‘Történelem’ kategória archívum

„Nincs újabb huszonkét évünk”

2012. április 11. szerda

Magyar Hírlap

Pozsgay Imre: Több miniszteri posztot is betöltöttem, és kijelenthetem, hogy a kormány tagjai nem kaptak ügynökjelentést


„A még fellelhető ügynöklistákat nyilvánosságra kellene hozni, és aki nem ártott másnak, megpróbálhatja ezt bebizonyítani. Vagy bizonyítsák be mások, hogy ártott!” – vélekedett a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Pozsgay Imre. A volt államminiszter szerint mindenkinek a tevékenységét egyénileg kellene elbírálnia az utókornak.

– Mit szólt ahhoz, hogy 2012-ben újult erővel jelent meg a közvélemény előtt az ügynökkérdés, illetve az aktanyilvánosság ügye? (tovább…)

Megtalálták a foxi-maxisok dolgozatait

2012. április 11. szerda

Magyar Nemzet, Csepel.info

A Magyar Nemzet információi szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Toldy Ferenc Könyvtárának állományába kerültek az MSZMP Politikai Főiskolájának disszertációi.

A lap kitér rá, hogy a rendszerváltás után jogutód nélkül megszűnő intézmény és könyvtára az Ajtósi Dürer soron működött, az ingatlan pedig az ELTE birtokába került, a könyvtári állománnyal együtt. Az ezredfordulón a gyűjteményt az Egyetemi Könyvtár, valamint a kari és intézeti könyvtárak között osztották fel. A Toldy Ferenc Könyvtár is jelentős változáson ment át. Az intézetbe kerültek az oktatást kísérő szakdolgozatok is. Ezek a hetvenes évek elejétől a nyolcvanas évek végéig maradtak fenn. (tovább…)

A magyarság nemzeti érzéseit sérti az emlékmű

2012. április 7. szombat

Csepel.info, Mno.hu

1956, az emlékmű bontása: mindenki tudta, hogy a felszabadulás az elnyomó szovjet csapatoktól való megszabadulást is jelenti

A Szabadság téri szovjet emlékmű „tájseb” a magyar főváros jeles pontján. A héten az ifjú kereszténydemokraták és a Jobbik is felvetette elbontásának időszerűségét. Erről, és az emlékmű szimbolikájáról beszélgetett a Magyar Nemzet Szerencsés Károly történésszel, az ELTE tanárával.

– 1945. május 1-jén három emlékművet avatott fel a megszálló Vörös Hadsereg Budapesten. A központi ünnepség Malinovszkij marsall részvételével a Szabadság téren volt, ekkor avatták fel a ma is látható obeliszket. Emellett felavattak egy emlékművet a Szent Gellért téren, amelynek szintén aranyozott „vörös csillag” volt a csúcsán, valamint egyet a Vigadó téren, amely később sokáig Molotov nevét viselte. Ez utóbbi helyén korábban egy hangulatos találkozóhely, a Hangli kioszk állt, amely mellesleg arról volt nevezetes, hogy az FKGP vezetői a két háború közt rendre ide szervezték összejöveteleiket. A vigadó előtti obeliszk tetején egy kétmotoros repülőgép modellje volt látható, nyilván a szovjet légierőnek állítva emléket. (tovább…)

A Haditengerészeti Emlékmű a 30-as évek végén

2012. április 6. péntek

Budapest Anno

Forrás: http://www.szoborlap.hu

Az emlékművet 1937. október 10-én, ünnepélyes flottaparádé keretében avatták fel a Petőfi híd (akkor Horthy Miklós híd) budai parti pillérének északi oldalán.

A 30 méter magas, vasból készült emlékmű a fiumei világítótorony kicsinyített mása volt, belül egy kis múzeummal, ahol az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészeti relikviáit őrizték. A kiálló hajóorrot Horthy nevezetes hajójáról, a Novaráról mintázták. (tovább…)

Ismeretterjesztő film Magyarországról

2012. április 4. szerda

Csepel.info, Gloria TV

A film linkjét olvasónktól kaptuk.

hu.gloria.tv

Fülkeforradalom

2012. április 3. kedd

Képmentő 263. rész

Népszabadság

Telefonbőség az Erzsébet híd tövében (Népszabadság/archív – Bánhalmi János)

Nem tudom, önök milyen képet őriznek emlékezetükben ezekről a sárgás utcai dobozokról, de nekem úgy dereng: mindig csak a baj volt velük.

Ha voltak, nem adtak vonalat. Ha adtak, nem jött létre kapcsolat, vagy ha létrejött, rendre megszakadt. És közben recsegtek, elnyelték a tantuszt (később a forintost, majd a kétforintost stb.), a készülékhez erősített lánc végéről (már ha maga a lánc megvolt még) gyakran hiányzott a kagyló – jobb esetben csak a membránt vagy a mikrofont lopták ki belőle -, a fülkék falához ezüstre mázolt szögvasakkal odacsavarozott telefonkönyv pedig fonnyadt, esős úton halálra gázolt salátára emlékeztetett. (tovább…)

Egy tehén is lehetett kulák

2012. március 28. szerda

Origo

Mondvacsinált ürüggyel bárkiből kulák lehetett az 1950-es években, ha nemkívánatossá vált a kommunisták számára. Sőt bármiből: amikor nem tudták rábizonyítani egy volt csendőrre, hogy kulák lenne, akkor a tehenét minősítette – első és másodfokon is – annak a bíróság.

A kuláküldözés áldozatainak napjává nyilvánította hétfőn a parlament június 29-ét, Péter-Pál napját, amely régi hagyomány szerint a betakarítás kezdetének napja, a parasztság ünnepe volt. Kik voltak a kulákok és miért támadták őket a kommunista rendszer idején, azon belül is az ötvenes évek legsötétebb esztendeiben? (tovább…)

“A jóval győzd le a rosszat!”

2012. március 26. hétfő

Kispál György atya beszéde a lengyel- magyar barátság napján

Csepel.info

Amikor egy fővárosba delegáció érkezik, a repülőtérről első útjuk az ismeretlen katona sírjához vezet. Amikor Varsóba delegáció érkezik, első útjuk a főtérre, Jerzy Popieluszko atya sírjához vezet. Huszonöt éve, megölése óta, 18 millió lengyel látogatta meg és látogatja ma is.

Ki ez a fiatal pap? És gazdasági helyzetünkben szabad volt-e Csepelen utcát elnevezni róla – és ezzel pénzt költeni? És jó utca kapta-e nevét? (tovább…)

Interjú Andrzej Krisztof Kunert miniszterrel

2012. március 24. szombat

Tisztelet és szolidaritás

Csepel.hu

A március 22-én Csepelre látogató lengyel államfői delegáció tagja volt Prof. Dr. Andrzej Krisztof Kunert miniszter, a Lengyel Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács főtitkára, aki interjút adott a Csepeli Hírmondónak.

– Miniszter úr, kérjük, először mutassa be, mivel foglalkozik az a tanács, amelynek ön a főtitkára?

– Legfontosabb feladatunk, hogy felkutassuk, ápoljuk a lengyel hősiességet és mártíromságot őrző emlékhelyeket, természetesen nem csak Lengyelországban, hanem az egész világon. Már több mint negyven országban találtunk lengyel katonasírokat, ebből is látszik, hogy nem kis feladat, amit vállaltunk. A sírok gondozása mellett évfordulókat és megemlékezéseket rendezünk, emlékhelyeket létesítünk, kiállításokat szervezünk. Lengyelországban együttműködünk azoknak az országoknak a diplomáciai testületeivel, akiknek a katonái a mi országunkban hunytak el. (tovább…)

Kalmár Jenő: Klasszis volt, és a fél Aranycsapat edzője

2012. március 21. szerda

A Csepellel is bajnoki címet szerzett

Nemzeti Sport, Csepel.info

Kalmár Jenő remek játékosból sikeres edző lett

Korának egyik kiemelkedő játékosára, majd edzőjére emlékezünk ezúttal: Kalmár Jenő születésének szerdán van a 104. évfordulója, míg pontosan nyolcvan esztendővel ezelőtt részese volt a magyar válogatott első idegenbeli cseh(szlovák)verésének.

A két világháború közi időszak egyik legjobb magyar játékosa volt, aki azonban sosem szerepelhetett olimpián vagy vb-n. Kalmár Jenő azonban így is kacskaringós utat tett meg élete során, és már azelőtt is, hogy 1928 nyarán egyáltalán eljutott az első osztályban meghatározó szerepű Hungáriába. (tovább…)