80. életévében elhunyt Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, művelődéstörténész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke. Jankovics Marcell népszerűségét – a mindenki által ismert animációs filmjei mellett – közösségépítő, pozitív lelkiségének is köszönheti.
Oldott előadói stílusa és magabiztos szakmai tudása miatt méltán lett közkedvelt, a magyar kultúra meghatározó személyisége. Jankovics Marcellt a Magyar Művészeti Akadémia mély fájdalommal gyászolja és saját halottjának tekinti. (tovább…)
79 éves lenne a magyar Piedoneként is emlegetett Bujtor István. Egy ország követte aggodalommal, egyszersmind bizakodva több hónapos kórházi kezelését és állapotának átmeneti javulását, mondván, hogy Sándor Mátyás nem halhat meg.
Ám a legendás színész 2009. szeptember 25-én először és utoljára alulmaradt a küzdelemben, és örökre lehunyta a szemét.
A két település nevét olvasva kézenfekvőnek tűnik, hogy a következő sorokban egykori csepeli sportolók világsikereiről lesz szó. Az, hogy ezt megérdemlik, nem is kérdés. Gondoljunk akár Fatér Károly labdarúgóra vagy Balczó András öttusázóra, az 1968-as mexikóvárosi olimpia aranyérmeseire, vagy például Kolonics Györgyre, aki az 1994-ben ugyanott megrendezett kajak-kenu világbajnokságról egy arany és három ezüstéremmel tért haza. A téma azonban most nem a sport, hanem a művészet. Ezen belül is két olyan összetartozó műremek és azok alkotója, amelyek és aki szintén összekapcsolja Mexikó fővárosát Budapest XXI. kerületével.
A történet kezdete az 1900-as évek elejéig nyúlik vissza, a művész pedig Maróti (Rintel) Géza. A felvidéki születésű építész, épületszobrász és egyben festőművész korának elismert iparműAKTUÁLIS AKTUÁLIS vésze, a szecesszió kiemelkedő művelője volt itthon és külföldön egyaránt. Első nagyobb hazai munkái között ott találjuk a Zeneakadémia és a Gresham-palota épületdíszeit.
Az oltási program előrehaladottsága lehetőséget ad most nekünk a fokozatos nyitásra – jelentette be Borbély Lénárd polgármester a Facebook oldalán.
Május 10-től a Csepeli Városkép Kft. intézményei ‒ Csepel Galéria, Királyerdei Művelődési Ház, Radnóti Miklós Művelődési Ház, Szabó Magda Közösségi Tér, Nyugdíjas Közösségi Ház, Rákóczi Kert ‒ Családok Partja ‒ megnyitnak, lehetővé téve ezzel a látogatók épületen belüli fogadását.
Május 6-án ismét nyit a csepeli Kultik mozi. A nyitás természetesen a koronavírus-járvány miatt bevezetett szabályokkal történik, így a felnőtteknek be kell mutatniuk a védettségi igazolványukat is.
Az alábbiakban a mozi közleményét olvashatják. (tovább…)
Meghalt Törőcsik Mari, a nemzet színésze és a nemzet művésze, a magyar színjátszás felejthetetlen alakja – közölte a Nemzeti Színház pénteken az MTI-vel.
A Nemzeti Színház társulata mély fájdalommal tudatja, hogy ma hajnalban, hosszú betegeskedés után, életének 86. évében elhunyt Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Törőcsik Marit a Nemzeti Színház saját halottjának tekinti – írta honlapján a Nemzeti Színház.
Volt idő, amikor Szabó László a Csepeli Motorkerékpárgyárban dolgozott, de nem ettől lett híres.
Szabó László a magyar televíziózás történelmének leghíresebb bábfiguráit alkotta meg, hiszen az ő kezei alatt készült el a Tévémaci, a Misi Mókus, Mekk Elek, Mirr-Murr és a Legkisebb Ugrifüles is. (tovább…)
A magyar költészet napját József Attila születésnapjára emlékezve 1964 óta minden évben április 11-én ünneplik Magyarországon.
A költészet maga az élet, olvassuk, szeressük az év minden egyes napján, mert azalatt, míg verset olvasunk, hallgatunk, egy pillanatra minden más megáll…
Nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából, kimagasló teljesítményük elismeréseként rangos állami kitüntetésben és művészeti díjban részesültek csepeli kiválóságok is.
Az Országgyűlés 2014. december 16-án a magyar zászló és címer napjává nyilvánította március 16-át.
A képviselők 155 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadták el a határozatot, mely szerint “az Országgyűlés, fejet hajtva mindazon emberek, közösségek és emlékük előtt, akik e zászló és címer alatt harcolva életüket, szabadságukat adták a magyar nemzetért, vagy e zászló és címer tisztelete miatt szenvedtek bármilyen sérelmet vagy hátrányt, Magyarország zászlaja és címere iránti tisztelettől vezérelve, megbecsülésének kifejezése érdekében a nemzeti színről és ország címeréről szóló 1848. évi XXI. törvénycikk elfogadásának emlékére, március 16. napját a magyar zászló és címer napjává nyilvánítja”.
