‘Történelem’ kategória archívum

Emlékművet avattak az 1956-os magyar forradalom hőseinek Csepelen

2012. november 4. vasárnap

Csepel.hu

A november 4-i események fotóiból készült képgaléria ide kattintva megtekinthető

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata, az Egyesült Királyság „56”-os Politikai Szervezeteinek Szövetsége és a Bradfordi Magyar Club, valamint az 1956 Magyar Nemzetőrség a magyar szabadság és függetlenség mártírjai tiszteletére állított emlékművet 2012. november 4-én a csepeli Görgey Artúr téren.

Az ünnepélyes felavatáson részt vett Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere, Borbély Lénárd országgyűlési képviselő, alpolgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, dr. Szeles Gábor jegyző, dr. Szentes Tamás Budapest főpolgármester-helyettese, vitéz Szabó Ferenc nemzetőr altábornagy, az Egyesült Királyság „56”-os Politikai Szervezeteinek Szövetsége elnöke, vitéz lovag Dömötör Zoltán vezérezredes, az 1956 Magyar Nemzetőrség országos parancsnoka, Rajna Tibor, a Tűzoltó utcai forradalmi egység helyettes parancsnoka, 56 hősei és az emlékezők. (tovább…)

1956 hőseire emlékeztek a Csepeli Temetőben

2012. november 4. vasárnap

Csepel.hu

Fotó: Bede Orsolya

Országszerte az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 56. évfordulójára emlékeztek november 4-én. A Csepeli Temetőben az elesett hősök és kivégzett mártírok emlékére állíttatott kopjafánál néma főhajtással tisztelegtek a XXI. kerületi önkormányzat elöljárói.

Németh Szilárd országgyűlési képviselő, polgármester, Borbély Lénárd országgyűlési képviselő, alpolgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, valamint Kovács Sándor vezérőrnagy, 56-os egykori halálra ítélt, koszorút helyeztek el az emlékműnél. (tovább…)

Százakat akasztottak föl: Haynau elbújhat Kádár mögött

2012. november 4. vasárnap

Mno.hu

Kádár János nyílt árulásával vette kezdetét az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése 56 évvel ezelőtt. A szovjet tankokkal érkező Kádár már decemberben elindította a megtorlási gépezetet a forradalomban résztvevőkkel szemben. Több száz embert végeztek ki és tízezreket börtönöztek be, a megtorlás mérete messze meghaladta a Haynau vezette 1849-es repressziót.

1956. november 4-én éjjel a szovjet hadsereg megkezdte a „Forgószél” nevű hadműveletet, amelynek célja a magyar szabadságharc vérbe fojtása volt. Reggel 5 órakor az ungvári rádió a Szovjetunió által kinevezett ellenkormány (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány) Nyílt levél a dolgozó magyar néphez című közleményét sugározta, melynek aláírója Kádár János „miniszterelnök” volt.  (tovább…)

Magyar félmúlt – Törvénytelen szocializmus

2012. november 3. szombat

Pufajkások

2. rész itt, 3. rész itt, 4. rész itt, 5. rész itt, 6. rész itt

A fenti filmsorozatot a Magyar Televízió készítette majd mutatta be 1994-ben. Hiába keresné azonban a kedves olvasó az MTV archívumában vagy a Port.hu filmes adatbázisában: ott nincs ilyen filmsorozat, sőt még nyoma sincs, mintha nem is készült volna el soha.

A dokumentumfilm-sorozat eltüntetését magyarázták azzal, hogy túlságosan nyíltan tárta fel a kommunista terrorszervezetek bűneit, és mutatta be még élő tagjait – például Horn Gyulát -, de magyarázták azzal is, hogy nyíltan kimondta egyes kommunista vezetők zsidó származását. Ez igaz. Ugyanakkor a tapasztalatunk szerint a zsidó áldozatok esetében ugyanezt tették. A filmet végignéztük, és mi úgy érezzük, hogy nem nevezhető antiszemitának, miközben a benne összegyűjtött dokumentum-mennyiség és a riportok kimondottan érdekesek, megrázóak és hasznosak.  A film letiltásának körülményeiről a Magyar Hírlap honlapján, itt lehet olvasni, a sorozat ávósokról szóló részeit pedig itt tekinthetik meg. Ezekkel is a kommunista terror elfeledett áldozataira emlékezünk.

Meghívó – 1956-os emlékmű avatás lesz vasárnap

2012. november 3. szombat

Csepel.hu

Kedves csepeli lakosok!

Tisztelettel meghívjuk Önöket a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata által 2012. november 4-én szervezett rendezvényekre.

– 9 órakor koszorúzás a Csepeli Temetőben a Kopjafánál

– 10 órakor emlékmű avatás a Görgey Artúr téren

Hatalmas baki az MSZP-nél: Erre nem számítottak!

2012. november 1. csütörtök

Kossuthék nem kérnek az MSZP-ből

Heti Válasz

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az MSZP nem akarja kisajátítani a Kossuth-címert – közölte Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja szerdán. A felmenői között Mészáros Lázár, ’48-as hadügyminisztert is tisztelő szocialista politikus ezt arra reagálva jelentette ki, hogy a Kossuth család tiltakozott, amiért Mesterházy Attila, az MSZP elnöke arra szólította fel a párt híveit, hogy az „új köztársaság” megszületéséig viseljenek kabátjuk hajtókáján Kossuth-címert.

Kossuth család tiltakozik, amiért Mesterházy Attila MSZP-elnök október 23-án felszólította híveit, hogy legyen a Kossuth-címer a demokraták összetartozásának jelképe, és viseljék azt “az új köztársaság megszületéséig” – írta szerdai számában a Magyar Nemzet. Kossuth László médiajogász, a politikus legközelebbi leszármazottja a napilaphoz eljuttatott közleményében családja nevében azt írta: felháborodva olvasta Mesterházy felhívását, amellyel ismét megpróbálják „Kossuth Lajos nevét kisajátítani, és az 1849-es Habsburg-trónfosztás jelképét saját érdekeik jelképévé nyilvánítani”. (tovább…)

Belső használatra – Pannonia P21 rendőrmotor (1974)

2012. november 1. csütörtök

A csepeli kéthengeresek nem nagyon váltak be rendőrmotornak

Origo

A rendőr P21-es kormánya szélesebb a sorozatváltozatokénál, a két egymás fölé beszerelt akku miatt az eredeti szerszámdoboz hiányzik, helyette a hátsó sárvédő oldalára tettek egyet

Rendőrségi P21-es Pannonia összesen körülbelül 80 készült Csepelen 1973-1974-ben, és a 70-es évek végére mind el is tűnt a szolgálatból. Állítólag maga Kádár János gondoskodott erről.

1972 előtt is használt a rendőrség Pannoniákat, de azok az egyhengeresek (többségük T5 és P10) semmiben nem különböztek a többi sorozatgyártmánytól. Az első, kifejezetten rendőrségnek gyártandó gépekre – ráadásul rögtön kéthengeres P20-asokra – csak 1972 nyarán adták le a rendelést: összesen húszat kértek, mindet budapesti szolgálatra, a vidéki kapitányságok sorozatgyártású P20-asokat kaptak. A gyári rendőrmotorok egyedi felszereléssel készültek, furcsán mutató, P10-esre való lámpafejjel, és kék tankkal. A tankon kívül minden elemet, (a vázat és a hátsó rugóstagok tokját is) fehérre festettek. (tovább…)

Magyar félmúlt – Törvénytelen szocializmus

2012. október 31. szerda

Ávósok – 1., 2. és 3. rész

A fenti filmsorozatot a Magyar Televízió készítette majd mutatta be 1994-ben. Hiába keresné azonban a kedves olvasó az MTV archívumában vagy a Port.hu filmes adatbázisában: ott nincs ilyen filmsorozat, sőt még nyoma sincs, mintha nem is készült volna el soha.

A dokumentumfilm-sorozat eltüntetését magyarázták azzal, hogy túlságosan nyíltan tárta fel a kommunista terrorszervezetek bűneit, és mutatta be még élő tagjait – például Horn Gyulát -, de magyarázták azzal is, hogy nyíltan kimondta egyes kommunista vezetők zsidó származását. Ez igaz. Ugyanakkor a tapasztalatunk szerint a zsidó áldozatok esetében ugyanezt tették. A filmet végignéztük, és mi úgy érezzük, hogy nem nevezhető antiszemitának, miközben a benne összegyűjtött dokumentum-mennyiség és a riportok kimondottan érdekesek, megrázóak és hasznosak.  A film letiltásának körülményeiről a Magyar Hírlap honlapján, itt lehet olvasni, a sorozat pufajkásokról szóló részeit pedig a következő napokban tesszük ki. Ezekkel is a kommunista terror elfeledett áldozataira emlékezünk.

Civil a pályán: így nézett ki a Csepel SC és a Béke tér 1951-ben

2012. október 29. hétfő

Csepel.info, Youtube

Latabár mögött a Béke tér és az Olvasó munkás szobor

1951. júliusában Csepelen forgatták a “Civil a pályán” című magyar film egyes jeleneteit. A film magán hordozza a Rákosi-korszak minden jegyét. Keleti Márton, a felejthetetlen filmvígjátékok rendezője az 50-es évek elején egymás után készítette az olyan sematikus, osztályharcos vígjátékokat, mint a Civil a pályán. A film főbb szerepeit többek között olyan színészlegendák játsszák mint Soós Imre, Latabár Kálmán, Görbe János és Gózon Gyula.

A film története szerint Teleki Jóska, az üzem ünnepelt sztár-futballistája, de munkáját elhanyagolja, és így brigádjuk a versenyben lemarad. Emiatt összetűzésbe kerül a jól dolgozó, de a sportot nem szerető Rácz Pistával. Pista azonban megismerkedik Jóska húgával és a kedvéért sportolni kezd. Csakhamar meg is szereti mind a sportot, mind a lányt. Ő lesz a sportfelelős, és példája nyomán – az intéző Bogdán mesterkedései ellenére – egyre több dolgozó kezd aktívan sportolni.

Randevú a Deák téren (1975)

2012. október 29. hétfő

Youtube

Egy kis budapesti időutazás 1975-ből – azért azt tegyük hozzá, hogy a propagandafilm több mint rózsásra festi a dolgokat. Például sehol nem látjuk az akkor természetesnek tartott munkavégzési formát, az egy ember dolgozik, a brigád meg figyeli stílust.