Csepel Anno
A Csepel Anno facebook oldalról vettük át a fenti képet, melyen jól látható, hogy építik a csepeli hévet.
Ha Önnek is vannak régi képei Csepelről, kérjük küldje el a csepel.info@gmail.com címre, hogy közzé tudjuk tenni.
‘Történelem’ kategória archívum
Csepel emlékei – várjuk képeit
2017. október 25. szerdaMozikba kerül a hírhedt csepeli darabolós gyilkosság története
2017. október 17. keddOrigo
Gryllus Dorka romlott prostituáltként csábít, Nagy Zsolt elcsúfított arccal gonoszkodik, Hegedűs D. Géza mindent felzabálna az új magyar thrillerben, amely egy valóságban is megtörtént csepeli bűntényről szól.
Sőt, a kettős gyilkosság előtt ez volt a leghírhedtebb emberölés Csepelen. A Filmalap 529 millió forintos támogatásával készült A hentes, a kurva és a félszemű brutálisan beszél vágyról, szexről, gonoszságról. Az első előzetese alapján roppant ígéretes A nagy füzet és az Ópium rendezőjének új filmje – írja az Origo, melynek az alábbiakban olvasható a filmbemutatója.
Emlékezzünk együtt ’56 hőseire!
2017. október 16. hétfőCsepel.hu
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tisztelettel meghívja Önt október 23. alkalmából tartandó rendezvényeire.
17 évig volt hibás az aradi vértanúk csepeli emléktáblája
2017. október 11. szerdaCsepel.info
Az eredeti – hibás – emléktábla a levétele előtt
Három szakmai hiba volt a 17 évvel ezelőtt felavatott aradi vértanúk emléktábláján, vagyis ennyi ideje koszorúztak hibás táblát Csepelen. Most a régi helyett egy többszörösen ellenőrzött, új szöveg lesz rajta – mondta el lapunknak Ábel Attila.
Az RTL Klub is beszámolt a csepeli önkormányzat és a pártok által által megkoszorúzott emlékoszlopról, amelyen két gépelési hiba volt. Csakhogy az RTL Klub stábja – miközben ezen élcelődött – nem vett észre további három szakmai hibát. Ezek az eredeti emléktábla szövegében voltak benne. Vagyis 17 éve volt hibás a kiírás. Ezen kívül még több hibalehetőség van a nevek eltérő írásmódja miatt, és ez az ország több száz hasonló emlékhelyén előfordulhat – mondta el lapunknak Ábel Attila alpolgármester. (tovább…)
Az aradi vértanúkra emlékeztek a nemzeti gyásznapon
2017. október 7. szombatCsepel.hu
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc aradi vértanúira emlékeztek, emléktáblát koszorúztak az Aradi vértanúk és a Szentmiklósi út kereszteződésében október 6-án. A szabadságharc leverése után ezen a napon végeztek ki 12 magyar tábornokot és egy ezredest Aradon, valamint Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost. Ünnepi beszédet mondott Németh Szilárd országgyűlési képviselő. A nemzeti gyásznapon mások mellett megjelent Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármestere.
Németh Szilárd emlékeztetett rá, hogy a kormány 2001-ben nyilvánította gyásznappá október 6-át. Az emberek azonban már a vértanúk kivégzése után, noha titokban, de gyászolták a szabadságharc hőseit; szemtanúk szerint még aznap tömegesen zarándokoltak a helyszínre a népek.
„…a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben…”
2017. október 6. péntekCsarnai Márk, Metszet.info
Október hatodika minden évben az 1849-ben Aradon kivégzett tizenhárom honvédtiszt, valamint az ugyanekkor Pesten meggyilkolt Batthyány Lajos, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökének emléknapja. A bécsi forradalom évfordulójára időzített kivégzéssorozat a levert szabadságharc utáni megtorlások tetőpontja volt. Az aradi tizenhárom mellett azonban volt további három, ugyanitt, de más időben kivégzett honvédtiszt, valamint egy vezérőrnagy, aki a várbörtönben hunyt el. Ormai Norbert és Kazinczy Lajos honvédezredesek, Ludwig Hauk alezredes, illetve Lenkey János neve talán nem olyan ismert, mint tizenhárom mártírtársaiké, holott ők is annak a bosszúhadjáratnak az elszenvedői voltak, melynek következtében közel 144 főt végeztek ki.
A dicsőséges tavaszi hadjárat katonai sikerei ráébresztették a bécsi udvart, hogy egyedül képtelen úrrá lenni a magyarországi helyzeten, ezért Ferenc József 1849. május 1-én levélben kért támogatást I. Miklós orosz cártól, aki nyolc nappal később ünnepélyes nyilatkozatban jelentette be, hogy a magyar szabadságharc leverésére indul. A cári seregek Ivan Fjodorovics Paszkevics tábornagy vezetésével 1849 júniusában érkeztek Magyarországra. A 370 ezres osztrák-orosz túlerővel szemben a magyar hadsereg összlétszáma mindössze 132 ezer fő volt. Az ország emberi és gazdasági erőben a kimerülés felé tartott. Mindezek minden tisztánlátó ember számára világossá tették, hogy a küzdelem kimenetele eldőlt. Bem augusztus 9-i temesvári veresége után Kossuth lemondott, és a török határ felé menekült. Őt követte aztán a − Szent Koronát Orsovánál elásató − Szemere Bertalan miniszterelnök és kormányának több tagja is. A polgári és katonai hatalom Görgei Artúrra szállt, aki 1849. augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert Fjodor Vasziljevics Rüdiger orosz tábornok előtt. Ezzel a gesztussal a magyar hadsereg kifejezte, hogy nem Ausztriát tekinti legyőzőjének és hogy a szabadságharc leveréséhez két nagyhatalom katonai erejére is szükség volt. A magyar erők Görgei felhívására sorra megadták magukat, utoljára október 2-án a Klapka György vezette Komárom kapitulált. (tovább…)
Készülnek még Ikarusok Budapesten
2017. október 6. péntekINDEX
Ami a vasútmániásoknak az istvántelki főműhely, az lehet a buszőrülteknek az egykori budapesti Ikarus-gyár egyik még meglévő csarnoka Mátyásföldön.
Az emblematikus magyar buszgyár történetéről, tündökléséről, szomorú hanyatlásáról, örökségének szétporladásáról sokat írtunk már, csakúgy mint az időről időre, ilyen-olyan körülmények közt beinduló, megtorpanó, újra meglóduló, majd újfent besülő buszgyártási kísérletekről. Itt most nem mennénk bele még csak ezek rövid összefoglalásba sem, eleve nem könnyű abban a jogi, politikai és gazdasági harcokkal súlyosbított üzletágban eligazodni, ahol Széles Gábor neve leginkább csak szitokszóként hangik el. (tovább…)
Csepel történelme – Weiss Manfréd
2017. október 2. hétfőVezér Endre, Mr.Gabee, Csepel.info
Vezér Endre olvasónk szerkesztőségi email címünkre küldött néhány fényképet, mely a Weiss Manfréd harci járműveit mutatják
A képeket az alábbiakban megtekinthetik: (tovább…)
Csepel történelme
2017. október 1. vasárnapMr.Gabee, Csepel.info
Olvasónk a fenti képet küldte el nekünk, melyhez az alábbi szöveget csatolta:
Üdv! Régi családi képek közt találtam ezt a fotót. Talán érdekes lehet. A víztorony még építés alatt. Üdv.
Szeptember 30 – Lezuhant egy Malév gép Bejrutban
2017. szeptember 30. szombatIndex, Mr. Gabee, Csepel.info
![Malev_Tupolev_Tu-154B-2_at_Zurich_Airport_in_May_1985[1]](http://csepel.info/wp-content/uploads/Malev_Tupolev_Tu-154B-2_at_Zurich_Airport_in_May_19851.jpg)
1975. szeptember 30-án Bejrúttól nem messze a Földközi-tengerbe zuhant a Malév MA-240-es járata. A civil utasszállítón hatvanan utaztak – köztük legalább tizenegy magyar -, a katasztrófát senki nem élte túl. A polgári légiközlekedés történetében ez volt a legnagyobb tragédia, amit sosem követett hivatalos vizsgálat. A roncsok azóta is a tenger fenekén hevernek, a fekete doboz nem került elő, a rádióbeszélgetéseket őrző magnószalag üres, az utaslista és a szállítmányra vonatkozó dokumentumok eltűntek. Vajon mit próbálnak meg eltitkolni?
A Budapestről Bejrútba tartó Malév-járat eredetileg 16 óra 50 perckor szállt volna fel, de az indulást többször elhalasztották. Már fél éve tombolt a libanoni polgárháború, és a bejrúti légi irányítással alig lehetett felvenni a kapcsolatot. Hiába a tökéletes időjárási körülmények és az alig egyéves repülőgép, ez az utazás nagy kockázattal járt.
