‘Történelem’ kategória archívum

Elítéli a polgármester a kultúra cenzúráját

2012. június 15. péntek

“A döntés tudatos: nem Nyirő vagy Radnóti, hanem Nyirő és Radnóti.”

Csepel.info, Csepel.hu, Demokratikus Koalíció, LMP, Jobbik

Hiába tüntet pénteken a Gyurcsány-párt a kulturális élet cenzúrájáért, és követeli Nyirő József irodalmi estjének betiltását, a csepeli önkormányzat nem fog engedni a nyomásnak – erről adott ki közleményt Németh Szilárd polgármester, aki a tüntetés helyett inkább az irodalmi estre invitálta meg a cenzúrát követelőket. Péntekre a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció, az LMP és a Jobbik helyi szervezete is közleményt adott ki az irodalmi estről.

Németh Szilárd polgármester arra kérte a Gyurcsány-párti tüntetés-szervezőket, hogy ismerjék meg a székely-magyar író műveit, mielőtt politikai indulatból, alaptalan vádakat fogalmaznak meg ellene. “Érthetetlen ugyanis az a vehemencia, ahogyan egy magát demokratikusnak tartó párt a kultúra cenzúráját követeli. Teszi ezt úgy, hogy Nyirő József egyetlen könyvét sem olvasta.” – fogalmazott a polgármester. (tovább…)

EFOTT – Csepel bicikli a tét

2012. június 14. csütörtök

Csepel.info

A képet olvasónktól kaptuk.

csepel.info

Meghívó – Nagy Imrére emlékezik Csepel

2012. június 13. szerda

Csepel.info

csepel.info

Első bevetésén elsüllyedt büszkeségünk

2012. június 10. vasárnap

Index

Az SMS Szent István csatahajó süllyedése

A később történtek ismeretében nehéz lenne a Szent István csatahajó végzetét nem az egész Monarchia pusztulásának szimbólumaként kezelni.

Már építésekor tetten érhető néhány jelenség, amely a dualista állam működésének hibáira világít rá. Az osztrák-magyar vezetés még jóval a háború kitörése előtt – 1908-ban, azután hogy megkezdődött az olasz flotta első dreadnought osztályú csatahajójának építése – döntött úgy, hogy a flottát meg kell erősíteni a kor színvonalának megfelelő csatahajókkal. (tovább…)

Június 9-én 75 éves Wittner Mária országgyűlési képviselő, Csepel díszpolgára, ’56-os elítélt

2012. június 8. péntek

Csepel.hu

Kétszáz nap a halál árnyékában. Ennyit, vagyis kétszáz napot töltött Wittner Mária a siralomházban az ’56-ot követő megtorlás idején, de végül életfogytiglanra változtatták az ítéletét.

Neve összeforrott a forradalommal és szabadságharccal, ma ő a Fidesz egyik legmarkánsabb parlamenti képviselője. Holnap ünnepli hetvenötödik születésnapját. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele.  (tovább…)

A Nemzeti Összetartozás Napja Csepelen

2012. június 4. hétfő

Csepel.hu

92 éve, 1920. június 4-én írta alá a magyar delegáció a trianoni békeszerződést, az I. világháborút lezáró békerendszer részeként. A döntés értelmében Magyarország területe a csaknem 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18 milliósról 7,6 milliósra csökkent. Erre az eseményre emlékeztünk június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján.

A megemlékezés a Béke téri Jézus Szíve templomban ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét, ahol a Himnusz hangjai után Kispál György, r.k. lelkész, c. esperes egy középkori idézettel kezdte a beszédét: „Európa népei mind irigylik a magyaroktól a Kárpát-medence területét, az itt lévő gazdagságot, ezért gyűlölet gyűlölet veszi őket körbe. Magyarországon a leggazdagabb a föld, bő a hal-áldás, nagy mennyiségű a kenyérgabona, a bor pedig kiváló.” (Galeotto Marzio-Antonio Bonfini) Ahogy a lelkész hozzátette: az ötszáz éve leírt szavak különös hátteret adnak Trianonnak és bátorító ösztönzést a nemzeti összefogásnak. (tovább…)

Száz évvel ezelőtt nyitották meg a Csepel–Pesterzsébet HÉV-vonalat

2012. június 4. hétfő

Történelemportál

Száz évvel ezelőtt, 1912. május 26-án nyitották meg a Csepel–Pesterzsébet HÉV-vonalat, amely a Gubacsi út végétől indult, csepeli végállomása ugyanott volt, mint napjainkban.

A csepeli HÉV történetéről Dr. Bolla Dezső helytörténész, a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület elnöke beszélt a Történelemportálnak.

Bűn és büntetlenség

2012. május 28. hétfő

Indix, Port.hu

A film Biszku Béláról, az 56 utáni véres és kegyetlen megtorlások egyik irányítójáról szól. Biszku 1957 és 1961 között volt belügyminiszter, az MSZMP KB zárt ülésein többször felszólalt annak érdekében, hogy a bíróságok súlyosabb ítéleteket hozzanak valamint több fizikai megsemmisítést követelt. Szavait tettek követték, amelyik bíró nem engedelmeskedett, azt leváltották.

Miközben az országot rabláncra fűzték, a forradalom tizenhárom napjáért kivégeztek közel 300 embert, bíróság elé állítottak húszezret, miközben kétszázezren elmenekültek az országból. Sokkal kegyetlenebb volt a megtorlás, mint 1848-49-ért, mint 1919 után, vagy a II. világháborút követően összesen. Biszku Béla 1989 óta visszavonultan él és soha senkinek sem nyilatkozott korábbi tetteiről. A film alkotóinak sikerült őt megszólaltatni, megkérdezni tőle, hogy bánja-e és bocsánatot kér-e a történtekért.

Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer

2012. május 27. vasárnap

Origo, Index


A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya volt, a szovjet hatóságok nélküle is elkezdték az eljárásokat, de aztán gyorsan átvette az irányítást a magyar pártvezetés.

A Csepel.info-n most az Origo cikkével, bejátszásával valamint a Biszku Béla visszaemlékezéseit is tartalmazó, elhíresült dokumentumfilmmel folytatjuk a Kádár Jánosról és a Kádár-korszakról szóló visszaemlékezéseket. (tovább…)

Ilyen volt a régi csepeli országzászló

2012. május 26. szombat

Csepel.info

A fotót – mely egy 1938-as levelezőlapon volt – Vezér Endrétől kaptuk és kérésére tettük közzé.

csepel.info