20. kedd

Magyar Nemzet, Csepel.info

A magyar néppárti képviselőcsoport sajnálattal vette tudomásul, hogy a holland miniszterelnök nem jelent meg az Európai Parlamentben a közép-európai állampolgárokat gyalázó szélsőséges holland honlapról szóló plenáris vitán.

Gyürk András delegációvezető a vitához benyújtott írásbeli nyilatkozatában kijelentette: miközben az európai liberálisok pártpolitikai célból, alapjogokra hivatkozva támadják a néppárti kormányokat, addig a liberális holland miniszterelnök nyíltan együttműködik a honlapot jegyző szélsőséges Szabadságpárttal – olvasható a közleményben. (tovább…)

Az RTL Klub esete a hírtelen híradóval

2012. március 20. kedd

Népszabadság

Ahogyan a gyümölcs nélküli pálinkát nem lehet máshogy, csak „szeszes italként” jelölni, úgy kellene eltiltani egyes televíziókat a „híradó” név használatától.

Miként a pálinkát szívesebben megveszi az ember, mint a szeszes italt – mert az előbbi minőséget és természetességet jelez, míg az utóbbi valami zagyva kémiai folyamat végeredményét –, úgy van egyfajta elvárása a legfőbb hírműsorral, a híradóval szemben is. Például, hogy legyen benne hír. (tovább…)