Egy ország követte aggodalommal, egyszersmind bizakodva több hónapos kórházi kezelését és állapotának átmeneti javulását, mondván, hogy Sándor Mátyás és a magyar Piedone nem halhat meg.
Ám a legendás színész 2009. szeptember 25-én először és utoljára alulmaradt a küzdelemben, és örökre lehunyta a szemét.
Aztán 14 éves korában bentlakásos iskolában tanult, ahol rászokott az italozásra. Ez a későbbi életében, problémákat is okozott. 1946-ban visszaköltözött Weatherford-ba, a szülővárosába és ott egy rancson dolgozott az apja egyik barátjának vállalatánál. A Weatherford High nevű iskolába járt, egy dráma osztályban, ahol beleszeretett a színpadba. Így kezdte színházi színészként a karrierjét. Tehetséges volt és a helyi előadásokon kis szerepei voltak, majd 1949-ben elvégezte a középiskolát és édesanyja azt ajánlotta, hogy a színészet legyen a szakmája. (tovább…)
1882-szeptember 21-én mutatták be Madách Imre Az ember tragédiája a magyar irodalom és drámaírás kiemelkedő művét, Az 1862-ben megjelent mű sokakat felzaklató kérdései azóta is életben tartják a költeményt, számos kortárs feldolgozása létezik a darabnak. A születésétől eltelt mintegy százötven évben a Tragédia egyfajta szimbólumává vált a magyar drámaírásnak, talán a legtöbbször színpadra állított költemény Magyarországon. Az először itt elhangzó „Megy-é előbbre majdan fajzatom”, valamint a „Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!” mondatok legismertebb irodalmi idézeteink közé tartoznak.
Madáchot gyakorta egykönyvű szerzőnek szokták nevezni, akárcsak Katona Józsefet, a Bánk bánalkotóját. A mű a Genezisben lévő teremtéstörténetet dolgozta fel és 15 színből áll. Az első három és a tizenötödik színek a keretszínek, a többi pedig történeti szín. Az ember tragédiájában szereplő Éva megformálásában nagy szerepet játszott Madách felesége, Fráter Erzsébet, aki megcsalta őt börtönévei alatt. Házasságuk jól indult, azonban amikor Madách támogatta az 1848-as eseményeket, és börtönbe vetették, felesége fogadta régi udvarlóit. A szabadulás után elváltak, és a költő úgy érezte, csalódott a nőkben. Azt mondta, csak azért nem festette sötétebb színekkel Évát, mert a mű megírásakor eszébe jutott édesanyja.
http://tortenelemklub.com/, Mr. Gabee, Csepel.info
2001 szeptember 11-én megrendült a világ, amikor váratlanul egy terrorszervezet súlyos csapást mért az USA –ra. A New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyaiba két repülőgép csapódott be. Mindkét épület összeomlott két órán belül, az összeomlást követően több épület is az ikertornyokhoz hasonlóan összedőlt, vagy megrongálódott. A harmadik repülőgép a Pentagon Virginia állambeli arlingtoni épületébe repült. A negyedik eltérített gépet egyes feltételezések szerint a terroristák a Fehér Házba irányították volna, de az utasok visszafoglalták, azonban már nem tudták megmenteni a lezuhanásról, az utasszállító repülő Washingtontól mindössze 15 percnyire, Pennsylvania államban, Shanksville mellett csapódott a földbe. A repülőjáratok egyetlen utasa sem élte túl a támadásokat. A terrorakció folyamán a géprablókkal együtt összesen 3031 ember vesztette életét.
Az eseménysor ráébresztette a világot arra, hogy földgolyónkon egy új biztonságpolitikai korszak vette kezdetét. Ebben az új korszakban már nem a modern államok tömeghadseregei jelentik egymásra a legfőbb veszélyt, hanem a korábban harmadik világnak nevezett területek terrorszervezetei hordozzák a legnagyobb biztonsági kockázatot minden földlakó számára. (tovább…)
A Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesületet mélyen lesújtotta a hír, miszerint Strein Oszkár 94 éves korában elhunyt. Oszi bácsit ifjú korában három és fél évre elhurcolták a Szovjetúnióba, kényszermunkára. 2016-ban Csepel Díszpolgára lett. Az önkormányzat saját halottjának tekinti.
Temetése szeptember 13-án, délelőtt fél 11-kor lesz a Csepeli Temetőben. Az itt következő visszaemlékezésével tisztelgünk emléke előtt. (tovább…)
70 éve – 1947. augusztus 31-én zajlottak le a hírhedt kékcédulás választások, melyen a Kommunista Párt csalással szerezte meg a szavazatok többségét, és ezzel megnyílt az út a diktatúra kiépítése felé. Csarnai Márk csepeli történész írását változtatás nélkül közöljük.
Amikor 1945 tavaszán befejeződött a háború, Magyarországra a károk fölmérése és a helyreállítás megkezdésének feladata várt. A hatalmas anyagi veszteségek mellett az ország életét a szovjet megszállás is nehezítette, ráadásul hatékony közigazgatás sem állt rendelkezésre. Az ország romokban hevert, újra kellett indítani az életet. Fél évvel a fegyverek elhallgatása után − bizonyos korlátokkal − szabad választásokat tartottak. (tovább…)
Két évvel ezelőtt, augusztus 28-án méltósággal viselt hosszú betegség után meghalt Dékány Ágoston grafikusművész, Csepel díszpolgára.
Dékány Ágoston születésétől fogva Csepelen élt és alkotott. Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete döntése nyomán 2012. óta Csepel díszpolgára.
1977. augusztus 25-én fejezte be hosszú pályafutását Kós Károly, aki építészeti remekművei mellett irodalmi munkásságával, művelődésszervezői tevékenységével és politikusként is számos maradandó értéket alkotott.
A temesvári születésű építész egy nagy múltú erdélyi família gyermeke volt, akit szülei előbb a helyi református gimnáziumban taníttattak, majd a pesti József Műegyetemre küldtek. Kós gyermekkorától fogva vonzódott a művészetekhez – főleg az irodalomhoz és a festészethez –, érdeklődést mutatott a mérnöki szakma iránt, de – 1907-ben – végül mégis építészként szerzett diplomát. A tehetséges fiatal tervező a legnevesebb budapesti irodáknál kapott munkát, és hamar kialakította saját egyéni stílusát. (tovább…)
Virágcsokrokkal és ajándékokkal köszöntötték családtagok, barátok, művésztársak Csepel kulturális életének egyik meghatározó képzőművészét 75. születésnapja alkalmából. A csepeli önkormányzat nevében Bercsik Károly önkormányzati képviselő köszöntötte Erdei Kvasznay Éva művészetszervezőt.
E jeles jubileumon megnyílt Szó-Kép című kiállítása, valamint két új könyvét Mezey László Miklós irodalomtörténész mutatta be az érdeklődőknek. Az ünnepi eseményen közreműködött dr. Szűcs Lajos zongoraművész.
73 éve ezen a napon látta meg a napvilágot Knézy Jenő (†58), a magyar televíziózás egyik kiemelkedő alakja. A sportriporter 1971-től haláláig dolgozott a Magyar Televízióban, számos olimpiáról világ- és európa-bajnokságról tudósított. Szállóigévé vált köszöntése volt a “Jó estét, jó szurkolást!“, amit ő maga talált ki, később le is védette. Hogy mennyire sokoldalú volt, az a következő összeállításból kiderült.
1995-ben a Ferencváros focicsapata a Grasshoppers otthonában játszotta le első meccsét a Bajnokok Ligája főtábláján. Knézy Jenő eksztázisban közvetítette végig a Fradi 3-0-s diadalát