Metropol.hu
Ötvenöt éve, 1958. június 16-án – törvénysértő ítélet után – kivégezték Nagy Imrét, az 1956. évi forradalom és szabadságharc törvényes miniszterelnökét, valamint Maléter Pált, a forradalom honvédelmi miniszterét és Gimes Miklós újságírót.
Nagy Imre, aki 1956. október 24. és november 4. között állt a kormány élén, egyfelől igyekezett a felkelők célkitűzéseit elfogadtatni a kommunista párt vezetésével, de igyekezett mérsékelni is az általa túlzónak tartott követeléseket. Fellépett a szovjet csapatok távozásáért, deklarálta a többpártrendszer bevezetését, majd november 1-jén Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből és az ország semlegességét. November 4-én hajnalban drámai rádióbeszédben jelentette be a szovjet inváziót, majd több társával a jugoszláv követségen kért menedékjogot. November 22-én Kádár János – a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke – menlevelével elhagyták a követséget, de ezután a szovjetek őrizetbe vették őket, majd a romániai Snagovban “házi őrizetbe”, fogságba kerültek. A tisztségéről lemondani nem hajlandó Nagy Imre nem egyezkedett az új magyar vezetéssel.
1957 áprilisában hozták Budapestre, ahol 1958. február 6-án, a nyilvánosság teljes kizárásával bíróság elé állították. A vádlottakkal – Nagy Imre, Donáth Ferenc, Gimes Miklós, Tildy Zoltán, Maléter Pál, Kopácsi Sándor, Király Béla, Szilágyi József, Jánosi Ferenc, Vásárhelyi Miklós – ellen a vádpontok a következők voltak: a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése, hazaárulás, a szocialista államrenddel szembeni fellépés, ellenséges politikai csoportosulás létrehozása. A zárt tárgyalás ellen Nagy Imre tiltakozott, de ezt a tárgyalást vezető bíró, Vida Ferenc elutasította.
Losonczy Géza, Nagy Imre államminisztere a börtönben éhségsztrájkba kezdett és 1957. december 21-én máig tisztázatlan körülmények között meghalt. A minden együttműködést megtagadó, nyílt tárgyalást követelő Szilágyi József, Nagy Imre titkárságának vezetője ügyét elkülönítették és 1958. április 22-én halálra ítélték, két nappal később pedig kivégezték.
A többi vádlott pere június 9-én folytatódott. Június 15-én a Legfelsőbb Bíróság Vida Ferenc vezette Népbírósági Tanácsa Nagy Imrét halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Donáth Ferencet, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának volt tagját 12 évi börtönre, Gimes Miklós újságírót halálra, Tildy Zoltán volt köztársasági elnököt, a Nagy Imre kormány államminiszterét 6 évi börtönre, Maléter Pál honvédelmi minisztert halálra, Kopácsi Sándort, a nemzetőrség helyettes parancsnokát életfogytiglani börtönre, Jánosi Ferencet, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatóját 8 évi, Vásárhelyi Miklóst, a kormány sajtófőnökét 5 évi börtönre ítélték.
Másnap hajnalban a Gyűjtőfogház udvarán kivégezték Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst, a holttesteket előbb a börtön udvarán földelték el, majd 1961-ben az Új Köztemető 301-es parcellájának egyik jeltelen sírjába temették, a nyilvántartásba hamis neveket jegyeztek be.
A holttestek kihantolása és azonosítása 1989 márciusában kezdődött meg. A rendszerváltás jelképes eseményévé vált újratemetésükre 1989. június 16-án az Új köztemető 301-es parcellájában került sor. Az újratemetésen Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József koporsója mellett elhelyeztek egy hatodik koporsót is, amely szimbolikusan 1956 valamennyi kivégzett és elesett mártírjának állított emléket.
A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa 1989. július 6-án (éppen azon a napon, amikor Kádár János meghalt) a legfőbb ügyész törvényességi óvása nyomán Nagy Imre és társai ítéletét hatályon kívül helyezte, az elítélteket bűncselekmény hiányában felmentette.
Forrás: Metropol.hu
Röviden: Nagy Imre ismerte volt elvtársait: neki csak egy választása volt:” Becsülettel
haljak meg, ha becsülettel élni nem tudok tovább”(Pillangókisasszony)
Görény gyilkosai őt, és társait arccal lefelé, szögesdróttal összekötözött kézzel dobták
a sírgödörbe…Szeressük nagyon és közösen Kádár elvtársat, a mi jótevőnket!!!!!!
Kedves “Bonifác”!
Nem csatlakozom a felhívásodhoz. hogy “Szeressük közösen Kádár elvtársat”, mert veled ellentétben nekem Ő soha nem volt az elvtársam, ezért őt nélkülem szeressétek!
Azt a véleményt azonban meg merem kockáztatni, hogy a jelenlegihez hasonló európai- és világpolitikai helyzetben Kádáron valószínűleg kevésbé ütközött volna ki a diktátori hajlam, mint a jelenlegi nagyvezírünkön!
A kommunista Nagy Imre, aki október 23-án elvtársaknak nevezte a Parlament előtt összegyűltetek, majd csőcseléknek kiáltotta ki a forradalmárokat és szabadságharcosokat, majd egy hirtelen pálfordulással már a felkelők mellé állt…
Nem véletlen mondta Pongrátz Gergely, hogy ők felkötötték volna Nagy Imrét és Maléter Pált, aki a Kiliánból lövette a Corvin közieket.
Ilyen alak nem érdemel koszorút!
55 éve végezték ki Nagy Imrét és társait? 310 éve pedig kitört a Habsburg elnyomás elleni Rákóczi-szabadságharc.
bonifác!
Ha feltámadna és kiértékelné a zelmúlt 24 évet, ugyanarra a sorsa jutna!
Pont a becsületessége miatt!
összegyűlteket… már fáradok.
Doki. Elhiszem, hogy fárad, de milyen “Habsburg elnyomás elleni Rákóczi-szabadságharc” tört ki? Lipót és József Magyarország felkent királyai voltak, tehát ellenük csak felkelés lehetett. Érdekes, hogy 1800-ig egyetlen magyar sem említette Rákóczit. Miért? Mert szégyellték. A francia forradalom után jött a királyellenesség, katolikus ellenesség. Azóta Rákóczi nagyságos fejedelem Hunniában, de nem Pannóniában.
A király, miután kiűzte a törököt, a legnagyobb áruló Thökölyvel szemben (akiről sugárutat neveztek el), a vérveszteség után jött a kuruc mészárlás.
“Zsindeles hí, eszterhás,
Ég a kunyhó, ég a ház,
Nem is egy ház, háromszáz,
Mert a kuruc ott tanyáz.”
Valahogy a labancról nem született ilyen nóta. Miért?
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
nagyapó!
Magyarországon az 1699-es karlócai békével befejeződött a törökök kiűzése, azonban a bécsi Habsburg-udvar nem felszabadította az országot, hanem uralma alá vonta. Erről tanúskodik, hogy a szégyenteljes vasvári békét aláíró és a központosítás ellen küzdő Zrínyi Pétert vérpadra küldő I. Lipót már 1687-ben lemondatta a magyar rendeket a szabad királyválasztás jogáról és elfogadtatta a Habsburg-ház trónöröklését.
Ne felejtse el, hogy az Aranybulla kimondta, hogy amennyiben az uralkodó hűtlenné válna az országhoz, akkor a nemességnek joga van őt letenni a trónról. Lipót árulóvá vált azzal, hogy 1664-ben a győztes pozíció ellenére megkötötte a törökökkel a vasvári békét, mely felvidéki területeket hagyott az oszmánok kezén és az ország felszabadítása helyett inkább a központosítással foglalkozott.
A török kiűzése után a történelmi Erdélyt külön közigazgatás alá helyezték és egy Bécs által kinevezett kormányzó irányította. Lipót a magyar rendek megkérdezése nélkül, önkényesen döntött az ország dolgairól, miközben a császári hadak fosztogattak. A magyar földbirtokosok ellen hamis felségárulási pereket folytattak, majd a földeket nem egy esetben a Habsburg-udvar hitelezői és szállítói kapták meg, a parasztságra pedig rendkívüli terheket róttak. A végvári katonaságot -mely Mohács után a keresztény Európa utolsó védői voltak az oszmán hadakkal szemben- menesztették, helyettük létrehozták a szerb Határőrvidéket az Oszmán Birodalom elleni védvonalként és Magyarország dél felől való sakkban tartására.
Mi volt ez, ha nem elnyomás és önkény???
A Habsburgoknak az volt az érdekük, hogy a magyarság elvérezzen a törökökkel szemben, hogy ők aztán majd könnyen tudják Magyarországot bekebelezni… Hány esetben hagyták cserben a magyar végvári katonaságot, mikor a török ellen küzdött. Egernél Ferdinánd nem adott segítséget, Drégelynél és Szigetvárnál hagyták elvérezni Szondit és Zrínyit.
Mária Terézia a kettős vámrendeletével tönkretette a magyar mezőgazdaságot és ő volt az, aki erőszakkal soroztatta be a székelyeket, majd a császári sereg több száz székelyt mészárolt le Mádéfalván. Vagy írjak arról, hogy II. József hogy németesítette az országot?
Ha megemlítette a katolikus ellenességet, akkor említse meg azt is, hogy a hitbuzgó katolikus Habsburgok hogy üldözték a magyar protestánsokat.
Higgye el, a töröknél csak a labanc volt rosszabb és az oszmánoknál jobban, csak a Habsburgok akarták Magyarországot.
Én egy olyan nagy tudású ám semmihez sem értő emberrel mint nagyapó nem vitatkozok, de: Hogyan lehetséges az, hogy nagyapón kívül a magyar történelem tudós ismerői “Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. 2. átdolg., bőv. kiad. Bp., 1976. Gondolat. (ISBN 963-280-371-X); 3. jav. kiad. Bp., 2004. Osiris Kiadó. (ISBN 963-389-508-1) Ez utóbbi kritikája: Bánkúti Imre: Észrevételek II. Rákóczi Ferenc régi-új biográfiájához. Századok, 139. évf. (2005) 1285–1299. old.
Rákóczi tükör. Naplók, jelentések, emlékiratok a Rákóczi-szabadságharcról. A kötet[ek] anyagát felkutatta, válogatta, szerkesztette, az előszót és a naplórészleteket bevezető kistanulmányokat írta: Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes. A jegyzeteket írta és a mutatókat összeállította Bánkúti Imre. I–II. köt. Bp., 1973. (Magyar Századok.) Szépirodalmi.; 2. kiad.: Bp., 2004. (Millenniumi Magyar Történelem. Források.) Osiris. (ISBN 963-389-573-1 Ö)”/forrás; Wikipédia/” egészen más véleményen vannak? Azt sem értem miért kelt fel a nép és ragadott fegyvert ha minden olyan szép és jó volt ahogy azt a zseniális nagyapó leírta!