Csepel.info

Gryllus Dorka romlott prostituáltként csábít, Nagy Zsolt elcsúfított arccal gonoszkodik, Hegedűs D. Géza mindent felzabálna az új magyar thrillerben, amely egy valóságban is megtörtént csepeli bűntényről szól.

Sőt, a kettős gyilkosság előtt ez volt a leghírhedtebb emberölés Csepelen. A Filmalap 529 millió forintos támogatásával készült A hentes, a kurva és a félszemű brutálisan beszél vágyról, szexről, gonoszságról. Az első előzetese alapján roppant ígéretes A nagy füzet és az Ópium rendezőjének új filmje – írja az Origo, melynek az alábbiakban olvasható a filmbemutatója.

A hentes, a kurva és a félszemű előzetese egy pillanatra sem titkolja, hogy egy brutális gyilkosság történetét meséli el. 1925-ben Léderer Gusztáv, a fehérterrorban is aktív szerepet vállaló katonatiszt és a korábban prostituáltként dolgozó felesége feldarabolták Kodelka Ferenc hentest, a holttestet pedig a Dunába dobták. Előtte persze hagyták, hogy udvaroljon Léderernének és ajándékokkal halmozza el a nőt, végül azért ölték meg, hogy minden pénzét elvegyék. Fojtogatás, kirántott pisztolyok és a vízen úszó bőröndök utalnak a gyilkosságra, úgyhogy már ennyiből is egyértelmű: itt nem a krimi izgalmai, hanem az emberi lélek rejtelmei szegeznek majd minket a székbe.

„Extra klasszis ez a nő” – álmélkodik Hegedűs D. Géza, amikor szemügyre veszi Gryllus Dorkát, mi pedig azon csodálkozhatunk, hogy ugyanolyan drasztikusan megváltoztatta külsejét A hentes, a kurva és a félszemű-höz, mint Rudolf Péter az 1945-ben.

Húsz kilót hízott a szerepért, tarkopasz fejével, vizslató tekintetével a kielégíthetetlen vágyat testesíti meg: azt a férfit, aki mindent be akar kebelezni. Gryllus Dorka exprostituáltja úgy igézi meg a hentest, hogy evés közben néz rá igézően, és kést tart a kezében csak úgy, mellékesen, hogy szépen egymásra rétegződjenek a zabálás, a kéjvágy, a gyilkosság metaforái ebben a világban, amiben minden húst – emberét, disznóét – kilóra mérnek.

Nagy Zsolt arcát úgy szabták át, mint a nácikét Hollywoodban: műszem és visszataszító sebhely jelzi, hogy velejéig gonosz ember, erre még a nevetségesen fésült haj is rásegít. Ahogy pisztolyt szegez, a sertést csapja szét egy bárddal, vagy az ágyban fekve konspirál, azzal hidegrázást húz a hátunkra.

Szász János fekete-fehér filmet forgatott, csak a kerettörténetet láthatjuk színesben, de ez a lefojtott színpaletta jól passzol a történethez, mert több benne a rejtély, az indulat. Izgalmasnak tűnik a húszas évek Budapestje is, hordótűznél melegednek az emberek az utcán, az egyik ajtó fölött pedig a Sátán szája tátong. Az éjszakai ködben, a vasúti sínek mentén sétáló Gryllus Dorkától még film noiros hangulatunk is támadhat.

 Nem úgy néz ki, mintha Szász megijedne bármitől, amikor „az emberi gonoszság valódi természetéről” beszél, ezért is furcsa, hogy az előzetes végén kicsillagozták a kurva szót a címben. Nemrég még mi is megjegyeztük, milyen bevállalós a film, hogy a magyar filmtörténetben elsőként rakja be a címébe ezt az erős szót, de ezek szerint a marketingesek egy kicsit szívbajosabbak a magyar filmeseknél.

A Filmalap 529 millió forintos támogatásával készült A hentes, a kurva és a félszemű világpremierjét október 18-án, a genti filmfesztiválon tartják Belgiumban, a magyar bemutatóra viszont 2018. január 25-ig kell várnunk. Szász filmjének már egy angol plakátja is van, amin egy véres bárd felületére zsúfolták össze a színészeket.

Forrás: Origo