CSILI
‘Kultúra’ kategória archívum
Orosz Zoltán harmonikaművész koncertje a Csiliben
2015. szeptember 25. péntekIllegalitásba vonul a Csepeli Munkásotthon?
2015. szeptember 25. péntekCsepel.info
Továbbra sem fogadja el a balliberális pártokhoz kötődő Csepeli Munkásotthon, hogy átvilágítsák a működését. Ezt még úgy is megtagadta az intézmény, hogy a csepeli önkormányzathoz került működtetés joga, tehát a most kért gazdasági adatokat kötelesek lettek volna átadni – értesült a Csepel.info.
A Csepeli Munkásotthon közadakozásából épült, a rendszerváltásig köztulajdonban volt, utána azonban a gyári cégek privatizációját, megszűnését kihasználva az MSZP érdekkörébe került. Bár a kerület fideszes vezetése több tízmillió forinttal támogatta volna az intézményt, az önkormányzat feltételül szabta a működtetés átláthatóvá tételét. A támogatást ezért többször visszautasították – utoljára harminc millió forintra mondtak nemet. (tovább…)
Baba-mama klub a Csiliben
2015. szeptember 23. szerdaCsepeli szüreti mulatság Királyerdőben
2015. szeptember 23. szerdaCsepeli Városkép
Csató László: Bagatell
2015. szeptember 22. keddSzeretettel hívjuk, várjuk kedves vendégeinket Csató László Bagatell című 26. verseskötetének a bemutatójára 2015. szeptember 26-án (szombaton) 17 órára.
Helyszín: Erdei Éva Galéria (1213 Budapest, Kondor utca 29.)
Bevezetőt mond Erdei Kvaszna Éva művészetszervező képzőművész
A kötet születéséről Burány Tamás nyomdász beszél
Látogatás egykori iskolákban
2015. szeptember 22. keddCsepeli Hírmondó
„Csepeli Alma Mater” címmel nyílt iskolatörténeti kiállítás az egykori II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola épületében.
Az augusztus 31-étől látogatható kiállítás Csepel újkori iskolatörténetét veszi sorra. A „Csepel déli lakóközpont szociális célú rehabilitációja” projekt pályázatára a Csillag-műhely Közösségfejlesztő Egyesület nyújtott be pályázatot, a megvalósításhoz pedig a Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény nyújtott szakmai segítséget. (tovább…)
132 éve mutatták be Madách Imre remekművét
2015. szeptember 21. hétfőWIKI
1882-szeptember 21-én mutatták be Madách Imre Az ember tragédiája a magyar irodalom és drámaírás kiemelkedő művét, Az 1862-ben megjelent mű sokakat felzaklató kérdései azóta is életben tartják a költeményt, számos kortárs feldolgozása létezik a darabnak. A születésétől eltelt mintegy százötven évben a Tragédia egyfajta szimbólumává vált a magyar drámaírásnak, talán a legtöbbször színpadra állított költemény Magyarországon. Az először itt elhangzó „Megy-é előbbre majdan fajzatom”, valamint a „Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!” mondatok legismertebb irodalmi idézeteink közé tartoznak.
Madáchot gyakorta egykönyvű szerzőnek szokták nevezni, akárcsak Katona Józsefet, a Bánk bánalkotóját. A mű a Genezisben lévő teremtéstörténetet dolgozta fel és 15 színből áll. Az első három és a tizenötödik színek a keretszínek, a többi pedig történeti szín. Az ember tragédiájában szereplő Éva megformálásában nagy szerepet játszott Madách felesége, Fráter Erzsébet, aki megcsalta őt börtönévei alatt. Házasságuk jól indult, azonban amikor Madách támogatta az 1848-as eseményeket, és börtönbe vetették, felesége fogadta régi udvarlóit. A szabadulás után elváltak, és a költő úgy érezte, csalódott a nőkben. Azt mondta, csak azért nem festette sötétebb színekkel Évát, mert a mű megírásakor eszébe jutott édesanyja.
Egy éves a Nyugdíjas klub
2015. szeptember 20. vasárnapII. Csepeli Fúvószenekari Találkozó: Közös zenélés Csepel több pontján
2015. szeptember 20. vasárnapCsepel.hu
Második alkalommal rendezték meg Csepelen a fúvószenekarok találkozóját. A négy meghívott zenekar – ETÜD Fúvószenekar (Budapest, 18. kerület), Keil Ernő Fúvószenei Egyesület (Budapest, 13. kerület), Mátyásföldi Fúvószenekar (Budapest, 16. kerület), Wołomini Fúvószenekar (Lengyelország) – valamint a Csepeli Auth Henrik Fesztivál, mint házigazda-zenekar előbb kerületünk különböző közterein – Szent Imre tér, Görgey Artúr tér, Karácsony Sándor utca, Csepeli Piac, Csepeli Piac parkolója – adtak koncertet, majd a Görgey Artúr téren gyűltek össze egy közös zenélésre.
Itt Németh Szilárd országgyűlési képviselő köszöntötte őket, aki hangsúlyozta, örül annak, hogy a II. Csepeli Fúvószenekari Fesztivál egy normális és békés magyar és európai világ képét mutatja, pedig a határainknál egyáltalán nem lehet normális életről, békés viszonyokról beszélni. Megköszönte és tiszteletét fejezte ki a rendőrségnek, a katonáknak, a katasztrófa-védelmiseknek, a büntetés-végrehajtásnak, a hivatalnokoknak és a karitatív szervezeteknek, hogy emberségesen, de nagyon határozottan teszik a dolgukat, és biztosítják hazánk és az Európai Unió határainak védelmét. Az európai és a magyar zenekultúra ápolásának, megvédésének és örömteli élvezetének nevezte a mai napot. Külön köszönetet mondott a fellépőknek, testvérvárosunk, Wolomin zenészeinek, az angyalföldi, mátyásföldi, pestszentlőrinci muzsikusoknak és a főszervező Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar tagjainak és karmesterének, Péntek Jánosnak, illetve Borbély Lénárd polgármesternek az anyagi feltételek megteremtéséért. „Jó látni, hogy a zenekarok öltözetének színei is – fehér-piros, piros-fehér-zöld – a lengyel és magyar barátságot, európaiságunkat fejezik ki.” – mondta a képviselő. (tovább…)
Fotókiállítás a kerékről
2015. szeptember 18. péntekCsepel.hu
Zseniális fényképekből álló kiállítást tekinthet meg a közönség a Munkásotthonban, a Galéria 21 kiállítótermében szeptember 17-től. Az évszázados múltra visszatekintő Stemmer Ferenc fotókör tárlatának mottója „a kerék”, így a fotókör tagjai mind olyan képeket állítottak ki, amelyek valamilyen módon a kerékkel való kapcsolatukat szimbolizálják.
Tímár Ádám, az Egressy Béni Zeneiskola tanulójának gitárjátéka után Kollár József, a Weiss Manfréd Szakközépiskola címzetes igazgatója nyitotta meg beszédével a kiállítást. Így derült ki, hogy a fotókör a csepeli gyár berkeiből indult ki – sokan a különböző ünnepségekre készülő dekoráció kapcsán ismerkedtek meg a fényképezéssel. Ahogy Kollár József elmondta, a munka, az alkotás és a művészet közeli rokonok. A fotókör tagjait így a gyári munka mellett az alkotás is összetartotta – a fotókör így rendszertől függetlenül mindig működött. (tovább…)