Eredetileg a lengyel-magyar barátság napjának lett volna az ékessége, amit 2020-ban éppen nálunk rendeztek – volna. A járvány miatt a rendezvény elmaradt, a képmás viszont megérkezett – ahogy a lengyelek azt ígérték. Most a Kisboldogasszony templomban várja a katolikus híveket.
A częstochowai Fekete Madonna, (Czarna Madonna vagy Matka Boska Częstochowska lengyelül) ikon Európa egyik legismertebb Szűz Mária ábrázolása, a lengyel katolicizmus és függetlenség szimbóluma. A Jasna Góra-i pálos kolostorban őrzik Lengyelországban, Częstochowában. A legenda szerint Szent Lukács evangélista festette egy cédrustáblára, amely a Szent Család otthonából származott. Az egyik legrégebbi Jasna Góra-i irat szerint a kép Jeruzsálemből Konstantinápolyon és Belzen keresztül került a kolostorba, 1382 augusztusában. Ugyanebben az évben kapták birtokul Jasna Górát (magyarul Fényes Hegy) a magyar pálosok. (tovább…)
Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkár január 31-én Varsóban találkozott a lengyel védelmi miniszter helyettesével, Paweł Woźnyval.
A felek közösen avattak emléktáblát az 1918 és 1920 között a lengyel szabadságért hősi halált halt külföldi katonák tiszteletére a varsói helyőrségi templomban. A most felavatott márványtáblán szereplő első név a magyar Buol Artúr ezredesé.
A csepeli Kisboldogasszony főplébániatemplom tornyában 4 harang lakik, délben az 1000kg-os nagyharang szól, melyet Szelzák László öntött Budapesten, 1948-ban, Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.
A fenti videóban most azt nézhetik-hallhatják követőink, ahogy a harang megszólal. Biztosan lesznek, akiknek meglepetést okoz majd – pedig ezerszer hallották már 🙂
A golyóálló ablakokkal felszerelt házban élő főrabbival, egy néhány napja muszlimok által megvert zsidó aktivistával, valamint egy migráns által szétvert kóser étterem tulajdonosával beszélgettünk Hollandiában. A Mandiner videóriportja.
Binyomin Jacobs főrabbi amersfoorti háza nem pont olyan, mint a legtöbb neves közszereplő lakása. Pedig a holland hagyományokba illeszkedően takaros, szolid házat nem sok különbözeti meg a tőle balra álló épületektől: előtte apró kis kert, a gondosan ápolt gyepen hasonlóan gondosan ápolt növények. Az ajtón csak egy apró, héber betűs tábla közli: beit chabad, vagyis Chabad-ház. Belülről a lakás kerül minden fényűzést: vallásos könyvek sorakoznak a polcon, a megannyi gyermek és unoka képei borítják szinte az összes egyéb vízszintes felületet. A rabbi brit-zsidó neje kávét főz (sok tejjel, sok cukorral). (tovább…)
Maróth Miklós tartott rendkívül érdekes előadást kedden Soroksáron az iszlám vallásról és kultúráról.
Az előadásból kiderül, miért nem lehet integrálni a muszlim lakosságot, miért kibékíthetetlen a gondolkodásuk az európai, toleráns társadalmakkal (a fenti videó egy hasonló előadás felvétele). A Fidesz-KDNP országjáró fórumának keretében legközelebb Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fog előadást tartani 2019. május 9-én, csütörtökön, 17:15-kor a Radnóti Miklós Művelődési Házban (1214 Budapest, Vénusz utca 2.).
A fenti fotó valószínűleg a templom 1933. szeptember 17-i felszentelésekor készült
A csepeli Jézus Szíve Plébániának saját honlapja is van, melyen külön oldal foglalkozik a templom építésével.
A honlap szerint Shvoy Lajos megyés püspök 1929. február 2-án értesítette a csepeli plébánia vezetőjét Róbl Jánost, hogy Csillagtelepen új, önálló lelkészséget szervez. A lelkészség első alapító lelkészévé Markó Gyula hitoktató, kórházi lelkészt nevezte ki. Ebben az időben a lelkészségnek 4000 híve volt. 1929-ben a jól sikerült juniális és gyűjtés során befolyt összegből az egyházközség két harangot vett, amelyet Shvoy Lajos megyéspüspök 1929. szeptember 22-én szentelt fel. (tovább…)
A legnagyobb keresztény ünnepet, a húsvétot hamvazószerdától nagyszombatig tartó negyvennapos böjt készíti elő, az utolsó, virágvasárnappal kezdődő nagyböjti hét a nagyhét (hebdomada sancta). A húsvéti szent háromnapon (Sacrum Triduum Paschale), azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.
A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztus utolsó vacsoráját, elfogatását és szenvedéseinek kezdetét idézi, a katolikus egyházban ez az oltáriszentség szerzésének emléknapja. (Azért “zöld”, mert a böjt okán rendszerint valami zöldet, például spenótot fogyasztanak a hívők.) Az esti “utolsó vacsora miséjén” a Gloria éneklése után elnémulnak a harangok (Rómába mennek), megkezdődik a legmélyebb gyász.
A csodálatos templom több mint 850 éve uralkodik a párizsi szívek felett, ezért is jelentett többszörös szomorúságot párizsiaknak, franciáknak, európaiaknak, keresztényeknek, jószándékú embereknek, hogy hétfőn kora este kigyulladt a párizsi Notre-Dame székesegyház.
Megsemmisült a teljes tetőszerkezet, leomlott a huszártorony. Komoly veszélyben voltak a harangok és mindkét torony is, de végül a még nagyobb katasztrófát sikerült elkerülni. Kedden reggel is több vízsugárral hűtötték az épület izzó falait, hogy megakadályozzák a további pusztulást. A tragédia után szinte közvetlenül gyűjtés indult az egyetemes kultúra egyik jelképének újjáépítésére.
Új zsinagógát avattak Pesterzsébeten a Vörösmarty utca 8. szám alatt december 6-án. A Budapesti Zsidó Hitközség dél-pesti körzetének, Csepelnek, Pesterzsébetnek, Soroksárnak és környékének izraelita hívei korábban egy kis imaházban gyűltek össze Pesterzsébeten. A zsinagógát Totha Péter Joel tábori főrabbi, a dél-pesti és győri hitközség vezető rabbija avatta fel. Az ünnepségen beszédet mondott Ács Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke és Kerényiné Rippner Zsuzsanna, a dél-pesti körzet elnöke. Az eseményen megjelent Ábel Attila alpolgármester is