‘Történelem’ kategória archívum

Magyar félmúlt – Törvénytelen szocializmus

2012. november 3. szombat

Pufajkások

2. rész itt, 3. rész itt, 4. rész itt, 5. rész itt, 6. rész itt

A fenti filmsorozatot a Magyar Televízió készítette majd mutatta be 1994-ben. Hiába keresné azonban a kedves olvasó az MTV archívumában vagy a Port.hu filmes adatbázisában: ott nincs ilyen filmsorozat, sőt még nyoma sincs, mintha nem is készült volna el soha.

A dokumentumfilm-sorozat eltüntetését magyarázták azzal, hogy túlságosan nyíltan tárta fel a kommunista terrorszervezetek bűneit, és mutatta be még élő tagjait – például Horn Gyulát -, de magyarázták azzal is, hogy nyíltan kimondta egyes kommunista vezetők zsidó származását. Ez igaz. Ugyanakkor a tapasztalatunk szerint a zsidó áldozatok esetében ugyanezt tették. A filmet végignéztük, és mi úgy érezzük, hogy nem nevezhető antiszemitának, miközben a benne összegyűjtött dokumentum-mennyiség és a riportok kimondottan érdekesek, megrázóak és hasznosak.  A film letiltásának körülményeiről a Magyar Hírlap honlapján, itt lehet olvasni, a sorozat ávósokról szóló részeit pedig itt tekinthetik meg. Ezekkel is a kommunista terror elfeledett áldozataira emlékezünk.

Meghívó – 1956-os emlékmű avatás lesz vasárnap

2012. november 3. szombat

Csepel.hu

Kedves csepeli lakosok!

Tisztelettel meghívjuk Önöket a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata által 2012. november 4-én szervezett rendezvényekre.

– 9 órakor koszorúzás a Csepeli Temetőben a Kopjafánál

– 10 órakor emlékmű avatás a Görgey Artúr téren

Hatalmas baki az MSZP-nél: Erre nem számítottak!

2012. november 1. csütörtök

Kossuthék nem kérnek az MSZP-ből

Heti Válasz

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az MSZP nem akarja kisajátítani a Kossuth-címert – közölte Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja szerdán. A felmenői között Mészáros Lázár, ’48-as hadügyminisztert is tisztelő szocialista politikus ezt arra reagálva jelentette ki, hogy a Kossuth család tiltakozott, amiért Mesterházy Attila, az MSZP elnöke arra szólította fel a párt híveit, hogy az „új köztársaság” megszületéséig viseljenek kabátjuk hajtókáján Kossuth-címert.

Kossuth család tiltakozik, amiért Mesterházy Attila MSZP-elnök október 23-án felszólította híveit, hogy legyen a Kossuth-címer a demokraták összetartozásának jelképe, és viseljék azt “az új köztársaság megszületéséig” – írta szerdai számában a Magyar Nemzet. Kossuth László médiajogász, a politikus legközelebbi leszármazottja a napilaphoz eljuttatott közleményében családja nevében azt írta: felháborodva olvasta Mesterházy felhívását, amellyel ismét megpróbálják „Kossuth Lajos nevét kisajátítani, és az 1849-es Habsburg-trónfosztás jelképét saját érdekeik jelképévé nyilvánítani”. (tovább…)

Belső használatra – Pannonia P21 rendőrmotor (1974)

2012. november 1. csütörtök

A csepeli kéthengeresek nem nagyon váltak be rendőrmotornak

Origo

A rendőr P21-es kormánya szélesebb a sorozatváltozatokénál, a két egymás fölé beszerelt akku miatt az eredeti szerszámdoboz hiányzik, helyette a hátsó sárvédő oldalára tettek egyet

Rendőrségi P21-es Pannonia összesen körülbelül 80 készült Csepelen 1973-1974-ben, és a 70-es évek végére mind el is tűnt a szolgálatból. Állítólag maga Kádár János gondoskodott erről.

1972 előtt is használt a rendőrség Pannoniákat, de azok az egyhengeresek (többségük T5 és P10) semmiben nem különböztek a többi sorozatgyártmánytól. Az első, kifejezetten rendőrségnek gyártandó gépekre – ráadásul rögtön kéthengeres P20-asokra – csak 1972 nyarán adták le a rendelést: összesen húszat kértek, mindet budapesti szolgálatra, a vidéki kapitányságok sorozatgyártású P20-asokat kaptak. A gyári rendőrmotorok egyedi felszereléssel készültek, furcsán mutató, P10-esre való lámpafejjel, és kék tankkal. A tankon kívül minden elemet, (a vázat és a hátsó rugóstagok tokját is) fehérre festettek. (tovább…)

Magyar félmúlt – Törvénytelen szocializmus

2012. október 31. szerda

Ávósok – 1., 2. és 3. rész

A fenti filmsorozatot a Magyar Televízió készítette majd mutatta be 1994-ben. Hiába keresné azonban a kedves olvasó az MTV archívumában vagy a Port.hu filmes adatbázisában: ott nincs ilyen filmsorozat, sőt még nyoma sincs, mintha nem is készült volna el soha.

A dokumentumfilm-sorozat eltüntetését magyarázták azzal, hogy túlságosan nyíltan tárta fel a kommunista terrorszervezetek bűneit, és mutatta be még élő tagjait – például Horn Gyulát -, de magyarázták azzal is, hogy nyíltan kimondta egyes kommunista vezetők zsidó származását. Ez igaz. Ugyanakkor a tapasztalatunk szerint a zsidó áldozatok esetében ugyanezt tették. A filmet végignéztük, és mi úgy érezzük, hogy nem nevezhető antiszemitának, miközben a benne összegyűjtött dokumentum-mennyiség és a riportok kimondottan érdekesek, megrázóak és hasznosak.  A film letiltásának körülményeiről a Magyar Hírlap honlapján, itt lehet olvasni, a sorozat pufajkásokról szóló részeit pedig a következő napokban tesszük ki. Ezekkel is a kommunista terror elfeledett áldozataira emlékezünk.

Civil a pályán: így nézett ki a Csepel SC és a Béke tér 1951-ben

2012. október 29. hétfő

Csepel.info, Youtube

Latabár mögött a Béke tér és az Olvasó munkás szobor

1951. júliusában Csepelen forgatták a “Civil a pályán” című magyar film egyes jeleneteit. A film magán hordozza a Rákosi-korszak minden jegyét. Keleti Márton, a felejthetetlen filmvígjátékok rendezője az 50-es évek elején egymás után készítette az olyan sematikus, osztályharcos vígjátékokat, mint a Civil a pályán. A film főbb szerepeit többek között olyan színészlegendák játsszák mint Soós Imre, Latabár Kálmán, Görbe János és Gózon Gyula.

A film története szerint Teleki Jóska, az üzem ünnepelt sztár-futballistája, de munkáját elhanyagolja, és így brigádjuk a versenyben lemarad. Emiatt összetűzésbe kerül a jól dolgozó, de a sportot nem szerető Rácz Pistával. Pista azonban megismerkedik Jóska húgával és a kedvéért sportolni kezd. Csakhamar meg is szereti mind a sportot, mind a lányt. Ő lesz a sportfelelős, és példája nyomán – az intéző Bogdán mesterkedései ellenére – egyre több dolgozó kezd aktívan sportolni.

Randevú a Deák téren (1975)

2012. október 29. hétfő

Youtube

Egy kis budapesti időutazás 1975-ből – azért azt tegyük hozzá, hogy a propagandafilm több mint rózsásra festi a dolgokat. Például sehol nem látjuk az akkor természetesnek tartott munkavégzési formát, az egy ember dolgozik, a brigád meg figyeli stílust.

Meghívó – emlékmű avatás

2012. október 28. vasárnap

Csepel.hu

Kedves csepeli lakosok!

Tisztelettel meghívjuk Önöket a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata által 2012. november 4-én szervezett rendezvényekre.

– 9 órakor koszorúzás a Csepeli Temetőben a Kopjafánál

– 10 órakor emlékmű avatás a Görgey Artúr téren

csepel.hu

A sírásó meglátta, hogy megvonaglik a kezem

2012. október 27. szombat

Index

Hiába mondta Nagy Imre, hogy a csapataink harcban álltak, a honvédség nagy része eltűnt. A bevonuló oroszok csoportosan végeztek ki forradalmárokat, de volt, aki túlélte a sortüzet és a haldoklók közé vágott aknát. 56-os felkelők elevenítik fel a bevonuló szovjetek elleni elkeseredett küzdelmüket.

1956 a forradalmárok szemével II. rész – A szovjet invázió.

I. rész – az októberi események: El ne takarítsd a hullákat, mert az a fedezék!

Csepel (Turán) egy lelkes gyűjtő udvarában

2012. október 26. péntek

Youtube, Marotimotor.hu

A csepeli Weiss Manfréd Művekben az 1929-es gazdasági világválságot követően az olcsó kismotorkerékpárok intenzív fejlesztéséhez és gyártásához láttak hozzá. Az 1936 elején megszületett, 86 cm3-es TURÁN segédmotoros kerékpár már hiánytalanul megfelelt azoknak a korabeli hatósági előírásoknak, melyek az egyszerű és olcsó üzemeltetést lehetővé tették.

A közel 2 lóerős, 50 km/ó végsebességű, egyszerűen csak “sárga-fekete, illetve szivartankos”-nak nevezett kis gépből 1937-ig közel kétszáz példány készült el. A motor hengerét öntöttvasból gyártották, sebességváltója nem volt. Első rugózása, egyezően a korábbi szívtankoséval, Pendel-rendszerű, a villa előre-hátra csuklott rugózás közben. A fenti videón egy ilyen motorkerékpárt láthatunk – de sajnos nem indítják be.