Szeretlek Magyarország, Ellenszél, Csepel.info
Nagy Simon, a cserdi csomagolóüzem vezetője szerint uniós pályázaton nyertek pénzt az üzem építésére, ám sokan visszaéltek Bogdán László bizalmával.
“Erre az építkezésre a környékben sokan voltak irigyek, sokan próbálták kihasználni a saját érdekeik szerint, Laci pedig egy végtelenül jószívű és hiszékeny és ember volt, aki próbált mindent a legjobban csinálni, úgy, ahogy azt a szíve és esze diktálta. Úgy gondolom, sok esetben félrevezették őt.”
– fogalmazott a Klub Rádió adásában.
Az építkezés a vége felé közeledett, egyre nehezebben fért bele a keretbe az uniós támogatással indult beruházás, és bár építkezéshez pro forma semmi köze az önkormányzatnak, mégis rajta csapódott le minden – emelte ki a csomagolóüzem vezetője.
Nagy Simon szerint akut egészségügyi problémája nem volt a polgármesternek, ami az öngyilkossághoz vezetett volna. Inkább arról lehet szó, hogy
“minden ilyen nagy formátumú embernek, aki ilyen nagy tetteket szokott véghez vinni, ott van az a kettősség. Az, hogy a nagy víziókat látják, együtt jár azzal is, hogy két végén égetik a gyertyát és sokkal jobban megviselik őket bizonyos dolgok”.
“Mit cs?”
“Mit cs?” – kérdezte Bogdán László a barátjától, Katona Andreától, amikor a neten beszéltek – “hol vagy, Laci! Ugye nem igaz?” – ez volt az utolsó kérdés válaszul – írja az Ellenszél.
Dr. Katona Andrea az Országos Széchényi Könyvtár egykori főigazgatójának nekrológja itt olvasható.
Csepel.info
Farkasházy szárszói találkozóján az egymás számára idegen résztvevők a bemutatkozás előtt tegeződni szoktak? A hivatkozott nekrológban az olvasható, hogy Bogdán mindössze három osztályt végzett.
A Wiki szerint ugyanakkor elvégezte az általános iskolát, majd “1992-től a Nokia egyik beszállítójánál, a finn tulajdonban lévő Elcoteq Magyarországnál kezdett dolgozni, ahol fokozatosan ismerték fel ösztönös vezetői képességeit, így végigjárta a hierarchia összes lépcsőfokát, 2010-ben már mint termelési vezető vált meg munkahelyétől.”
Amiről nem ír a Wiki, hogy sikkasztás miatt jogerős ítéletben elmarasztalták 2014-ben, mert nagy tételben különböző mobiltelefonokat, alkatrészeket és tartozékokat vitetett ki a gyár területéről, tulajdonított el. Ő ezt annyival kommentálta, hogy kihasználták. Szóval a munkájának az elismerése volt az előléptetés avagy éppen őt találták meg és baleknak használták? Hiszen tudjuk jól, a világ úgy működik általánosságban, hogy a képesítések, a mutatós önéletrajz nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy valaki kiemelkedhessen. Azért járunk iskolába, hogy papírt szerezzünk, ami értékes emberré tesz bennünket. Ha nincsen bizonyítványod, diplomád, nem nyílnak meg egyes ajtók előtted. Legyünk őszinték: egy összeszerelő üzemben a futószalag mellett robotként dolgozó, 8 osztályt végzett legutolsó senkinek nem adnak esélyt arra, hogy bizonyítson. Szerintem egy ilyen helyen leginkább úgy lehet kitűnni, előrébb jutni, ha a feltörekvő dolgozó kontaktokat alakít ki a főnökökkel és megtalálja a módját annak, hogy valamiképpen a hasznukra váljék, amit aztán azok ellentételeznek a számára. Mert egy nagyvállalatnál a vezetők érdekei nem feltétlenül azonosak a vállalat érdekeivel.
Lehet, hogy igazad van, de akkor itt kurva nagy a baj!
Olvastam egy nagyon érdekes tanulmányt az Elcoteq munkásairól, személyes beszámolókkal. Egy borzalmas hely lehetett ez a gyár, akár egy börtön. Gyakorlatilag rabszolgaként dolgoztatták itt az embereket.
http://real.mtak.hu/14907/3/Szakkepzetlen_bermunka_fejezet.pdf
“A szakképzetlen bérmunkás élete jelentős részét az üzem falain belül tölti. Ebben a
világban nem számíthat arra, hogy kemény munkáját akár anyagilag, akár más formában
megbecsüljék, őt magát értékeljék. Atomizált és instrumentalizált emberek, vagy az egyik
munkás szavaival „emberi hússzövetből lévő robotok” dolgoznak a szalagok mellett. A fizikai
megterheléstől, ami elsősorban a munka monoton jellegéből és a két vagy három műszakos
beosztásból fakad, szervi és mentális problémák adódnak.”
Kíváncsi vagyok, hogy Bogdán hogyan tudott egy ilyen környezetben kiemelkedni:
„A munkánk sosem volt megbecsülve. Az Elcoteq ilyet nem ismer. Az Elcoteq-ben
elmondom mi az eljárás, nem hivatalosan. Jön a főnök és rád néz, hogy te, te, te ki
vagy rúgva. (…). Nem vagyok senki, csak egy szám. Mindenkit szám szerint tartanak
nyilván, nem név szerint. Senkit nem érdekel, hogy miért voltál táppénzen, azt
mondják, ilyen emberre nincs szükség, ilyen emberre nem lehet számítani.” (Józsi)
Elcoteq = finnugor testvérség?
A pécsi Elcoteq dolgozói állományának a többségét roma származású képzetlen munkaerő alkotta. Részlet Reijo Itkonen egykori gyárigazgatóval készült 2017-es interjúból:
“Milyen problémákkal szembesült?
Például a lopás komoly kihívást jelentett. Az alkalmazottak közül rengetegen úgy gondolták, hogy ami a gyárban van, az övék is. Több mint egy év kellett, amíg tudatosítani tudtuk, hogy ez nem így van, ez egy másfajta vállalati kultúra. Ehhez rengeteg biztonsági intézkedés és egy nagyon jó biztonsági főnök is kellett.”
https://szabadpecs.hu/2017/09/a-finn-uzletember-aki-felepitette-a-pecsi-elcoteq-gyarat-interju/
Szóval az alkalmi tolvajlásokat, egyéni akciókat képes volt a biztonsági rendszer kezelni. Aki lopott, az jó eséllyel megbukott, rögtön utána kirúgták és kitiltották az üzem területéről. Tehát csak úgy lehetett bármit is kivinni, különösen több alkalommal és nagy tételben, ha a művelet előre le volt zsírozva, amihez úgy gondolom, hogy mindenképpen kooperációra, több vállalati alkalmazott együttműködésére volt szükség.
Lássuk hát mi volt:
“Bogdánt termelési vezetőként alkalmazták. Munkája során kapcsolatban volt egy másik elektronikai cég menedzserével, a pécsi V. Róberttel, akinek megrendeléseit napi rendszerességgel teljesítenie kellett.
A menedzser az elmúlt három hónapban többször is arra adott utasítást, hogy Bogdán állítson neki össze egy szállítmányt kiselejtezett telefon akkumulátorokból, illetve hibás telefon elő- és hátlapokból. Bogdán ezt teljesítette, s V. Róbert az alkatrészeket elfuvarozta. Utóbb ezen szállítmányok miatt indult nyomozás, állítja Bogdán László. Az elbocsátott termelési vezető úgy véli, nem követett el lopást, hisz utasításra cselekedett, s cége biztonsági szolgálata kontrollálta és kiengedte a V. Róbert által megrendelt árukat.
Ennek ellentmond az, hogy a rendőrség csak Bogdánt és V. Róbertet gyanúsítja. V. Róbert nem nyilatkozott lapunknak. Az ügy érdekessége, hogy a rendőrség az Elcoteqtől elvitt selejtes alkatrészek egy részét a cserdi önkormányzat egyik épületében találta meg. A polgármester elmondta, hogy V. Róbert 2009. januárja óta bérelte a falu száz négyzetméteres raktárát, s ezért banki átutalással tavaly 500, idén 300 ezer forintot fizetett a községnek. Arra a kérdésre, hogy a hibás alkatrészek kiadásához joga volt-e Bogdán Lászlónak, az érintett nem tudott válaszolni. Bogdán ugyanakkor elismerte, hogy cége a selejtet 5-8 hónap elteltével – mint veszélyes hulladékot – megsemmisítette.”
http://nol.hu/mozaik/_a_selejt_bosszuja-705481
Pedig kaphatott volna kegyelmet Ádertől, mint Farkas Flórián Göncztől! 😉