Csepel.hu
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tisztelettel meghívja Önt október 23. alkalmából tartandó rendezvényeire.
‘Történelem’ kategória archívum
Emlékezzünk együtt ’56 hőseire!
2017. október 16. hétfő17 évig volt hibás az aradi vértanúk csepeli emléktáblája
2017. október 11. szerdaCsepel.info
Az eredeti – hibás – emléktábla a levétele előtt
Három szakmai hiba volt a 17 évvel ezelőtt felavatott aradi vértanúk emléktábláján, vagyis ennyi ideje koszorúztak hibás táblát Csepelen. Most a régi helyett egy többszörösen ellenőrzött, új szöveg lesz rajta – mondta el lapunknak Ábel Attila.
Az RTL Klub is beszámolt a csepeli önkormányzat és a pártok által által megkoszorúzott emlékoszlopról, amelyen két gépelési hiba volt. Csakhogy az RTL Klub stábja – miközben ezen élcelődött – nem vett észre további három szakmai hibát. Ezek az eredeti emléktábla szövegében voltak benne. Vagyis 17 éve volt hibás a kiírás. Ezen kívül még több hibalehetőség van a nevek eltérő írásmódja miatt, és ez az ország több száz hasonló emlékhelyén előfordulhat – mondta el lapunknak Ábel Attila alpolgármester. (tovább…)
Az aradi vértanúkra emlékeztek a nemzeti gyásznapon
2017. október 7. szombatCsepel.hu
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc aradi vértanúira emlékeztek, emléktáblát koszorúztak az Aradi vértanúk és a Szentmiklósi út kereszteződésében október 6-án. A szabadságharc leverése után ezen a napon végeztek ki 12 magyar tábornokot és egy ezredest Aradon, valamint Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost. Ünnepi beszédet mondott Németh Szilárd országgyűlési képviselő. A nemzeti gyásznapon mások mellett megjelent Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármestere.
Németh Szilárd emlékeztetett rá, hogy a kormány 2001-ben nyilvánította gyásznappá október 6-át. Az emberek azonban már a vértanúk kivégzése után, noha titokban, de gyászolták a szabadságharc hőseit; szemtanúk szerint még aznap tömegesen zarándokoltak a helyszínre a népek.
„…a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben…”
2017. október 6. péntekCsarnai Márk, Metszet.info
Október hatodika minden évben az 1849-ben Aradon kivégzett tizenhárom honvédtiszt, valamint az ugyanekkor Pesten meggyilkolt Batthyány Lajos, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökének emléknapja. A bécsi forradalom évfordulójára időzített kivégzéssorozat a levert szabadságharc utáni megtorlások tetőpontja volt. Az aradi tizenhárom mellett azonban volt további három, ugyanitt, de más időben kivégzett honvédtiszt, valamint egy vezérőrnagy, aki a várbörtönben hunyt el. Ormai Norbert és Kazinczy Lajos honvédezredesek, Ludwig Hauk alezredes, illetve Lenkey János neve talán nem olyan ismert, mint tizenhárom mártírtársaiké, holott ők is annak a bosszúhadjáratnak az elszenvedői voltak, melynek következtében közel 144 főt végeztek ki.
A dicsőséges tavaszi hadjárat katonai sikerei ráébresztették a bécsi udvart, hogy egyedül képtelen úrrá lenni a magyarországi helyzeten, ezért Ferenc József 1849. május 1-én levélben kért támogatást I. Miklós orosz cártól, aki nyolc nappal később ünnepélyes nyilatkozatban jelentette be, hogy a magyar szabadságharc leverésére indul. A cári seregek Ivan Fjodorovics Paszkevics tábornagy vezetésével 1849 júniusában érkeztek Magyarországra. A 370 ezres osztrák-orosz túlerővel szemben a magyar hadsereg összlétszáma mindössze 132 ezer fő volt. Az ország emberi és gazdasági erőben a kimerülés felé tartott. Mindezek minden tisztánlátó ember számára világossá tették, hogy a küzdelem kimenetele eldőlt. Bem augusztus 9-i temesvári veresége után Kossuth lemondott, és a török határ felé menekült. Őt követte aztán a − Szent Koronát Orsovánál elásató − Szemere Bertalan miniszterelnök és kormányának több tagja is. A polgári és katonai hatalom Görgei Artúrra szállt, aki 1849. augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert Fjodor Vasziljevics Rüdiger orosz tábornok előtt. Ezzel a gesztussal a magyar hadsereg kifejezte, hogy nem Ausztriát tekinti legyőzőjének és hogy a szabadságharc leveréséhez két nagyhatalom katonai erejére is szükség volt. A magyar erők Görgei felhívására sorra megadták magukat, utoljára október 2-án a Klapka György vezette Komárom kapitulált. (tovább…)
Készülnek még Ikarusok Budapesten
2017. október 6. péntekINDEX
Ami a vasútmániásoknak az istvántelki főműhely, az lehet a buszőrülteknek az egykori budapesti Ikarus-gyár egyik még meglévő csarnoka Mátyásföldön.
Az emblematikus magyar buszgyár történetéről, tündökléséről, szomorú hanyatlásáról, örökségének szétporladásáról sokat írtunk már, csakúgy mint az időről időre, ilyen-olyan körülmények közt beinduló, megtorpanó, újra meglóduló, majd újfent besülő buszgyártási kísérletekről. Itt most nem mennénk bele még csak ezek rövid összefoglalásba sem, eleve nem könnyű abban a jogi, politikai és gazdasági harcokkal súlyosbított üzletágban eligazodni, ahol Széles Gábor neve leginkább csak szitokszóként hangik el. (tovább…)
Csepel történelme – Weiss Manfréd
2017. október 2. hétfőVezér Endre, Mr.Gabee, Csepel.info
Vezér Endre olvasónk szerkesztőségi email címünkre küldött néhány fényképet, mely a Weiss Manfréd harci járműveit mutatják
A képeket az alábbiakban megtekinthetik: (tovább…)
Csepel történelme
2017. október 1. vasárnapMr.Gabee, Csepel.info
Olvasónk a fenti képet küldte el nekünk, melyhez az alábbi szöveget csatolta:
Üdv! Régi családi képek közt találtam ezt a fotót. Talán érdekes lehet. A víztorony még építés alatt. Üdv.
Szeptember 30 – Lezuhant egy Malév gép Bejrutban
2017. szeptember 30. szombatIndex, Mr. Gabee, Csepel.info
![Malev_Tupolev_Tu-154B-2_at_Zurich_Airport_in_May_1985[1]](http://csepel.info/wp-content/uploads/Malev_Tupolev_Tu-154B-2_at_Zurich_Airport_in_May_19851.jpg)
1975. szeptember 30-án Bejrúttól nem messze a Földközi-tengerbe zuhant a Malév MA-240-es járata. A civil utasszállítón hatvanan utaztak – köztük legalább tizenegy magyar -, a katasztrófát senki nem élte túl. A polgári légiközlekedés történetében ez volt a legnagyobb tragédia, amit sosem követett hivatalos vizsgálat. A roncsok azóta is a tenger fenekén hevernek, a fekete doboz nem került elő, a rádióbeszélgetéseket őrző magnószalag üres, az utaslista és a szállítmányra vonatkozó dokumentumok eltűntek. Vajon mit próbálnak meg eltitkolni?
A Budapestről Bejrútba tartó Malév-járat eredetileg 16 óra 50 perckor szállt volna fel, de az indulást többször elhalasztották. Már fél éve tombolt a libanoni polgárháború, és a bejrúti légi irányítással alig lehetett felvenni a kapcsolatot. Hiába a tökéletes időjárási körülmények és az alig egyéves repülőgép, ez az utazás nagy kockázattal járt.
A Csepeli Autógyár
2017. szeptember 29. péntekIHO, Mr.Gabee
A Csepel Autógyár önállóan soha nem gyártott autóbuszt, más cégekkel együttműködve viszont szép sikereket ért el.
A szigetszentmiklósi repülőgépgyár államosítása után 1949-ben alakult meg a korábbi gyárból a Csepel Autógyár Nemzeti Vállalat. A gyár elsősorban teherautókat és harckocsikat gyártott, amihez a fülkéket a szintén frissen alakult Ikarustól szerezték be. (tovább…)
135 éve mutatták be Madách Imre remekművét
2017. szeptember 22. péntekMr.Gabee, Csepel.info, WIKI
1882-szeptember 21-én mutatták be Madách Imre Az ember tragédiája a magyar irodalom és drámaírás kiemelkedő művét, Az 1862-ben megjelent mű sokakat felzaklató kérdései azóta is életben tartják a költeményt, számos kortárs feldolgozása létezik a darabnak. A születésétől eltelt mintegy százötven évben a Tragédia egyfajta szimbólumává vált a magyar drámaírásnak, talán a legtöbbször színpadra állított költemény Magyarországon. Az először itt elhangzó „Megy-é előbbre majdan fajzatom”, valamint a „Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!” mondatok legismertebb irodalmi idézeteink közé tartoznak.
Madáchot gyakorta egykönyvű szerzőnek szokták nevezni, akárcsak Katona Józsefet, a Bánk bánalkotóját. A mű a Genezisben lévő teremtéstörténetet dolgozta fel és 15 színből áll. Az első három és a tizenötödik színek a keretszínek, a többi pedig történeti szín. Az ember tragédiájában szereplő Éva megformálásában nagy szerepet játszott Madách felesége, Fráter Erzsébet, aki megcsalta őt börtönévei alatt. Házasságuk jól indult, azonban amikor Madách támogatta az 1848-as eseményeket, és börtönbe vetették, felesége fogadta régi udvarlóit. A szabadulás után elváltak, és a költő úgy érezte, csalódott a nőkben. Azt mondta, csak azért nem festette sötétebb színekkel Évát, mert a mű megírásakor eszébe jutott édesanyja.
