ORIGO
1939. augusztus 31-én este a rendkívül feszült nemzetközi helyzetben bombaként robbant a hír, hogy lengyel támadás érte az akkor Németországhoz tartozó Gleiwitz város rádióállomását, és több más német célpontot a lengyel határ mentén.
A kortársak nem tudhatták, hogy valójában a németek álltak a provokációk mögött, amit Németország közvetlen háborús okként használt Lengyelország ellen.
Csepel.info, Mr.Gabee,
Csepeli HÉV M IX-es motorvonata a Szabadkikötő úti töltésen a Boráros tér felé tartva. 1970 körül.
(forrás: Németh Zoltán Ádám gyűjteménye: veke.hu/files/21/img2123.jpg)
Mr. Gabee, Csepel.info
Foto: Csepel Anno Fényképek és Emlékképek facebook oldal
tripsinthecity.blog.hu, Mr.Gabee, Csepel.info
Nincs az az ember, aki ne hallott volna a több mint 120 éves Csepel Művekről. Egy korszak ikonikus gyártelepe volt, ahol sok tízezer ember kereste meg a mindennapi betevőre valót.
Viharos évtizedeket, világégéseket élt túl, s bár egykori fénye igencsak megkopott, még ma is a figyelem középpontjába tud kerülni. Összegyűjtöttünk a legendás gyárról tíz olyan érdekességet, amit csak kevesen tudhatnak. (tovább…)
Nepszava.hu, Mr.Gabee. Csepel.info
A nap, amelyen harmincezer kilogramm lőszert robbant fel Csepelen – A robbanás ereje a földhöz és a gépekhez csapta a közeli gyárakban dolgozó munkásokat.
Az alábbiakban a Népszava 1926. augusztus 13-ai számából idézünk
(tovább…)
Csepel.info, népszava
Hét évtizeddel ezelőtt a világ belépett a nukleáris pusztítás korszakába: az Egyesült Államok 1945. augusztus 6-án, illetve 9-én atombombát dobott le két japán városra, Hirosimára és Nagaszakira. A katonai szakértők és történészek napjainkig vitatják, csakugyan elkerülhetetlenül szükség volt-e a két nukleáris csapásra. Háborúban azóta nem vetettek be atombombát, de a nukleáris fegyvertől mentes világ talán megvalósíthatatlan álom marad.
A második világháború már véget ért az európai hadszíntéren 1945 nyarára, de Ázsiában még nem. Japán hallani sem akart a megadásról, a háttérben teljesíthetetlen feltételeket szabott a fegyverletételre. Az Egyesült Államok haditervei elkészültek a távol-keleti szigetország lerohanására, s vállalt kötelezettségének megfelelően a Szovjetunió is készen állt harcba szállni az ázsiai fronton. Amerikában attól tartottak, hogy hatalmas véráldozattal, egyes becslések szerint akár egymilliós emberveszteséggel járt volna a Japán elleni szárazföldi invázió, s akár hosszú évekig is elhúzódhattak volna a harcok. (tovább…)
Google, Mr.Gabee
1945 őszén a Magyar Kommunista Párt megtette az infláció felszámolására irányuló első intézkedéseket, és az Állami Pénzverő 1945 októberében megbízatást kapott egy új forgalmi pénz terveinek elkészítésére. Amíg a tervezés gyorsan haladt, a gyártáshoz szükséges anyagok és eszközök előteremtése a nehéz gazdasági helyzetben korántsem volt ilyen egyszerű.
A forint és a különböző címletű filléres érmék verése 1946 januárjában kezdődött meg. Mivel a nemesacél a Kossuth-híd építéséhez volt nélkülözhetetlen, a verőtövek készítéséhez kilőtt harckocsik tengelyeit szerelték ki és darabolták fel. 1946. július 3-án az akkori magyar kormány tagjai, Tildy Zoltán köztársasági elnök vezetésével meglátogatták az Állami Pénzverőt, és megtekintették a verőgépek és az ott dolgozók munkáját.
Csepel.info, Mocsár Lajos, Mr.Gabee
Forrás: forum.index.hu
Az 59Y járat 1967-ben indult az 59-es busz elágazó járataként az 59A-val egyidőben, számozása 1977. január elsejétől 159-esre módosult. (Korábban a százas járatok voltak a gyorsjáratok.
Csepel.info, Facebook, Mr.Gabee
A Facebookot böngészve találtunk rá a fenti képre, mely 1973-ban készült a mostani Kossuth Lajos utca és az Ady Endre út kereszteződésében.
Mi jut eszükbe erről a képről? Osszák meg velünk a fórumba. Ha Önnek is vannak régi képei Csepelről, kérjük küldje el a csepel.info@gmail.com címre, hogy közzé tudjuk tenni.
Vezér Endre, Mr. Gabee, Csepel.info
Az 1712-ben alapított Csepel (Csepelye) falut 1748-ban pecsétadományozással nyilvánította községgé az uralkodó, Mária Terézia királynő. A községnek ettől fogva volt jegyzője. Az 1838-as nagy árvíz által elpusztított faluban a jegyzői hivatal a kántortanító háza volt.
Az árvíz után, még abban az évben, 1838-ban Mathias Stulmiler bécsi mérnök megtervezte Csepel ma is ismert úthálózatát. (tovább…)
A(z) Történelem kategória archívumában vagyunk