Csepel-sziget.hu, Csepel.info
Tekintse meg a Magyar Televízió korabeli riportját
Tragikus kimenetelű baleset történt 1978. április 13-án a Boráros téri HÉV-végállomáson. Délután, kevéssel öt óra után, a legnagyobb forgalomban a Csepel felől érkező szerelvény átszakította a vágánybakot, majd belerohant az állomásépületbe és a várócsarnokba.
A balesetben tizenhatan meghaltak, négyen életveszélyes, tízen súlyos, tizenegyen könnyebb sérüléseket szenvedtek. (tovább…)
NB3.hu
Hunyadi László
Elhunyt Hunyadi László, a Csepel korábbi kiváló labdarúgója.
A csepelfc.hu beszámolója szerint Hunyadi László 1967 és 1977 között 193 alkalommal húzta magára a Csepel mezét, a kiváló védő nagy kedvencnek számított a piros-kékek szurkolóinak körében.
Csepel.info
Felnéztek rá? – IV. Béla szobra az Országgyűlés épületében
Ha ma élne – a Jobbik Magyarországért Mozgalom felfogása szerint legalábbis – többszörösen is hazaárulónak tartanák IV. Bélát, a történelmi tettei miatt méltán “második államalapítónak” nevezett Árpád-házi királyunkat. A helyzet (tragi)komikuma, hogy a Jobbik IV. Béla terv néven hirdetett programot Magyarország újjáépítésére, az ország problémáinak megoldására.
IV. Béla király a tatárjárástól elpusztított, meggyötört országban a rend, a gazdaság és a katonai erő helyreállítása érdekében földeket adományozott, idegen népeket, többek között kunokat telepített le, a zsidóságot pedig olyannyira védelmébe vette, hogy szolgálataikért 1251-ben kiváltságlevelet is kaptak tőle. Az ő uralkodása idején, neki köszönhetően alakult ki Budán zsidónegyed a későbbi Szent György tér nyugati oldalán. (tovább…)
Magyar Nemzet
Az Országgyűlés elnöke szerint bár eltelt 67 év, a holokauszt pusztítását Magyarország a mai napig nem tudta feldolgozni. Kövér László erről vasárnap, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen beszélt Budapesten, a Terror Háza Múzeum előtt.
A házelnök szavai szerint az, hogy a holokauszt idején „aljas sebészi munkával” egy egész nemzedéket vágtak ki az életből, az a nemzet tragédiája és a megbomlott egyensúly igazán sohasem helyrehozható. „A múltat nem csak eltörölni nem lehet, de elfelejteni sem szabad” – hangsúlyozta. „Mindenkor ki kell állnunk azok mellett, akik a nemzethez tartoznak (…), és akkor talán békévé oldódik majd végre az emlékezés” – fogalmazott Kövér mintegy száz ember előtt mondott beszédében. (tovább…)
Népszabadság, Csepel.info
A leszállóegység a sztyeppén (Forrás: AFP /RIA NOVOSTI)
Pojéhali! (Gyerünk!) – mondta Jurij Gagarin 1961. április 12-én a start pillanatában. Alig két óra múltán már újra a földön volt az emberiség első űrhajósa.
A Pojéhalit számos kísérlet előzte meg. Az első szputnyikot, a mindössze 85 kg-os, gömb alakú bip-bipelő eszközt 1957. október 4-én indították a szovjetek. Ha nem is az amerikai tudósok körében, de az USA közvéleményében szinte sokkot okoztak az első szovjet szatellitről érkező hírek. Amerika villámgyorsan reagált: 1958. január 31-én startolt az Explorer–1 műhold. Az idő azonban nem Washingtonnak, hanem Moszkvának dolgozott. (tovább…)
Filmhiradok.nava.hu – 1946. március
Csepelen a minisztériumok, a munkáspártok és a szakszervezetek képviselőinek jelenlétében ünnepelte a Magyar Nemzeti Szabad Kikötőüzem a nácik által felrobbantott gépberendezéseinek újjáépítését.
Utolsó munkaként két darab héttonnás híddaru javítását fejezték be, újabb tanújelét adva az újjáéledő magyar ipar munkakészségének.
Csepel.hu
Csepeli báró Weiss Manfréd 1857. április 11-én, azaz ma 154 éve született. Ő a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművek alapítója.
1896-ban kapott magyar nemességet „csepeli” előnévvel, 1901-ben a párizsi világkiállításon elért sikereiért övé lett a „Vaskoronarend”. A hadfelszerelés érdekében kifejtett tevékenységének elismeréseként a „Ferenc József-rend” középkeresztjét adományozták neki, 1915-ben lett felsőházi taggá vált, 1918-ban pedig az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadianyag szállítójaként szerzett érdemeiért bárói rangot kapott. (tovább…)
CseppTV
youtube.com
Helyi Téma
100 éves a Csepeli Takarékpénztár épülete (Kép: Norc.hu)
Különleges küldetésre vállalkozott egy építészeti központ. A szervezők azt szeretnék, ha az év századik napján a százéves budapesti házak kitárnák kapuikat a látogatók előtt.
Az 1911-ben épült Goldberger épületben működő OSA Archívum saját székházának 100. születésnapját szerette volna emlékezetessé tenni, tudtuk meg Tamási Miklóstól, a Budapest 100 elnevezésű program ötletgazdájától. (tovább…)
Népszabadság, Csepel.info
A Csepel Művek főkapuja 1967-ben (Forrás: Népszabadság/archív – Mikó László)
A csepeli gyáróriás főkapuja az egyetlen a rengeteg gyárkapu közül, mely még ma is áll. Képmentő 214.
1967. november 7., a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója korszakhatárt jelentett a magyar szocializmus történetében is. Ezen a napon mutatták be az első engedélyezett sztriptízműsort a Kádár-korszakban. Erről sajnos nincs képünk, és a lapok sem számoltak be róla. Képünk arról van, hogy a csepeli gyáróriás főkapuja, az egyetlen a rengeteg gyárkapu közül, mely még ma is áll, a duplájára magasodott, mivel az évforduló tiszteletére nagyobb dekorációt szereltek rá, mint amekkora a hatalmas főkapu hármas nyílása volt. (tovább…)
A(z) Történelem kategória archívumában vagyunk