Nincs az az ember, aki ne hallott volna a több mint 120 éves Csepel Művekről. Egy korszak ikonikus gyártelepe volt, ahol sok tízezer ember kereste meg a mindennapi betevőre valót.
Viharos évtizedeket, világégéseket élt túl, s bár egykori fénye igencsak megkopott, még ma is a figyelem középpontjába tud kerülni. Összegyűjtöttünk a legendás gyárról tíz olyan érdekességet, amit csak kevesen tudhatnak. (tovább…)
Hét évtizeddel ezelőtt a világ belépett a nukleáris pusztítás korszakába: az Egyesült Államok 1945. augusztus 6-án, illetve 9-én atombombát dobott le két japán városra, Hirosimára és Nagaszakira. A katonai szakértők és történészek napjainkig vitatják, csakugyan elkerülhetetlenül szükség volt-e a két nukleáris csapásra. Háborúban azóta nem vetettek be atombombát, de a nukleáris fegyvertől mentes világ talán megvalósíthatatlan álom marad.
A második világháború már véget ért az európai hadszíntéren 1945 nyarára, de Ázsiában még nem. Japán hallani sem akart a megadásról, a háttérben teljesíthetetlen feltételeket szabott a fegyverletételre. Az Egyesült Államok haditervei elkészültek a távol-keleti szigetország lerohanására, s vállalt kötelezettségének megfelelően a Szovjetunió is készen állt harcba szállni az ázsiai fronton. Amerikában attól tartottak, hogy hatalmas véráldozattal, egyes becslések szerint akár egymilliós emberveszteséggel járt volna a Japán elleni szárazföldi invázió, s akár hosszú évekig is elhúzódhattak volna a harcok. (tovább…)
Az 1950-es évek elején már Kínában is közlekedtek Csepel teherautók. A hatalmas ország nagy iramban korszerűsítette közúti áruszállítását. A 2000-4000 méter magasan húzódó ösvényeken, csapásokon, ahol korábban teherhordó állatok vitték az élelmiszert, a közszükségleti cikkeket, gépjárműveket kívántak forgalomba állítani. Ennek érdekében az utakat kiszélesítették, megpróbálták autóval járhatóvá tenni. Az iparosodó Kínát kereskedelmi és mérnökküldöttségek keresték fel, s jobbnál jobb járműveket kínáltak megvételre. A sorból a magyarok sem maradtak ki, hiszen óriási lehetőségekről volt szó.
A világ tetején szolgáló Csepel teherautókról szóló írás először az Autó-Motor 1993/11-es számában jelent meg. (tovább…)
Csütörtökön ünnepli 80. születésnapját Dr. Bolla Dezső helytörténész Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület alapítója és elnöke Győrben született 2002-ben aranydiplomában részesült. 1953 januárjában a Finommechanikai Vállalatnál a lokátor technika területen kezdett el dolgozni üzemmérnökként.
1964-ben a Központi Fizikai Kutató Intézetben helyezkedett el, az ionizáló sugárzások méréstechnikájával és műszerezettségével foglalkozott tudományos csoportvezetőként. 1977-1979-ben megszerezte Villamosmérnöki Karunkon a Digitális elektronikai szakmérnöki oklevelét. 1997-ig kábeltelevíziós vonalon, azok építőelemeinek tervezésével foglalkozott, időközben elnyerte a Híradástechnikai Tudományos Egyesület elektronikai szakértő címét. (tovább…)
Az 59Y járat 1967-ben indult az 59-es busz elágazó járataként az 59A-val egyidőben, számozása 1977. január elsejétől 159-esre módosult. (Korábban a százas járatok voltak a gyorsjáratok.
A képen egy Ikarus 620-as típusú autóbusz látható. A busz karambolt szenvedett.
Rendkívül látványos megnyitóünnepséggel kezdődött meg péntek este hivatalosan Magyarország történetének legnagyobb sporteseménye, az úszók, nyíltvízi úszók, műugrók, szinkronúszók és vízilabdázók 17. világbajnoksága.
A megnyitóünnepség Eötvös Péter, Kossuth-díjas világhírű magyar zeneszerző, a Duna hangja című, 12 éves korában szerzett kórusművével kezdődött, amelyhez a világbajnokság alkalmából új szöveget írt Varró Dániel költő. A Lánchíd lábánál, a Duna pest felőli oldalán felállított óriásszínpadon a Cantemus gyermekkórus működött közre.