Keddtől lezárták a gyalogos forgalom elől a Lánchíd járdáját és környezetét, ezzel végre elkezdődött Budapest egyik évek óta húzódó fontos beruházása. A dunai átkelőn kihelyezett kordonok mögött első lépéseként a munkához elengedhetetlenül szükséges előkészítő vizsgálatok zajlanak.
Elkezdődött Magyarország egyik legfontosabb kulturális örökségének és jelképének, a Széchenyi lánchídnak a korszerűsítése. A kivitelező A-Híd Zrt. 2021. március 17-én, szerdán átveszi a munkaterületet, azaz a nap folyamán lezárják a hídfők környezetét és a gyalogos járdákat. Ez azt jelenti, hogy ma kora délutántól nem lehet átsétálni a dunai átkelőn. Folytatás »
Nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából, kimagasló teljesítményük elismeréseként rangos állami kitüntetésben és művészeti díjban részesültek csepeli kiválóságok is.
Az Országgyűlés 2014. december 16-án a magyar zászló és címer napjává nyilvánította március 16-át.
A képviselők 155 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadták el a határozatot, mely szerint “az Országgyűlés, fejet hajtva mindazon emberek, közösségek és emlékük előtt, akik e zászló és címer alatt harcolva életüket, szabadságukat adták a magyar nemzetért, vagy e zászló és címer tisztelete miatt szenvedtek bármilyen sérelmet vagy hátrányt, Magyarország zászlaja és címere iránti tisztelettől vezérelve, megbecsülésének kifejezése érdekében a nemzeti színről és ország címeréről szóló 1848. évi XXI. törvénycikk elfogadásának emlékére, március 16. napját a magyar zászló és címer napjává nyilvánítja”.
A Csepel.hu információi szerint a mai napon, azaz március 16-án technikai okok miatt átmenetileg zárva tart a királyerdei kisposta, ügyfeleket nem fogad.
A nyitás időpontjáról egyelőre nincs információnk.
A mostani, rendhagyó körülmények ellenére is „lélekben együtt emlékezve”, levélben köszöntötte a világ magyarságát Orbán Viktor „a magyar szabadság születésének napján”.
„Tisztelt Honfitársaim! Minden évben ezen a napon piros-fehér-zöld kokárdák nyílnak szerte mindenhol, ahol magyarok élnek. Hirdetik, hogy büszkén és emelt fővel emlékezünk hőseinkre, akik 1848 tavaszán meggyújtották a magyar szabadság lángját, amely azóta is beragyogja Európát, hiszen nemzedékről nemzedékre magyarok milliói táplálják a Kárpátokon innen és túl” – kezdte írását Orbán Viktor.
A csepeli önkormányzat vezetői a hagyományokhoz híven a Görgey Artúr téren, Petőfi Sándor szobránál koszorúztak március 15-én reggel.
Noha a koronavírus-járvány miatt az ilyenkor megszokott ünnepi rendezvények elmaradtak, Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila, Morovik Attila és Pákozdi József alpolgármesterek kora reggel elhegyezték a megemlékezés koszorúját a szobornál.
Csepel, 1947. március 15. Gyülekeznek a résztvevők Csepelen a hídavatási ünnepségre.
A visszavonuló német csapatok által 1945. január 9-én felrobbantott Gubacsi hidat két éves munkával építették újjá. Hamarosan átadják a forgalomnak. Fotó: MAFIRTFolytatás »
Az Origo információi szerint félmillióval kevesebb vakcina érkezik Brüsszel hibája miatt. A vakcinaszállítmányok igazságos elosztása mellett szólalt fel hat uniós tagállam, nevezetesen Ausztria, Csehország, Bulgária, Szlovénia, Lettország, később pedig Horvátország is csatlakozott a kezdeményezéshez.
Napra pontosan két éve tüntették ki a Csepel.info hírblogot
A sajtó akkor teljesíti jól a feladatát, ha képviselői maguk is hiszik, hogy a hiteles tájékoztatással és átgondolt véleményformálással a közösségért tesznek, “tömegtájékoztatnak és nem tömegmanipulálnak” – mondta a főpolgármester a Csengery Antal-díjak átadásán. Folytatás »
31 évvel ezelőtt, 1990. március 14-én szerelték le talapzatáról a Csepel Művek kapuja előtt álló, karját nyújtó Lenin szobrot. A Fidesz, az SZDSZ és a Független Kisgazdapárt közös akcióján a most először közzé tett fotók alapján ott lehetett Krassó György, a Magyar Október Párt vezetője is. Krassó egy évvel később már nem élt, a történtek pedig egy hamis legenda miatt csaknem feledésbe merültek. Az archív képek a közelmúltban kerültek elő a Csepeli Helytörténeti Gyűjteményből, és most először tesszük közzé őket.
Nem akármilyen nap volt az a március 14, amikor Lenin csepeli szobra elbúcsúzott a gyárkaputól. Magyarország államformája ekkor már köztársaság, de aznap még egy utolsó ülést tartott az 1985-ben alakult, pártállami Országgyűlés. Ezen a napon hagyta jóvá az IMF azt az újabb, 206 millió dolláros készenléti hitelcsomagot, amely nélkül az ország csődbe ment volna (ugye ismerős), és ekkor kezdődtek meg Bonnban a nemzetközi tárgyalások Németország újraegyesítéséről is. Folytatás »
