‘Történelem’ kategória archívum

70 éve indultak a pusztulásba a Don-kanyar hősei

2012. április 15. vasárnap

MTI, Múlt-kor, Csepel.info

A magyar királyi 2. honvéd hadsereg 70 éve indult a pusztulásba a II. világháborúban. Erre és a rudkinói II. Magyar Központi Katonai Temető megépítésének 10. évfordulójára emlékeznek pénteken a Don-kanyarban.

Hende Csaba honvédelmi miniszter búcsúztatót mondott az elesett honvédek újratemetésén. A Jány Gusztáv vezérezredes parancsnoksága alatt álló 207 ezer fős hadsereg első csapatai 1942. április 12-én indultak el a szombathelyi pályaudvarról. (tovább…)

Titanic – Száz éve kísért: Kiállítás Washingtonban

2012. április 14. szombat

Nem volt szerencsésebb az Olympic és a Britannic sem

HVG, Csepel.info, Metropol, Wikipédia, Felsőfokon.hu

Még ma is impozáns, csaknem 4000 mélyen nyugvó hajótest, amely körül virágcsokrok és sörös konzervek szóródtak szét – így fest ma a száz éve elsüllyedt legendás RMS Titanic.

A Titanic, egy százéves megszállottság című kiállítás július 8-ig tekinthető meg Washingtonban, a National Geographic szervezésében. Ez az egyik legérdekesebb azok közül, amelyek az évforduló alkalmából tekinthetők meg szerte a világon. A témája ugyanis nem maga a tragédia: a szervezők a megszállott kutatókat mutatják be, Robert Ballard és James Cameron expedícióit, amelyeket a híres roncs titkainak feltárására indítottak. (tovább…)

34 millióért kelt el a Petőfi-kézirat

2012. április 12. csütörtök

Múlt-kor

Kikiáltási áron, 34 millió forintért kelt el egy Petőfi-kézirat a Csók István Antikvitás Petőfi és százada címmel meghirdetett, kedd esti árverésén. Felettébb ritkán bukkan fel Petőfi-kézirat az antikvár piacon.

Nyilvános aukción legutóbb 1938-39-ben Ernst Lajos és az egykori szegedi rendőrkapitány, Szalay József hagyatéki árverésén találkozhattak a gyűjtők Petőfi-kézirattal és levelekkel. (tovább…)

„Nincs újabb huszonkét évünk”

2012. április 11. szerda

Magyar Hírlap

Pozsgay Imre: Több miniszteri posztot is betöltöttem, és kijelenthetem, hogy a kormány tagjai nem kaptak ügynökjelentést


„A még fellelhető ügynöklistákat nyilvánosságra kellene hozni, és aki nem ártott másnak, megpróbálhatja ezt bebizonyítani. Vagy bizonyítsák be mások, hogy ártott!” – vélekedett a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Pozsgay Imre. A volt államminiszter szerint mindenkinek a tevékenységét egyénileg kellene elbírálnia az utókornak.

– Mit szólt ahhoz, hogy 2012-ben újult erővel jelent meg a közvélemény előtt az ügynökkérdés, illetve az aktanyilvánosság ügye? (tovább…)

Megtalálták a foxi-maxisok dolgozatait

2012. április 11. szerda

Magyar Nemzet, Csepel.info

A Magyar Nemzet információi szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Toldy Ferenc Könyvtárának állományába kerültek az MSZMP Politikai Főiskolájának disszertációi.

A lap kitér rá, hogy a rendszerváltás után jogutód nélkül megszűnő intézmény és könyvtára az Ajtósi Dürer soron működött, az ingatlan pedig az ELTE birtokába került, a könyvtári állománnyal együtt. Az ezredfordulón a gyűjteményt az Egyetemi Könyvtár, valamint a kari és intézeti könyvtárak között osztották fel. A Toldy Ferenc Könyvtár is jelentős változáson ment át. Az intézetbe kerültek az oktatást kísérő szakdolgozatok is. Ezek a hetvenes évek elejétől a nyolcvanas évek végéig maradtak fenn. (tovább…)

A magyarság nemzeti érzéseit sérti az emlékmű

2012. április 7. szombat

Csepel.info, Mno.hu

1956, az emlékmű bontása: mindenki tudta, hogy a felszabadulás az elnyomó szovjet csapatoktól való megszabadulást is jelenti

A Szabadság téri szovjet emlékmű „tájseb” a magyar főváros jeles pontján. A héten az ifjú kereszténydemokraták és a Jobbik is felvetette elbontásának időszerűségét. Erről, és az emlékmű szimbolikájáról beszélgetett a Magyar Nemzet Szerencsés Károly történésszel, az ELTE tanárával.

– 1945. május 1-jén három emlékművet avatott fel a megszálló Vörös Hadsereg Budapesten. A központi ünnepség Malinovszkij marsall részvételével a Szabadság téren volt, ekkor avatták fel a ma is látható obeliszket. Emellett felavattak egy emlékművet a Szent Gellért téren, amelynek szintén aranyozott „vörös csillag” volt a csúcsán, valamint egyet a Vigadó téren, amely később sokáig Molotov nevét viselte. Ez utóbbi helyén korábban egy hangulatos találkozóhely, a Hangli kioszk állt, amely mellesleg arról volt nevezetes, hogy az FKGP vezetői a két háború közt rendre ide szervezték összejöveteleiket. A vigadó előtti obeliszk tetején egy kétmotoros repülőgép modellje volt látható, nyilván a szovjet légierőnek állítva emléket. (tovább…)

A Haditengerészeti Emlékmű a 30-as évek végén

2012. április 6. péntek

Budapest Anno

Forrás: http://www.szoborlap.hu

Az emlékművet 1937. október 10-én, ünnepélyes flottaparádé keretében avatták fel a Petőfi híd (akkor Horthy Miklós híd) budai parti pillérének északi oldalán.

A 30 méter magas, vasból készült emlékmű a fiumei világítótorony kicsinyített mása volt, belül egy kis múzeummal, ahol az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészeti relikviáit őrizték. A kiálló hajóorrot Horthy nevezetes hajójáról, a Novaráról mintázták. (tovább…)

Ismeretterjesztő film Magyarországról

2012. április 4. szerda

Csepel.info, Gloria TV

A film linkjét olvasónktól kaptuk.

hu.gloria.tv

Fülkeforradalom

2012. április 3. kedd

Képmentő 263. rész

Népszabadság

Telefonbőség az Erzsébet híd tövében (Népszabadság/archív – Bánhalmi János)

Nem tudom, önök milyen képet őriznek emlékezetükben ezekről a sárgás utcai dobozokról, de nekem úgy dereng: mindig csak a baj volt velük.

Ha voltak, nem adtak vonalat. Ha adtak, nem jött létre kapcsolat, vagy ha létrejött, rendre megszakadt. És közben recsegtek, elnyelték a tantuszt (később a forintost, majd a kétforintost stb.), a készülékhez erősített lánc végéről (már ha maga a lánc megvolt még) gyakran hiányzott a kagyló – jobb esetben csak a membránt vagy a mikrofont lopták ki belőle -, a fülkék falához ezüstre mázolt szögvasakkal odacsavarozott telefonkönyv pedig fonnyadt, esős úton halálra gázolt salátára emlékeztetett. (tovább…)

Egy tehén is lehetett kulák

2012. március 28. szerda

Origo

Mondvacsinált ürüggyel bárkiből kulák lehetett az 1950-es években, ha nemkívánatossá vált a kommunisták számára. Sőt bármiből: amikor nem tudták rábizonyítani egy volt csendőrre, hogy kulák lenne, akkor a tehenét minősítette – első és másodfokon is – annak a bíróság.

A kuláküldözés áldozatainak napjává nyilvánította hétfőn a parlament június 29-ét, Péter-Pál napját, amely régi hagyomány szerint a betakarítás kezdetének napja, a parasztság ünnepe volt. Kik voltak a kulákok és miért támadták őket a kommunista rendszer idején, azon belül is az ötvenes évek legsötétebb esztendeiben? (tovább…)