Vezér Endre, Mr.Gabee, Csepel.info
Vezér Endre olvasónk szerkesztőségi email címünkre küldött néhány fényképet, mely a Weiss Manfréd harci járműveit mutatják
A képeket az alábbiakban megtekinthetik: (tovább…)
Vezér Endre, Mr.Gabee, Csepel.info
Vezér Endre olvasónk szerkesztőségi email címünkre küldött néhány fényképet, mely a Weiss Manfréd harci járműveit mutatják
A képeket az alábbiakban megtekinthetik: (tovább…)
Index, Mr. Gabee, Csepel.info
1975. szeptember 30-án Bejrúttól nem messze a Földközi-tengerbe zuhant a Malév MA-240-es járata. A civil utasszállítón hatvanan utaztak – köztük legalább tizenegy magyar -, a katasztrófát senki nem élte túl. A polgári légiközlekedés történetében ez volt a legnagyobb tragédia, amit sosem követett hivatalos vizsgálat. A roncsok azóta is a tenger fenekén hevernek, a fekete doboz nem került elő, a rádióbeszélgetéseket őrző magnószalag üres, az utaslista és a szállítmányra vonatkozó dokumentumok eltűntek. Vajon mit próbálnak meg eltitkolni?
A Budapestről Bejrútba tartó Malév-járat eredetileg 16 óra 50 perckor szállt volna fel, de az indulást többször elhalasztották. Már fél éve tombolt a libanoni polgárháború, és a bejrúti légi irányítással alig lehetett felvenni a kapcsolatot. Hiába a tökéletes időjárási körülmények és az alig egyéves repülőgép, ez az utazás nagy kockázattal járt.
IHO, Mr.Gabee


A Csepel Autógyár önállóan soha nem gyártott autóbuszt, más cégekkel együttműködve viszont szép sikereket ért el.
A szigetszentmiklósi repülőgépgyár államosítása után 1949-ben alakult meg a korábbi gyárból a Csepel Autógyár Nemzeti Vállalat. A gyár elsősorban teherautókat és harckocsikat gyártott, amihez a fülkéket a szintén frissen alakult Ikarustól szerezték be. (tovább…)
Mr.Gabee, Csepel.info, WIKI

1882-szeptember 21-én mutatták be Madách Imre Az ember tragédiája a magyar irodalom és drámaírás kiemelkedő művét, Az 1862-ben megjelent mű sokakat felzaklató kérdései azóta is életben tartják a költeményt, számos kortárs feldolgozása létezik a darabnak. A születésétől eltelt mintegy százötven évben a Tragédia egyfajta szimbólumává vált a magyar drámaírásnak, talán a legtöbbször színpadra állított költemény Magyarországon. Az először itt elhangzó „Megy-é előbbre majdan fajzatom”, valamint a „Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!” mondatok legismertebb irodalmi idézeteink közé tartoznak.
Madáchot gyakorta egykönyvű szerzőnek szokták nevezni, akárcsak Katona Józsefet, a Bánk bánalkotóját. A mű a Genezisben lévő teremtéstörténetet dolgozta fel és 15 színből áll. Az első három és a tizenötödik színek a keretszínek, a többi pedig történeti szín. Az ember tragédiájában szereplő Éva megformálásában nagy szerepet játszott Madách felesége, Fráter Erzsébet, aki megcsalta őt börtönévei alatt. Házasságuk jól indult, azonban amikor Madách támogatta az 1848-as eseményeket, és börtönbe vetették, felesége fogadta régi udvarlóit. A szabadulás után elváltak, és a költő úgy érezte, csalódott a nőkben. Azt mondta, csak azért nem festette sötétebb színekkel Évát, mert a mű megírásakor eszébe jutott édesanyja.
Csepel.info, Mr.Gabee, Mocsár Lajos
A fenti videóban az Ikarus 200-as buszok gyártása és végátadásáról láthatnak egy bejátszást.
Köszönjük Mocsár Lajosnak, hogy felhívta a figyelmünket a videóra
Németh Szilárd Facebook oldala
Boldog Jerzy Popiełuszko atya emlékművét avatták fel Csepelen. Az alábbiakban olvasható a megemlékezésen elhangzott beszéd. Popiełuszko atya születésének 70. évfordulóján, a Szolidaritás papjának élete és vértanúsága tiszteletére készült.
„A Szolidaritás azért ejtette oly gyorsan ámulatba a világot, mert nem erőszakkal harcolt, hanem térden állva, rózsafüzérrel a kezében.” Jerzy atyának ez a megkérdőjelezhetetlenül igaz és lényegi megállapítása került a Sárosi Tibor alkotására emlékműre magyar és lengyel nyelven.
WIKI

23 éve, 1994. szeptember 14-én nyitotta meg újra kapuit a 4 milliárd forintnyi felújítást követően a Nagycsarnok (hivatalos nevén Központi Vásárcsarnok, egyéb nevei: Vásárcsarnok, Fővám téri központi vásárcsarnok, régebben Dimitrov csarnok) Budapest legnagyobb vásárcsarnoka.
A Központi Vásárcsarnok volt az egyik legnagyobb beruházás, ami Kamermayer Károlynak,Budapest első polgármesterének nevéhez fűződik. Miután Kamermayer 1896-ban – betegségére hivatkozva – nyugdíjazását kérte, az épület átadásán már egyszerű polgárként vett részt. (tovább…)