Történelem « Csepel.info

‘Történelem’ kategória archívum

„…a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben…”

2017. október 6. péntek

Csarnai Márk, Metszet.info

Október hatodika minden évben az 1849-ben Aradon kivégzett tizenhárom honvédtiszt, valamint az ugyanekkor Pesten meggyilkolt Batthyány Lajos, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökének emléknapja. A bécsi forradalom évfordulójára időzített kivégzéssorozat a levert szabadságharc utáni megtorlások tetőpontja volt. Az aradi tizenhárom mellett azonban volt további három, ugyanitt, de más időben kivégzett honvédtiszt, valamint egy vezérőrnagy, aki a várbörtönben hunyt el. Ormai Norbert és Kazinczy Lajos honvédezredesek, Ludwig Hauk alezredes, illetve Lenkey János neve talán nem olyan ismert, mint tizenhárom mártírtársaiké, holott ők is annak a bosszúhadjáratnak az elszenvedői voltak, melynek következtében közel 144 főt végeztek ki.

A dicsőséges tavaszi hadjárat katonai sikerei ráébresztették a bécsi udvart, hogy egyedül képtelen úrrá lenni a magyarországi helyzeten, ezért Ferenc József 1849. május 1-én levélben kért támogatást I. Miklós orosz cártól, aki nyolc nappal később ünnepélyes nyilatkozatban jelentette be, hogy a magyar szabadságharc leverésére indul. A cári seregek Ivan Fjodorovics Paszkevics tábornagy vezetésével 1849 júniusában érkeztek Magyarországra. A 370 ezres osztrák-orosz túlerővel szemben a magyar hadsereg összlétszáma mindössze 132 ezer fő volt. Az ország emberi és gazdasági erőben a kimerülés felé tartott. Mindezek minden tisztánlátó ember számára világossá tették, hogy a küzdelem kimenetele eldőlt. Bem augusztus 9-i temesvári veresége után Kossuth lemondott, és a török határ felé menekült. Őt követte aztán a − Szent Koronát Orsovánál elásató − Szemere Bertalan miniszterelnök és kormányának több tagja is. A polgári és katonai hatalom Görgei Artúrra szállt, aki 1849. augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert Fjodor Vasziljevics Rüdiger orosz tábornok előtt. Ezzel a gesztussal a magyar hadsereg kifejezte, hogy nem Ausztriát tekinti legyőzőjének és hogy a szabadságharc leveréséhez két nagyhatalom katonai erejére is szükség volt. A magyar erők Görgei felhívására sorra megadták magukat, utoljára október 2-án a Klapka György vezette Komárom kapitulált. (tovább…)

Beküldve a(z) Gyász, Kormány, Megemlékezés, Történelem kategóriába | Nincsenek hozzászólások

Készülnek még Ikarusok Budapesten

2017. október 6. péntek

INDEX

Ami a vasútmániásoknak az istvántelki főműhely, az lehet a buszőrülteknek az egykori budapesti Ikarus-gyár egyik még meglévő csarnoka Mátyásföldön.

Az emblematikus magyar buszgyár történetéről, tündökléséről, szomorú hanyatlásáról, örökségének szétporladásáról sokat írtunk már, csakúgy mint az időről időre, ilyen-olyan körülmények közt beinduló, megtorpanó, újra meglóduló, majd újfent besülő buszgyártási kísérletekről. Itt most nem mennénk bele még csak ezek rövid összefoglalásba sem, eleve nem könnyű abban a jogi, politikai és gazdasági harcokkal súlyosbított üzletágban eligazodni, ahol Széles Gábor neve leginkább csak szitokszóként hangik el. (tovább…)

Beküldve a(z) Közlekedés, Történelem kategóriába | Nincsenek hozzászólások

Csepel történelme – Weiss Manfréd

2017. október 2. hétfő

Vezér Endre, Mr.Gabee, Csepel.info WM-21 Sólyom

Vezér Endre olvasónk szerkesztőségi email címünkre küldött néhány fényképet, mely a Weiss Manfréd harci járműveit mutatják

A képeket az alábbiakban megtekinthetik: (tovább…)

Beküldve a(z) Csepel, Történelem kategóriába | Nincsenek hozzászólások

Csepel történelme

2017. október 1. vasárnap

Mr.Gabee, Csepel.info

Olvasónk a fenti képet küldte el nekünk, melyhez az alábbi szöveget csatolta:

Üdv! Régi családi képek közt találtam ezt a fotót. Talán érdekes lehet. A víztorony még építés alatt. Üdv.

Beküldve a(z) Csepel, Történelem kategóriába | Nincsenek hozzászólások

Szeptember 30 – Lezuhant egy Malév gép Bejrutban

2017. szeptember 30. szombat

Index, Mr. Gabee, Csepel.info

1975. szeptember 30-án Bejrúttól nem messze a Földközi-tengerbe zuhant a Malév MA-240-es járata. A civil utasszállítón hatvanan utaztak – köztük legalább tizenegy magyar -, a katasztrófát senki nem élte túl. A polgári légiközlekedés történetében ez volt a legnagyobb tragédia, amit sosem követett hivatalos vizsgálat. A roncsok azóta is a tenger fenekén hevernek, a fekete doboz nem került elő, a rádióbeszélgetéseket őrző magnószalag üres, az utaslista és a szállítmányra vonatkozó dokumentumok eltűntek. Vajon mit próbálnak meg eltitkolni?

A Budapestről Bejrútba tartó Malév-járat eredetileg 16 óra 50 perckor szállt volna fel, de az indulást többször elhalasztották. Már fél éve tombolt a libanoni polgárháború, és a bejrúti légi irányítással alig lehetett felvenni a kapcsolatot. Hiába a tökéletes időjárási körülmények és az alig egyéves repülőgép, ez az utazás nagy kockázattal járt.

(tovább…)

Beküldve a(z) Történelem kategóriába | Nincsenek hozzászólások

A Csepeli Autógyár

2017. szeptember 29. péntek

IHO, Mr.Gabee

A Csepel Autógyár önállóan soha nem gyártott autóbuszt, más cégekkel együttműködve viszont szép sikereket ért el.

A szigetszentmiklósi repülőgépgyár államosítása után 1949-ben alakult meg a korábbi gyárból a Csepel Autógyár Nemzeti Vállalat. A gyár elsősorban teherautókat és harckocsikat gyártott, amihez a fülkéket a szintén frissen alakult Ikarustól szerezték be. (tovább…)

Beküldve a(z) Csepel, Történelem kategóriába | Egy hozzászólás »

135 éve mutatták be Madách Imre remekművét

2017. szeptember 22. péntek

Mr.Gabee, Csepel.info, WIKI

1882-szeptember 21-én mutatták be Madách Imre Az ember tragédiája a magyar irodalom és drámaírás kiemelkedő művét, Az 1862-ben megjelent mű sokakat felzaklató kérdései azóta is életben tartják a költeményt, számos kortárs feldolgozása létezik a darabnak. A születésétől eltelt mintegy százötven évben a Tragédia egyfajta szimbólumává vált a magyar drámaírásnak, talán a legtöbbször színpadra állított költemény Magyarországon. Az először itt elhangzó „Megy-é előbbre majdan fajzatom”, valamint a „Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!” mondatok legismertebb irodalmi idézeteink közé tartoznak.

Madáchot gyakorta egykönyvű szerzőnek szokták nevezni, akárcsak Katona Józsefet, a Bánk bánalkotóját. A mű a Genezisben lévő teremtéstörténetet dolgozta fel és 15 színből áll. Az első három és a tizenötödik színek a keretszínek, a többi pedig történeti szín. Az ember tragédiájában szereplő Éva megformálásában nagy szerepet játszott Madách felesége, Fráter Erzsébet, aki megcsalta őt börtönévei alatt. Házasságuk jól indult, azonban amikor Madách támogatta az 1848-as eseményeket, és börtönbe vetették, felesége fogadta régi udvarlóit. A szabadulás után elváltak, és a költő úgy érezte, csalódott a nőkben. Azt mondta, csak azért nem festette sötétebb színekkel Évát, mert a mű megírásakor eszébe jutott édesanyja.

Beküldve a(z) Megemlékezés, Történelem kategóriába | Nincsenek hozzászólások

Az Ikarus 200-as buszok gyártása és végátadása

2017. szeptember 20. szerda

Csepel.info, Mr.Gabee, Mocsár Lajos

A fenti videóban az Ikarus 200-as buszok gyártása és végátadásáról láthatnak egy bejátszást.

Köszönjük Mocsár Lajosnak, hogy felhívta a figyelmünket a videóra

Beküldve a(z) Közlekedés, Történelem kategóriába | Nincsenek hozzászólások

Németh Szilárd Jerzy Popiełuszko emlékművének avatásán elhangzott ünnepi emlékező beszéde

2017. szeptember 18. hétfő

Németh Szilárd Facebook oldala

Boldog Jerzy Popiełuszko atya emlékművét avatták fel Csepelen. Az alábbiakban olvasható a megemlékezésen elhangzott beszéd. Popiełuszko atya születésének 70. évfordulóján, a Szolidaritás papjának élete és vértanúsága tiszteletére készült.

„A Szolidaritás azért ejtette oly gyorsan ámulatba a világot, mert nem erőszakkal harcolt, hanem térden állva, rózsafüzérrel a kezében.” Jerzy atyának ez a megkérdőjelezhetetlenül igaz és lényegi megállapítása került a Sárosi Tibor alkotására emlékműre magyar és lengyel nyelven.

(tovább…)

Beküldve a(z) Csepel, Nemzetpolitika, Országgyűlés, Társadalom, Történelem, Vallás kategóriába | Nincsenek hozzászólások

Csepel történelme – az utolsó 38-as

2017. szeptember 18. hétfő

Csepel.info

Mocsár Lajos olvasónk ajánlotta figyelmünkbe, mely 1996. 08. 31-én készült a 38-as busz utolsó napjáról, mely Szent Imre tér és Szigetszentmiklós Csepel Autógyár között közlekedett.

Köszönjük a videót olvasónknak.

Beküldve a(z) Csepel, Közlekedés, Történelem kategóriába | Nincsenek hozzászólások