Csepel.info

Amiről az elvtársak nem beszélnek: Hová tűnt kilencmillió ember?

Origo, Csepel.info

Kun Béla 1919-ben beszédet tart a Weiss Manfréd Művekben

Hetvenöt éve tartóztatták le a sztálini Szovjetunióban Kun Bélát, a Tanácsköztársaság egykori vezetőjét. Az addigra már politikailag légüres térben, halálfélelemben élő Kunt Sztálin két telefonhívással is “megtréfálta” végleges eltüntetése előtt.

Miközben az itthoni sajtó még a kormányzó, vitéz nagybányai Horthy Miklós egy nappal korábbi születésnapjáról áradozott, addig a Pesti Hírlap 1937. június 19-ei kiadásának ötödik oldalán egy alcím emlékezett meg arról, hogy “Kun Béla agyonlövetésének hírét – megerősítik”. A hír valószínűleg hamis volt, Kun Béla alighanem csak két év múlva, 1939 novemberében halt meg Sztálin börtöneiben vagy valahol másutt. De az is lehet, hogy már 1938-ban kivégezték. (tovább…)

Indix, Port.hu

A film Biszku Béláról, az 56 utáni véres és kegyetlen megtorlások egyik irányítójáról szól. Biszku 1957 és 1961 között volt belügyminiszter, az MSZMP KB zárt ülésein többször felszólalt annak érdekében, hogy a bíróságok súlyosabb ítéleteket hozzanak valamint több fizikai megsemmisítést követelt. Szavait tettek követték, amelyik bíró nem engedelmeskedett, azt leváltották.

Miközben az országot rabláncra fűzték, a forradalom tizenhárom napjáért kivégeztek közel 300 embert, bíróság elé állítottak húszezret, miközben kétszázezren elmenekültek az országból. Sokkal kegyetlenebb volt a megtorlás, mint 1848-49-ért, mint 1919 után, vagy a II. világháborút követően összesen. Biszku Béla 1989 óta visszavonultan él és soha senkinek sem nyilatkozott korábbi tetteiről. A film alkotóinak sikerült őt megszólaltatni, megkérdezni tőle, hogy bánja-e és bocsánatot kér-e a történtekért.