A keresztények pünkösdkor a Szentlélek eljöveteléről és az egyház alapításáról emlékeznek meg. Pünkösdkor ünnepi szentmiséket, istentiszteleteket tartanak vasárnap és hétfőn országszerte. A keresztények ezen az ünnepen a Szentlélek eljöveteléről és az egyház alapításáról emlékeznek meg. A magyarországi egyházi vezetők Esztergomban, Debrecenben, illetve Budapesten mutatnak be ünnepi szertartást.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek vasárnap 10.30-kor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét. A szertartás keretében esztergomi és a főegyházmegyéből érkező fiatalok és felnőttek részesülnek a bérmálás szentségében – közölte az esztergom-budapesti főegyházmegye az MTI-vel.
2013. május 25-én, szombaton 10 órától 22 óráig a Radnóti Miklós Művelődési Ház 50 éves fennállása alkalmából az alábbi programokkal várja a kilátogató családokat:
– Paprika Jancsi mesél – Sisa Pista története
– NKE-Rendészettudományi Kar – Rendőri közelharc bemutató
Az Úr Jézus Krisztus szenvedése, halála és feltámadása után 50 nappal ünnepli a keresztyénség Pünkösdöt, a Szentlélek kitöltetésének és az első Újszövetségi gyülekezet megalakulásának az ünnepét.
Olyan titokzatos ünnepe ez a keresztyénségnek, amit a ma embere alig ismer. A tanítványok sem tudták azt, hogy mi is jön el, mire is várakoznak ők ott, annak a Jeruzsálemi háznak az emeleti termében. De addig is olvasták az Ószövetségi Szent Írásokat, kutatták azokban a próféciákat erre az időre vonatkozóan és imádkoztak.
Szeretettel meghívjuk Önöket a Humán Szolgáltatások Igazgatósága Védőnői Szolgálat szervezésében 2013. május 11-17. között megrendezett Születés Ünnepe Csepelen 2013. rendezvénysorozatunkra!
“Bár hétvégén megegyezett az MSZP és az Együtt 2014, Jóképű Gordon és Feddhetetlen Attila külön-külön majálisozott a Városligetben, amit a véletlenül fellépő Fluor Tomi színesített. Az ön gyereke is Orbán miatt sír?”
Az Index szokásosan pimasz, szókimondó és nem kevésbé torz videó-riportban mutatja be, hogyan gyűlölködtek, beszéltek éhezésről, és közben persze ettek-ittak a volt, visszacsatlakozott vagy még különálló szocialisták és csatolmányaik. Ha nem ment el – vagy ez esze ágába sem jutott, most megnézheti miről maradt le!
Ironikus kép az 1970-es riportfilmben: a dolgozók arról beszélnek, hogyan végzik, illetve nem végzik a munkájukat, milyenek a munkaeszközök, a munkahelyi pénzkezelés, a munkabérek és a korabeli sikkasztás. Dobray György rendezése.
1957-es május 1., aminek nagy jelentősége volt: az ’56-os forradalom utáni megtorlás időszakában Kádár János megfogalmazásában „barát és ellenség” is feszülten figyelt, mi történik Magyarországon. Ekkora főleg „Éljen a párt!”-ot skandáltak. Az ’57-es ünnepségen a párt prominensei közül Kádár mellett Apró Antal, Biszku Béla, Marosán György és Münnich Ferenc is feltűnt. Biszku nyolc nappal a belügyminiszteri kinevezése előtt sörözött a hajógyári munkásokkal. Az ünneplés előtt s után természetesen rendületlenül akasztottak: igyekeztek meggyilkolni mindenkit, akitől a hatalmukat féltették. Az Index május 1-jei filmhíradó-összeállítását itt nézhetik meg.
A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig.
Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban megfürösztötték őket, sajnos ha hideg volt húsvétkor bizony betegség is származhatott ebből.
„A keresztény egyház legnagyobb ünnepe Jézus feltámadádának ideje, a húsvét” – mondja Janchev Tancso lelkész. A keresztény kultúrkör meghatározó ünnepéről Csepel nemzetiségi önkormányzatainak képviselőivel beszélgettünk: hogyan szokás náluk?
Vannak, akik a magyar tradíciókkal megegyezően ünnepelnek, vannak akik tojást törnek, mások hímzett bottal járnak házról házra, a húsvét mind a hat megkérdezett nemzetiség kiemelkedően fontos eseménye.
Nagypénteken Krisztus kereszthaláláról emlékezik meg a kereszténység, a katolikus egyházban pedig ezen a napon nem mutatnak be szentmiseáldozatot, és az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt.
A 4. században alakultak ki a nagypéntek különféle istentiszteleti formái. Jeruzsálemben e napon imádkozva vonultak az utolsó vacsora termétől a Golgotáig, ahol a püspök tiszteletadásra felmutatta a szent kereszt ereklyéjét.
