Origo
Az utolsó magyar autómárka, a hatvan éve alapított Csepel Autógyárra emlékező jubileumi kiállítást és előadássorozatot rendeznek Szigetszentmiklóson, a gyár egykori területén működő ipari parkban október 10-12-én.
A háború előtti Weiss Manfréd művek államosításával 1949 novemberében alakult meg a Csepel autógyár. (tovább…)
Múlt-Kor
1870-ben halottak napján hatalmas tömeg részvételével avattak közös síremléket a Kerepesi úti temetőben a szabadságharcot követő megtorlás kilenc áldozatának.
Ellenzéki demonstráció avatta az emlékművet
Az említett kilenc kivégzett mártír jeltelenül feküdt a Józsefvárosi temető egyik elhagyatott szegletében, ahonnan a kiegyezés évében Damjanich Jánosné, az aradi vértanú özvegye mentette meg őket a végső feledéstől. 1867-ben a kilenc áldozatot exhumáltatta és egy közös sírba helyeztette át a Kerepesi temetőbe. Még ugyanebben az évben kezdeményezte egy síremlék felállítását is, ez azonban az uralkodóval éppen megbékélő új alkotmányos rend keretei között csak nagy nehézségek árán valósult meg. Végül a síremlék Batthyány Lajos miniszterelnök újratemetésének évében, 1870. november 1-én került átadásra.
Index
Csúcslovakat lovagoltak a honfoglaló magyarok, és ezek a ma élő, Türkmenisztánban kinemesített akhal teke fajtával mutatnak leginkább genetikai hasonlatosságot – közölte Raskó István professzor, az MTA Szegedi Biológiai Központja Genetikai Intézetének az igazgatója.
A tudós abból az alkalomból nyilatkozott, hogy a kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány a Genetics című szaklap szeptember 30-i számában látott napvilágot. Raskó a kutatás előzményeiről elmondta, hogy a Genetikai Intézet az MTA Régészeti Intézetével közösen honfoglalás kori temetőkből származó csontvázak anyai és apai ági öröklődési vonalait vizsgálta, összehasonlítva az adatokat a ma élő magyarokéval és székelyekével. A vizsgálat során az úgynevezett klasszikus honfoglalás kori temetkezési helyeket kutatták, amelyekre a gazdagon díszített régészeti leletanyag és lócsontvázak jelenléte volt jellemző. Emellett feltártak ugyanezen korból, de átlagos, köznépi temetőből származó sírokat is. (tovább…)
Metropol
A csepeli Központi Szennyvíztisztító madártávlatból
Környezetvédelmi sikertörténetként szokás emlegetni a Temzét. Az ipari forradalom óta London folyójába annyi tisztítatlan szennyvíz került, hogy élővilága kipusztult, egy bűzös, habzó kanálissá vált.
A folyóknak van egy bizonyos öntisztuló képességük a bennük lévő élő szervezeteknek köszönhetően, csakhogy a szennyezésnek is van egy határa, ahonnan már az élővilág pusztulásával, a part menti ivóvízbázisok szennyeződésével kell számolni. (tovább…)
Beszélő kopjafák az aradi vértanúknak
Népszabadság
Pákozd a magyar honvédelem jelképe marad. Korábban a honvédelem napját ünnepeltük a pákozdi csata napján, most a helyszínén kialakított katonai emlékpark lett a magyar honvédség emlékhelye. Október 6-án az aradi vértanúk kertjét avatják a Mészeg-hegyen.
A pákozdi Mészeg-hegy a magyar katonai hagyományőrzés emlékparkja lett. Sokáig csak az 1848-as pákozdi csatára emlékeztető obeliszk állt itt, mely 1951-ben került a hegytetőre, majd a 70-es években megépült a csata emlékmúzeuma, s a kilencvenes évek legelején kissé távolabb, a hegy lábánál felépült a Don-kanyarban elesettek kápolnája. Ekkor szűnt meg az egykori győztes ütközet mezeje csupán győzelmi kultuszhely lenni. Akkortól már történelmünk egyik legnagyobb vereségére is emlékeznünk kell Pákozdon. Mostantól pedig a győzelmi obeliszket körülvevő parkban egészen sokszínűvé válik az emlékezés. (tovább…)
Index
A Csepel Művek egyik szimbóluma – alatta bunker
Sokan látják, de észre nem veszik. Vagy észreveszik, de fogalmuk sincs róla, hogy mi a csodát látnak. Hol szégyenlősen rejtőzködve bújnak el szemünk elől, hol csúnyaságuk teljes tudatában tolakodnak elénk a fővárosi óvóhelyek legbrutálisabb fajtái, a gyakorlatilag lebonthatatlan légókockák. Aki figyel, szigorúan titkos, hét lakattal zárt vasbeton monolitokba botolhat úton-útfélen – mi most megmutatjuk, milyenek ezek belülről.
“Lefotóztam ma valamit” – írta a Szánalmas.hu-n pirospont és képrejtvényként négy fotót osztott meg a blog közönségével egy ormótlan nagy, ronda betonépületről. A kommentelők hamar eloszlatták a homályt, a tájékozottabbak azonnal közölték, hogy a ferencvárosi pályaudvarnál található a monstrum, és valamikor bunker, óvóhely volt. (tovább…)
Népszabadság
Lakihegyen áll a mi Eiffel-tornyunk. A szivar alakú vasszerkezetet 1933-ban adták át Budapest határában, s a maga 314 méteres magasságával akkor Európa legmagasabb építményének számított. Ez az adótorony lett a magyar rádiózás jelképe: a rádió emblémáján az M és az R betű között a lakihegyi nagytorony sematizált rajza látható.
Igaz, hogy a második világháborúban a hatalmas vasvázat a feszítőkötelek szétrobbantásával eldöntötték, de roncsaiból újraépült, s ma is áll. Le akarták bontani a nyolcvanas években is, amikor már az új, solti adó sugározta helyette a Kossuth rádió adását, de akkor a városvédők közbeléptek, s nem engedték megsemmisíteni. Hogy a civilek elég erősek voltak ehhez, már jelezte a rendszer gyengeségét, végének közeledtét. A „szivar” ipari műemlék lett. (tovább…)
Fn.hu
A Híradó a Nagy Imre újratemetését megelőző vitákról, ismerős arcokkal – és érdekes csepeli beszámolóval
Húsz évvel ezelőtt, 1989. szeptember 18-án értek véget a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai. A rendszerváltó ellenzék és az MSZMP képviselői által három hónapon keresztül folytatott vitasorozatnak jelentős szerepe volt az egypártrendszer megszűnésében és a pluralista demokrácia létrehozásában.
Az ellenzék és a állampárt egy asztalhoz ülése egy hosszabb folyamat végét jelentette. Az ellenzéki szervezeteknek el kellett jutniuk az illegális státuszból először a féllegális, megtűrt állapotba. Fontos volt, hogy a diktatúra érezze az alulról jövő kezdeményezések nyomását, és hajlandó legyen komolyan venni ezeket az erőket. Ennek a folyamatnak jelentős állomása volt a magában a pártban jelentkező törésvonalak kiszélesedése, a belső ellenzék létrejötte. (tovább…)
Mno.hu
Nyolc éve, a 2001. szeptember 11-én végrehajtott összehangolt terrortámadások hivatalosan is megnyitották a XXI. századot. Bebizonyították az Egyesült Államok sebezhetőségét, a biztonság fogalma az egész világon új értelmet kapott, a radikális iszlám világ és a Nyugat közötti harc pedig új szintre lépett. A támadások 2993 áldozatára emlékezik a világ szeptember 11-én.
A szeptember 11-i események kapcsán sokféle feltételezés és összeesküvés-elmélet született a Bush-adminisztráció és a terroristák érdekazonosságáról. Ezek nagy része könnyen cáfolható, ám a World Trade Center ikertornyainak összedőlésével kapcsolatban napjainkban is éles szakmai vita folyik. Vajon összedőlhetett az ikertorony csupán a gépek becsapódásától, netalán az épületben előre elhelyezett robbanóanyaggal segítettek rá? (tovább…)
Lakihegy Rádió
Fotók: Ábel Attila
A hatvanadik születésnapját ünnepelné – ha még létezne – a Csepel Autógyár. Kleineizel Ilona Múzeumpedagógus a Szigethalmi Helytörténeti Gyűjtemény vezetője elmondta, hogy a kerek évforduló alkalmából nyílik kiállítás, a hajdanán 11 000 embert foglalkoztató gyár tárgyaiból, fényképes emlékeiből, és egyéb relikviákból.
A Szigetszentmiklóson épült üzem eredetileg a Weiss Manfréd Gyár (Csepel Művek elődje) repülőgépgyárának épült. Gyártottak is egy kis ideig repülőket, de aztán a fő profil az autógyártás lett, ami egészen a 80-as évekig kitartott. (tovább…)
A(z) Történelem kategória archívumában vagyunk