Száz évvel ezelőtt, 1912. május 26-án nyitották meg a Csepel–Pesterzsébet HÉV-vonalat, amely a Gubacsi út végétől indult, csepeli végállomása ugyanott volt, mint napjainkban.
A film Biszku Béláról, az 56 utáni véres és kegyetlen megtorlások egyik irányítójáról szól. Biszku 1957 és 1961 között volt belügyminiszter, az MSZMP KB zárt ülésein többször felszólalt annak érdekében, hogy a bíróságok súlyosabb ítéleteket hozzanak valamint több fizikai megsemmisítést követelt. Szavait tettek követték, amelyik bíró nem engedelmeskedett, azt leváltották.
Miközben az országot rabláncra fűzték, a forradalom tizenhárom napjáért kivégeztek közel 300 embert, bíróság elé állítottak húszezret, miközben kétszázezren elmenekültek az országból. Sokkal kegyetlenebb volt a megtorlás, mint 1848-49-ért, mint 1919 után, vagy a II. világháborút követően összesen. Biszku Béla 1989 óta visszavonultan él és soha senkinek sem nyilatkozott korábbi tetteiről. A film alkotóinak sikerült őt megszólaltatni, megkérdezni tőle, hogy bánja-e és bocsánatot kér-e a történtekért.
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya volt, a szovjet hatóságok nélküle is elkezdték az eljárásokat, de aztán gyorsan átvette az irányítást a magyar pártvezetés.
A Csepel.info-n most az Origo cikkével, bejátszásával valamint a Biszku Béla visszaemlékezéseit is tartalmazó, elhíresült dokumentumfilmmel folytatjuk a Kádár Jánosról és a Kádár-korszakról szóló visszaemlékezéseket. (tovább…)
Egy gyáva, a fájdalomtól félő kommunistából egy fűthető medencés villában élő kegyetlen belügyminiszter lesz, aki aztán az 1956-os forradalmat szovjet tankokon érkezve fojtja vérbe, csak hogy megszerezze a teljhatalmat. A 100 éve született Kádár János rövid portréja ez, mégis még mindig a hokedlin krumplis tésztát falatozó, termoszból teázó apafigura képe él róla. Ez a gondosan felépített puritanizmus azonban csak egy hamis mítosz.
Számtalan mítosz, legenda, anekdota fűződik az MSZMP főtitkárához. Legyenek bár igazak vagy tudatosan gerjesztettek, esetleg maga Kádár János által gondosan felépítettek, a nagy részük ugyanoda fut ki: egy puritán, munkásosztálybeli ember képét adják, aki a nép fia, csak hát „történelmileg úgy alakult”, hogy a vezetőjük lett. Ennek az imázsnak természetes alapját adja Kádár születésének homályos (vagy annak látszó) körülményei. Legendássá vált elnyújtott „vaálságát”, írásmód szerint ejtett, egymás mellett álló t és j hangjait („a szocializmus útján”) például annak tulajdonítják, hogy a főtitkárnak állítólag nem a magyar volt az anyanyelve. Édesanyjának, a Fiumében (ma Rijeka, Horvátország) dolgozó cselédlánynak, Czermanik Borbálának viszont igen, noha a mai Szlovákia területéről származott. Fiát hajadonként hozta világra, ezért is kapta a keresztségben Kádár a Czermanik nevet, ez módosult később a papírokban Csermanekre. (tovább…)
Csendes tiszteletadással emlékezett Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata a Hősök Napja alkalmából a hősi halottakra.
Németh Szilárd polgármester, Ábel Attila, Borbély Lénárd és Morovik Attila alpolgármesterek, valamint Kovács Sándor vezérőrnagy és Papp Péter rendőr ezredes, kapitányságvezető május 25-én koszorút helyezett el a Szent Imre téren található három emlékműnél. (tovább…)
Idén három nyílt napot tart a Maróti motorkerékpár-gyűjtemény. A soron következőt május 19-én, 10 órakor. Utána már csak decemberben lehet egyénileg, csoport nélkül látogatni a tárlatot.
A gyűjtemény látogatása egy technikatörténeti előadás meghallgatásával kezdődik, majd a tárlatvezetés során megtekinthetik a kiállított motorokat. Többek között látható a 3 LE-s, 43 kg-s 1947-es WM-Csepel 100 Túra kismotorkerékpár, az 1961-es 49 köbcentis PANNI törperobogó és egyéb ipartörténeti emlékként kezelt magyar gyártású motorkerékpár is. (tovább…)
Fekete-fehérbe öltözött szombaton a csepeli sétáló utca. Több száz sakkbarát, gyerekek, fiatalok, felnőttek és szépkorúak, lányok, fiúk, hölgyek, urak, amatőrök és profik gyűltek össze, hogy megírják a sakktörténelem egy újabb fejezetét.
A rendezvényt a csepeli önkormányzat szervezte. Így emlékeztek meg arról, hogy 300 évvel ezelőtt kezdődött meg a törökdúlás alatt elnéptelenedett környék újratelepítése, Csepel újjászületése. Így minden résztvevő kapott ajándékba egy, az eseményre emlékeztető pólót, de a versenyen indulókat értékes nyeremények is várták. A páros sakkozáson túl, volt szimultán játék nemzetközi nagymesterek segítségével. Ott volt a csepeli Horváth Dávid is, akinek 2400 Élő-pontja van de a schnell-verseny sem maradt ki a programból.
A Lengyel – Magyar Barátság Napja alkalmából Csepelen leleplezett emléktábla fotójával jelent meg a Magyar Demokrata 2012. május 2- i száma. A lap cikket közöl a lengyel történelem 1920-as sorsfordító eseményeiről.
A két nép közötti barátság emléktábláját a Szent Imre téren, a polgármesteri hivatal épületének falán avatták fel 2012 márciusában. Rajta magyar és lengyel nyelven olvasható az a szöveg, mely így kezdődik: Tisztelettel adózva a magyar nemzetnek.