‘Történelem’ kategória archívum

« Régebbi bejegyzések
Újabb bejegyzések »

A Holokausztra emlékezett a csepeli Fidesz-KDNP frakció

2009. október 16. péntek

Csepel.info

Hatvanegy éve, 1944. október 15-én jelentette be Horthy Miklós kormányzó proklamációjában a fegyverszünetet és próbált meg “kiugrani” a második világháborúból. A rosszul előkészített kísérlet kudarcba fulladt, Horthyt lemondatták, és megkezdődött a nyilasok rémuralma.

Ezekre a vészterhes időkre emlékezett csütörtökön a csepeli Fidesz-KDNP frakció a Nefelejcs utcai zsidó temetőnél – értesült a Csepel.info. Németh Szilárdnak a történelmi eseményeket felidéző szavai után a frakció tagjai gyertyát gyújtottak, és a zsidó hagyománynak megfelelően egy-egy kaviccsal emlékeztek a Holokauszt csepeli áldozataira. (tovább…)

Beküldve a(z) Önkormányzat, Pártok, Történelem kategóriába | 53 hozzászólás »

160 éve nem koccint sörrel a magyar

2009. október 7. szerda

Index

Már honfoglaló őseink is söröztek – nem csoda, hogy a tilalom csak a koccintásra terjedt ki

160 éve végezték ki Aradon az 1848-49-es szabadságharc leverése után a magyar honvédő hadsereg 13 tábornokát. Ha éppen nincs október hatodika, ésvagy történelemóra, a tragikus esemény legtöbbször annak kapcsán kerül elő, hogy azóta nem koccint sörrel a magyar, ezzel is a császári elnyomás ellen tiltakozva.

Annak ellenére, hogy a legenda alapjául szolgáló esemény, az osztrák tisztek mulatozása és sörrel koccintása a kivégzés után a történészek szerint valójában nem történt meg. (tovább…)

Beküldve a(z) Kultúra, Történelem kategóriába | Egy hozzászólás »

Az elvtársakból nagyurak lettek – 20 éves a szocialista párt

2009. október 7. szerda

Magyar Nemzet, Csepel.info

Egykori MSZMP-s propagandaanyag: a piros-fehér-zöld akkor is csak díszítés volt a vörös csillag körül (a kép illusztráció)

20 évvel ezelőtt alakult meg az MSZMP utódpártjaként a Magyar Szocialista Párt. A szocialisták az eddigi öt parlamenti választásból hármat nyertek meg, azonban mostanra a korábbi néppárti státuszból kikerültek, és maradék hitelük megmentéséért küzdenek.

1989. október 7-én megalakult a Magyar Szocialista Párt (MSZP), amelynek kongresszusa programnyilatkozatot fogadott el. A párt jogelődjének tekintette az MSZMP-t, és nevéből csupán a munkás szót törölte. A párt elnöke, egyben az országos választmány elnöke Nyers Rezső volt. Az elnökség tagja lett többek között Horn Gyula akkori külügyminiszter, Katona Béla, Nagy Imre, a KISZ KB utolsó titkára, Németh Miklós, dr. Ormos Mária történész. (tovább…)

Beküldve a(z) Pártok, Történelem kategóriába | 8 hozzászólás »

Hatvanéves a Csepel Autógyár – jubileumi programsorozat a hétvégén

2009. október 6. kedd

Origo

Az utolsó magyar autómárka, a hatvan éve alapított Csepel Autógyárra emlékező jubileumi kiállítást és előadássorozatot rendeznek Szigetszentmiklóson, a gyár egykori területén működő ipari parkban október 10-12-én.

A háború előtti Weiss Manfréd művek államosításával 1949 novemberében alakult meg a Csepel autógyár. (tovább…)

Beküldve a(z) Csepel, Csepel-sziget, Történelem, Technika kategóriába | Nincsenek hozzászólások

Halottak napján temették újra az 1849-es megtorlás mártírjait

2009. október 6. kedd

Múlt-Kor

1870-ben halottak napján hatalmas tömeg részvételével avattak közös síremléket a Kerepesi úti temetőben a szabadságharcot követő megtorlás kilenc áldozatának.

Ellenzéki demonstráció avatta az emlékművet

Az említett kilenc kivégzett mártír jeltelenül feküdt a Józsefvárosi temető egyik elhagyatott szegletében, ahonnan a kiegyezés évében Damjanich Jánosné, az aradi vértanú özvegye mentette meg őket a végső feledéstől. 1867-ben a kilenc áldozatot exhumáltatta és egy közös sírba helyeztette át a Kerepesi temetőbe. Még ugyanebben az évben kezdeményezte egy síremlék felállítását is, ez azonban az uralkodóval éppen megbékélő új alkotmányos rend keretei között csak nagy nehézségek árán valósult meg. Végül a síremlék Batthyány Lajos miniszterelnök újratemetésének évében, 1870. november 1-én került átadásra.

(tovább…)

Beküldve a(z) Kultúra, Történelem kategóriába | 4 hozzászólás »

Csúcslovakat lovagoltak a honfoglaló magyarok

2009. október 5. hétfő

Index

Csúcslovakat lovagoltak a honfoglaló magyarok, és ezek a ma élő, Türkmenisztánban kinemesített akhal teke fajtával mutatnak leginkább genetikai hasonlatosságot – közölte Raskó István professzor, az MTA Szegedi Biológiai Központja Genetikai Intézetének az igazgatója.

A tudós abból az alkalomból nyilatkozott, hogy a kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány a Genetics című szaklap szeptember 30-i számában látott napvilágot. Raskó a kutatás előzményeiről elmondta, hogy a Genetikai Intézet az MTA Régészeti Intézetével közösen honfoglalás kori temetőkből származó csontvázak anyai és apai ági öröklődési vonalait vizsgálta, összehasonlítva az adatokat a ma élő magyarokéval és székelyekével. A vizsgálat során az úgynevezett klasszikus honfoglalás kori temetkezési helyeket kutatták, amelyekre a gazdagon díszített régészeti leletanyag és lócsontvázak jelenléte volt jellemző. Emellett feltártak ugyanezen korból, de átlagos, köznépi temetőből származó sírokat is. (tovább…)

Beküldve a(z) Életmód, Történelem, Tudomány kategóriába | 10 hozzászólás »

Előnyünk is származik az unióból

2009. október 5. hétfő

Metropol

A csepeli Központi Szennyvíztisztító madártávlatból

Környezetvédelmi sikertörténetként szokás emlegetni a Temzét. Az ipari forradalom óta London folyójába annyi tisztítatlan szennyvíz került, hogy élővilága kipusztult, egy bűzös, habzó kanálissá vált.

A folyóknak van egy bizonyos öntisztuló képességük a bennük lévő élő szervezeteknek köszönhetően, csakhogy a szennyezésnek is van egy határa, ahonnan már az élővilág pusztulásával, a part menti ivóvízbázisok szennyeződésével kell számolni. (tovább…)

Beküldve a(z) Csepel, Duna, Környezetvédelem, Történelem, Vélemény kategóriába | Nincsenek hozzászólások

Pákozdon kiásták a lövészárkokat is

2009. október 5. hétfő

Beszélő kopjafák az aradi vértanúknak

Népszabadság

Pákozd a magyar honvédelem jelképe marad. Korábban a honvédelem napját ünnepeltük a pákozdi csata napján, most a helyszínén kialakított katonai emlékpark lett a magyar honvédség emlékhelye. Október 6-án az aradi vértanúk kertjét avatják a Mészeg-hegyen.

A pákozdi Mészeg-hegy a magyar katonai hagyományőrzés emlékparkja lett. Sokáig csak az 1848-as pákozdi csatára emlékeztető obeliszk állt itt, mely 1951-ben került a hegytetőre, majd a 70-es években megépült a csata emlékmúzeuma, s a kilencvenes évek legelején kissé távolabb, a hegy lábánál felépült a Don-kanyarban elesettek kápolnája. Ekkor szűnt meg az egykori győztes ütközet mezeje csupán győzelmi kultuszhely lenni. Akkortól már történelmünk egyik legnagyobb vereségére is emlékeznünk kell Pákozdon. Mostantól pedig a győzelmi obeliszket körülvevő parkban egészen sokszínűvé válik az emlékezés. (tovább…)

Beküldve a(z) Történelem kategóriába | Nincsenek hozzászólások

Vasbetonba dobozolt háborús hangulat Budapesten

2009. október 4. vasárnap

Index

Víztorony

A Csepel Művek egyik szimbóluma – alatta bunker

Sokan látják, de észre nem veszik. Vagy észreveszik, de fogalmuk sincs róla, hogy mi a csodát látnak. Hol szégyenlősen rejtőzködve bújnak el szemünk elől, hol csúnyaságuk teljes tudatában tolakodnak elénk a fővárosi óvóhelyek legbrutálisabb fajtái, a gyakorlatilag lebonthatatlan légókockák. Aki figyel, szigorúan titkos, hét lakattal zárt vasbeton monolitokba botolhat úton-útfélen – mi most megmutatjuk, milyenek ezek belülről.

“Lefotóztam ma valamit” – írta a Szánalmas.hu-n pirospont és képrejtvényként négy fotót osztott meg a blog közönségével egy ormótlan nagy, ronda betonépületről. A kommentelők hamar eloszlatták a homályt, a tájékozottabbak azonnal közölték, hogy a ferencvárosi pályaudvarnál található a monstrum, és valamikor bunker, óvóhely volt. (tovább…)

Beküldve a(z) Építészet, Csepel, Történelem kategóriába | 4 hozzászólás »

Az égig érő szivar

2009. szeptember 28. hétfő

Népszabadság

Lakihegyen áll a mi Eiffel-tornyunk. A szivar alakú vasszerkezetet 1933-ban adták át Budapest határában, s a maga 314 méteres magasságával akkor Európa legmagasabb építményének számított. Ez az adótorony lett a magyar rádiózás jelképe: a rádió emblémáján az M és az R betű között a lakihegyi nagytorony sematizált rajza látható.

Igaz, hogy a második világháborúban a hatalmas vasvázat a feszítőkötelek szétrobbantásával eldöntötték, de roncsaiból újraépült, s ma is áll. Le akarták bontani a nyolcvanas években is, amikor már az új, solti adó sugározta helyette a Kossuth rádió adását, de akkor a városvédők közbeléptek, s nem engedték megsemmisíteni. Hogy a civilek elég erősek voltak ehhez, már jelezte a rendszer gyengeségét, végének közeledtét. A „szivar” ipari műemlék lett. (tovább…)

Beküldve a(z) Csepel-sziget, Történelem kategóriába | 4 hozzászólás »

« Régebbi bejegyzések
Újabb bejegyzések »