Olvasónk ismét sikeresen lencsevégre kapott egy motoros a Kossuth Lajos utcai kerékpárúton. Az előző cikk óta a motorosok már 70-80%-a a kerékpárúton halad folyamatosan és előzi az autósokat és a bicajosokat.
Olvasónk szeretné megtudni, hogy a KRESZ szabályai szerint lehet folyamatosan motorral haladni a kerékpárúton?
Az Utanpotlassport.hu szerkesztősége, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Decathlon Magyarország közös díjat alapított az adott hónapban legeredményesebb, illetve arra legérdemesebb utánpótlás-nevelő műhely számára.
A havonta kiosztandó 500.000 forint értékű díj mellett meghirdették– a 2016-os esztendő összteljesítménye alapján – „Az év műhelye címet” is. Az ezt elnyerő szakosztály a Decathlon Magyarország 2.000.000 forintos pénzdíját nyeri majd el. (tovább…)
Az 1838-as nagy árvíz idején a régi Csepel-falu teljesen elpusztult. Helyette Őseink felépítették az új községet. Ennek 100. éves évfordulóján tartották meg a Csepeli Ünnepi Hét rendezvényét 1938 június 26 – július 3.-ig.
Az ünnepség első napján avatták fel az újjonan felépült Csepeli Országzászlót. Az avatási ünnepségről Vezér Béla képeit mellékeljük.
1976. október 28-án tették közzé a RU0158 ügyiratszámú “Térbeli logikai játék” című szabadalmi bejelentést, amely később a legsikeresebb magyar találmánnyá vált, “bűvös kocka” vagy “Rubik-kocka” néven. Az ekkor nyilvánosságra jutott találmány feltalálója ifj. Rubik Ernő (Budapest, 1944. július 13.) építész, tervező, feltaláló, akinek édesapja, idősebb Rubik Ernő gépészmérnök szintén feltaláló, repülőgép-tervező.
Rubik Ernő 1967-ben építészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult. 1975-ig építész-tervezőként dolgozott, majd visszatért tanítani az Iparművészeti Főiskolára, ahol tanársegéd, adjunktus, majd docens lett. A nyolcvanas évek elején főszerkesztője lett az “…És játék” című lapnak, majd 1983-ban saját vállalkozást alapított Rubik Stúdió néven, ahol bútorokat és játékokat tervezett. 1982-1988 között három alapítványt hozott létre. 1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990-től a Magyar Mérnökakadémia elnöke, később tiszteletbeli elnöke. (tovább…)