‘Történelem’ kategória archívum

Első bevetésén elsüllyedt büszkeségünk

2012. június 10. vasárnap

Index

Az SMS Szent István csatahajó süllyedése

A később történtek ismeretében nehéz lenne a Szent István csatahajó végzetét nem az egész Monarchia pusztulásának szimbólumaként kezelni.

Már építésekor tetten érhető néhány jelenség, amely a dualista állam működésének hibáira világít rá. Az osztrák-magyar vezetés még jóval a háború kitörése előtt – 1908-ban, azután hogy megkezdődött az olasz flotta első dreadnought osztályú csatahajójának építése – döntött úgy, hogy a flottát meg kell erősíteni a kor színvonalának megfelelő csatahajókkal. (tovább…)

Június 9-én 75 éves Wittner Mária országgyűlési képviselő, Csepel díszpolgára, ’56-os elítélt

2012. június 8. péntek

Csepel.hu

Kétszáz nap a halál árnyékában. Ennyit, vagyis kétszáz napot töltött Wittner Mária a siralomházban az ’56-ot követő megtorlás idején, de végül életfogytiglanra változtatták az ítéletét.

Neve összeforrott a forradalommal és szabadságharccal, ma ő a Fidesz egyik legmarkánsabb parlamenti képviselője. Holnap ünnepli hetvenötödik születésnapját. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele.  (tovább…)

A Nemzeti Összetartozás Napja Csepelen

2012. június 4. hétfő

Csepel.hu

92 éve, 1920. június 4-én írta alá a magyar delegáció a trianoni békeszerződést, az I. világháborút lezáró békerendszer részeként. A döntés értelmében Magyarország területe a csaknem 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18 milliósról 7,6 milliósra csökkent. Erre az eseményre emlékeztünk június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján.

A megemlékezés a Béke téri Jézus Szíve templomban ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét, ahol a Himnusz hangjai után Kispál György, r.k. lelkész, c. esperes egy középkori idézettel kezdte a beszédét: „Európa népei mind irigylik a magyaroktól a Kárpát-medence területét, az itt lévő gazdagságot, ezért gyűlölet gyűlölet veszi őket körbe. Magyarországon a leggazdagabb a föld, bő a hal-áldás, nagy mennyiségű a kenyérgabona, a bor pedig kiváló.” (Galeotto Marzio-Antonio Bonfini) Ahogy a lelkész hozzátette: az ötszáz éve leírt szavak különös hátteret adnak Trianonnak és bátorító ösztönzést a nemzeti összefogásnak. (tovább…)

Száz évvel ezelőtt nyitották meg a Csepel–Pesterzsébet HÉV-vonalat

2012. június 4. hétfő

Történelemportál

Száz évvel ezelőtt, 1912. május 26-án nyitották meg a Csepel–Pesterzsébet HÉV-vonalat, amely a Gubacsi út végétől indult, csepeli végállomása ugyanott volt, mint napjainkban.

A csepeli HÉV történetéről Dr. Bolla Dezső helytörténész, a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület elnöke beszélt a Történelemportálnak.

Bűn és büntetlenség

2012. május 28. hétfő

Indix, Port.hu

A film Biszku Béláról, az 56 utáni véres és kegyetlen megtorlások egyik irányítójáról szól. Biszku 1957 és 1961 között volt belügyminiszter, az MSZMP KB zárt ülésein többször felszólalt annak érdekében, hogy a bíróságok súlyosabb ítéleteket hozzanak valamint több fizikai megsemmisítést követelt. Szavait tettek követték, amelyik bíró nem engedelmeskedett, azt leváltották.

Miközben az országot rabláncra fűzték, a forradalom tizenhárom napjáért kivégeztek közel 300 embert, bíróság elé állítottak húszezret, miközben kétszázezren elmenekültek az országból. Sokkal kegyetlenebb volt a megtorlás, mint 1848-49-ért, mint 1919 után, vagy a II. világháborút követően összesen. Biszku Béla 1989 óta visszavonultan él és soha senkinek sem nyilatkozott korábbi tetteiről. A film alkotóinak sikerült őt megszólaltatni, megkérdezni tőle, hogy bánja-e és bocsánatot kér-e a történtekért.

Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer

2012. május 27. vasárnap

Origo, Index


A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya volt, a szovjet hatóságok nélküle is elkezdték az eljárásokat, de aztán gyorsan átvette az irányítást a magyar pártvezetés.

A Csepel.info-n most az Origo cikkével, bejátszásával valamint a Biszku Béla visszaemlékezéseit is tartalmazó, elhíresült dokumentumfilmmel folytatjuk a Kádár Jánosról és a Kádár-korszakról szóló visszaemlékezéseket. (tovább…)

Ilyen volt a régi csepeli országzászló

2012. május 26. szombat

Csepel.info

A fotót – mely egy 1938-as levelezőlapon volt – Vezér Endrétől kaptuk és kérésére tettük közzé.

csepel.info

Kádár apánk minden eszközzel tudott ütni

2012. május 26. szombat

Tompos Ádám – Mno.hu, Index

Egy gyáva, a fájdalomtól félő kommunistából egy fűthető medencés villában élő kegyetlen belügyminiszter lesz, aki aztán az 1956-os forradalmat szovjet tankokon érkezve fojtja vérbe, csak hogy megszerezze a teljhatalmat. A 100 éve született Kádár János rövid portréja ez, mégis még mindig a hokedlin krumplis tésztát falatozó, termoszból teázó apafigura képe él róla. Ez a gondosan felépített puritanizmus azonban csak egy hamis mítosz.

Számtalan mítosz, legenda, anekdota fűződik az MSZMP főtitkárához. Legyenek bár igazak vagy tudatosan gerjesztettek, esetleg maga Kádár János által gondosan felépítettek, a nagy részük ugyanoda fut ki: egy puritán, munkásosztálybeli ember képét adják, aki a nép fia, csak hát „történelmileg úgy alakult”, hogy a vezetőjük lett. Ennek az imázsnak természetes alapját adja Kádár születésének homályos (vagy annak látszó) körülményei. Legendássá vált elnyújtott „vaálságát”, írásmód szerint ejtett, egymás mellett álló t és j hangjait („a szocializmus útján”) például annak tulajdonítják, hogy a főtitkárnak állítólag nem a magyar volt az anyanyelve. Édesanyjának, a Fiumében (ma Rijeka, Horvátország) dolgozó cselédlánynak, Czermanik Borbálának viszont igen, noha a mai Szlovákia területéről származott. Fiát hajadonként hozta világra, ezért is kapta a keresztségben Kádár a Czermanik nevet, ez módosult később a papírokban Csermanekre. (tovább…)

„Hol sírjaink domborulnak…” – a Hősök Napja Csepelen

2012. május 25. péntek

Csepel.hu

Csendes tiszteletadással emlékezett Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata a Hősök Napja alkalmából a hősi halottakra.

Németh Szilárd polgármester, Ábel Attila, Borbély Lénárd és Morovik Attila alpolgármesterek, valamint Kovács Sándor vezérőrnagy és Papp Péter rendőr ezredes, kapitányságvezető május 25-én koszorút helyezett el a Szent Imre téren található három emlékműnél. (tovább…)

Nyílt nap a Maróti motorkerékpár-gyűjteményben

2012. május 15. kedd

Motorrevu.hu

Idén három nyílt napot tart a Maróti motorkerékpár-gyűjtemény. A soron következőt május 19-én, 10 órakor. Utána már csak decemberben lehet egyénileg, csoport nélkül látogatni a tárlatot.

A gyűjtemény látogatása egy technikatörténeti előadás meghallgatásával kezdődik, majd a tárlatvezetés során megtekinthetik a kiállított motorokat. Többek között látható a 3 LE-s, 43 kg-s 1947-es WM-Csepel 100 Túra kismotorkerékpár, az 1961-es 49 köbcentis PANNI törperobogó és egyéb ipartörténeti emlékként kezelt magyar gyártású motorkerékpár is. (tovább…)