Petr Necas cseh miniszterelnök bejelentette, hogy hétfőn lemond miniszterelnöki tisztségéről.
“Holnap lemondok miniszterelnöki tisztségemről” – mondta újságíróknak Petr Necas a három koalíciós párt vezetőségének vasárnap késő este tartott tanácskozása után.
Magyarország a legjobb pillanatban veszi át a visegrádi államok (Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) együttműködésének elnöki posztját, mert az ország éppen most lép ki a recesszióból – mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Varsóban, a V4-Japán kormányfői csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatón.
A V4-ek következő éve legyen a gazdasági érdekérvényesítés éve – javasolta a magyar kormányfő, aki egyúttal köszönetet mondott a leköszönő lengyel elnökségnek, mert az “óriási bravúrt” hajtott végre az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről szóló tárgyalások során. Magyarország ugyanis a lengyel elnökség nem tudott volna olyan kedvező pozíciót elérni a közös költségvetésben, mint amit sikerült kiharcolni – mondta Orbán Viktor a varsói királyi várban. (tovább…)
Ötvenöt éve, 1958. június 16-án – törvénysértő ítélet után – kivégezték Nagy Imrét, az 1956. évi forradalom és szabadságharc törvényes miniszterelnökét, valamint Maléter Pált, a forradalom honvédelmi miniszterét és Gimes Miklós újságírót.
Nagy Imre, aki 1956. október 24. és november 4. között állt a kormány élén, egyfelől igyekezett a felkelők célkitűzéseit elfogadtatni a kommunista párt vezetésével, de igyekezett mérsékelni is az általa túlzónak tartott követeléseket. Fellépett a szovjet csapatok távozásáért, deklarálta a többpártrendszer bevezetését, majd november 1-jén Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből és az ország semlegességét. November 4-én hajnalban drámai rádióbeszédben jelentette be a szovjet inváziót, majd több társával a jugoszláv követségen kért menedékjogot. November 22-én Kádár János – a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke – menlevelével elhagyták a követséget, de ezután a szovjetek őrizetbe vették őket, majd a romániai Snagovban “házi őrizetbe”, fogságba kerültek. A tisztségéről lemondani nem hajlandó Nagy Imre nem egyezkedett az új magyar vezetéssel. (tovább…)
Évzáró ünnepséget és ballagást tartottak június 13-án a csillagtelepi Majd Megnövök Óvodában. Az ötven hátrányos helyzetű gyermeket ellátó intézmény most 12 ovist búcsúztatott: ők ősszel már iskolába járnak.
A gyerekek műsorral készültek: előadták azokat a verseket, mondókákat, körjátékokat, amiket ebben az évben tanultak.
Az áradó folyókkal öntözték az országot az Árpád-korban. A jól szervezett vízgazdálkodással az ország a talajjavító hatású folyami hordalékot is hasznosítani tudta, erre utalnak a Rábaközben valaha létezett sűrű csatornahálózat nyomai. Az ezeréves tudás most jól jöhet a klímaváltozás ellen.
A növényzet és a talaj még őrzi a hétszáz évvel ezelőtt pusztulásnak indult csatornahálózat nyomait a Rábaközben, amelyet két évtizede kutat Takács Károlyrégész-történész, a Hansági Múzeum munkatársa. Hogyan jött létre a kora középkori vízhasznosítási rendszer? (tovább…)
Ennyi önkéntesünk még egyetlen árvízi védekezésnél sem volt.
MNO
Késve, pénteken érkezik meg hazánkba az árhullám – jelentette ki Orbán Viktor reggeli sajtótájékoztatóján.
A miniszterelnök felhívta rá a figyelmet, hogy az emberek működjenek együtt a hatóságokkal, amennyiben kitelepítésre kerülne sor. A kormány garantálja a hátrahagyott értékek biztonságát – tette hozzá.
A 11711711-22222222-es banki számlaszámra szerdától várják a segítő szándékúak adományokat. A tanács tagjai a beérkező adományokról együtt döntenek.
Megalakult a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács (NHKT) az árvízi veszélyhelyzet elhárításában szerepet vállaló segélyszervezetek, szeretetszolgálatok részvételével szerdán Budapesten. A Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter vezetésével működő testület tagszervezetei ezentúl összehangolják majd segítő tevékenységüket.
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tisztelettel meghívja Önöket a Címer, pecsét, zászló a Székelyföldön című előadásra, melyet Mihály János történész (a Hargita Megyei Hagyományőrzési Központ munkatársa) tart.
Az előadást követően kerül sor A székelység története című könyv bemutatójára, ahol Mihály Jánossal Fráter Olivér történész beszélget.
Időpont: 2013. június 6. 17 óra
Helyszín: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Polgármesteri Hivatal, nagytanácsterem (1211 Budapest, Szent Imre tér 10.)
Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és a trianoni békeszerződés címmel tartott előadást június 4-én 18 órától Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár. A tudományos programnak a Radnóti Miklós Művelődési Ház színházterme adott otthont, amelyet a trianoni békeszerződés évfordulóján, a Nemzeti Összetartozás Napján csaknem teljesen megtöltöttek az érdeklődők.
Az országszerte ismert szakember bevezetőjében elmondta: nem keseregni szeretne, hanem feltárni a a trianoni döntés okait. Hangsúlyozta: a békediktátum a mohácsi vészhez, a muhi vereséghez hasonló, “tragikus, hosszú ideig ható esemény”, amely hátterében négy tényező: az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségi sokszínűsége, az első világháború elvesztése, az 1919 ősze és az 1920 közötti időszakban a Duna-medencében fennálló polgárháborús állapot, valamint a nagyhatalmi érdekek álltak.