Miért különbözik teljesen az iszlám kultúra és gondolkodás az európaitól?

Csepel.info

Maróth Miklós tartott rendkívül érdekes előadást kedden Soroksáron az iszlám vallásról és kultúráról.

Az előadásból kiderül, miért nem lehet integrálni a muszlim lakosságot, miért kibékíthetetlen a gondolkodásuk az európai, toleráns társadalmakkal (a fenti videó egy hasonló előadás felvétele). A Fidesz-KDNP országjáró fórumának keretében legközelebb Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fog előadást tartani 2019. május 9-én,  csütörtökön, 17:15-kor a Radnóti Miklós Művelődési Házban (1214 Budapest, Vénusz utca 2.).

12 hozzászólás “Miért különbözik teljesen az iszlám kultúra és gondolkodás az európaitól?” bejegyzésre

  1. PU szerint:

    Az már persze meghaladja az újságírás képességeit, hogy ezt a végtelenül hosszú videót/előadást (amit alig valami fog végignézni, mert nincs rá ideje, cérnája) – érdemben összefoglalja két flekknyi szövegben. A lényeget, az érveit, az okokat és következetéseket egy-két mondatban.
    Amit ugyanis Maróth professzor itt elmond, tökéletes magyarázó, beláttató bizonyság volna a migrációs veszély jelentőségének, alapvető voltának megértetéséhez.
    A legjobb ÉRTELMES kampány lehetne. Szemben az agyatlan, torz, hazugul leegyszerűsített, gondolattalan, dedós didaxis és gyűlölködő szlogen-hörgés és permanens rikácsolás helyett, ami naponta-óránkánt veri a fejünket.

  2. Jobban szerint:

    PU Ébresztő! Aki belátja, hogy a saját érdekében észhez kellene térnie és átgondolnia, hogy neki, gyerekeinek, unokáinak, az utánunk következő generációknak mi lenne az érdeke az nem akad fenn stilisztikai kérdéseken. A lényeg, hogy valaki szól, hogy veszély van. Mert olyanok is vannak, nem kevesen, akik nem láttatják a valós veszélyeket hanem inkább elkendőzik. Köszönjük meg, hogy figyelmeztetnek bennünket, nem pedig odavezetnek a szakadék szélére…
    “Szemesnek áll a világ.”

  3. PU szerint:

    Elszegényedés, lopás, korrupció, egészségügy, tanárok átverése és lemocskolása, akadémia tacsratevése, a magyar oktatás és kultúra szétbarmolása, az újságírás ócska, hazug manipulációvá züllesztése stb. unokáinknak, az utánunk következő generációknak vajon érdekében áll? Stíluskérdés? – te stílus utánozhatatlan embere!
    Én is szólok: veszély van! Életveszély. Nem kisebb, mint a migráció. Mert épp a megmaradásra tesz minket esélytelenné.
    (Más kérdés, hogy az ellenzék ezen sem tud – mert megélhetési zöme nem is akar, naiv kisebbsége pedig eszköztelen – segíteni.)

  4. PU szerint:

    Amúgy, kedves Jobban, nekem nem szükség észhez térnem, mert a migráció ügyében kezdettől támogattam a kormány politikáját, csak majdnem az összes egyéb vonatkozásban vannak kisebb-nagyobb és egészen súlyos kétségeim.
    Te viszont eszedbe vehetnéd végre, hogy az ország léte nem kizárólag a migráción áll vagy bukik. Tud máson is, akkor is, ha nincs migráció.
    (Egy kormányzatot támogathatsz úgy is, ha nem támogatod egyöntetűen és harsányan bégetve minden ostobaságát és kártevését. – Legfeljebb hálából kinyír, ha meggyőzted róla, hogy veled már mindent tehet.)

  5. Horváth János szerint:

    És az a rengeteg kínai, vietnámi, akiket pénzért beengedtek / az orosz keresztapákról nem
    is beszélve/, azok integrálhatók? Esetleg integrálható volt az a rengeteg szlovák, román,
    szerb, akiket jó uraink szekérderék számra hoztak be, majd ők elvitték az ország 2/3-t?
    Pedig ők nem moszlimok voltak. A tapasztalat, a félelem viszont megmaradt BENNÜNK.

  6. PU szerint:

    H.J.!
    A szlovákokat nem kellett behozni, mert már régesrég itt voltak, békén. A szerbek is részben, illetve a török elől menekültek föl. A mócok jámbor gazdasági beszivárgók voltak. A 18. század végén az ország lakosságának cca. 40 százaléka volt magyar etnikumú. (Franciaoszágban alig 37 százalék volt francia.) A baj ott kezdődött, hogy a 19. századra mindenütt kitört a nyelvi-nemzeti öntudat és a nacionalizmus kebeldagasztó szép eszéje (aminek Petőfit is köszönheted). Ami aztán a 20. század elejére valahogy megzápult az önérvényesítő tülekedésben és nagy csonkolásokhoz vezetett ott, ahol addigra nem sikerült napoleoni eréllyel bevezetni a stabil nemzetállamot. A mi jó uraink viszont sosem voltak egészen urai maguknak és az országnak, különben nem lett volna 48, Világos, Kiegyezés, Trianon – sem a folytatás.

    A kínai, vietnami kulik és az orosz keresztapák, és keleti milliárdosok újabb jövevények, de szerencsére hosszú évek alatt jövögettek – függetlenül attól, hogy ki volt épp kormányon -, és nem százezres invázió formájában jöttek, foguk közt jatagánnal. No meg egészen máshogy, más szinten próbáltak/próbálnak integrálódni a háttérben, mint a negyvenes fiatalkorú muszlim legénység az utcán. Nekik egészen mást köszönhetsz. De azon a büdös életben sosem fogod kiismerni magad…

  7. Horváth János szerint:

    PU!
    Unalmas óráimban a mormon egyház családfakutató oldalait nyálazom. E szerint az 1700-as
    években, még a magyarok voltak többségben a Felvidéken, az 1890 körüli években ez már
    megfordult. Erdélyben, a törökdúlás miatt elnéptelenedett területekre a földbirtokosok tele-
    pítették a románokat./ Lásd Wass Albert ősei, akikre aztán rágyújtották a kastélyt. A többiben
    igazad van.
    A keleti jövevények, bár lassabban jöttek, de sose fognak asszimilálódni, és ami rosszabb,
    sose engednek a gazdasági érdekeikből!

  8. PU szerint:

    A törökdúlás által elnéptelenedett területek – az ország közepén az ország legjobb termőföldjeivel – maradtak volna úgy? Sivatagnak?
    Egyébként Mária Terézia telepített ezekre a helyekre rengeteg svábot, szegény svájci tehénpásztorokat, elzász-lotharingiai földmívelőket is. Érdekes: róluk miért nem beszélsz? Mert ők integrálódtak – sőt minket is integráltak -, hogy aztán jórészt ki legyenek telepítve Közép-Európából? A fél magyar történelem róluk szól pedig… Ja? Ők nem szakítottak le területeket az országból? De a trianoni statisztikát ugyancsak rontották…
    Erdélybe Teréziánk kevesebb ambicióval ruházott be, ezért jöttek a bojárok elől a nyomorult kétkezi mócok. Semmi baj nem volt velük a 19. század elejéig. Dógoztak.
    A szászok itt is meg a Felvidéken is régebbi betelepítettek. Nélkülök nem lettek volna bányavárosaink, a középkori királyság gazdag díszei.
    A szlovákok pedig aligha voltak valaha is kisebbségben az EGÉSZ Felvidéken, legalábbis a magyar történészek szerint. A déli részeken persze igen, de az északi peremen elsöprő többségben maradtak mindig. Amúgy a Felvidék is töltődött nímötökkel a régi szászokon túl is a 18. században – ott is járt a török, no meg Lotharingiai Károly egyesült felszabadító seregei, melyek nagyobb pusztítást végeztek a kiűzött töröknél is -; evangélikus vidék volt ez és a Birodalom szívéhez közelebb.

    Meglehettünk volna békén mindezekkel a népekkel, mert igenis, integrálódtak – és teljesen elkeveredtünk: közös a vérünk, hagyományunk, kultúránk, vallásunk. Csak jöttek a politizált eszmék, hatalmi játszmák, hergelések, területszerző igények és háborúk. Nem a népek igényelték, hanem akik belőlük gazdagodtak. Az elnyomatás pedig korrumpál, megveszteget és elszabadítja a pitiáner úrhatnámságot mindenütt. (Akit felülről nyomnak, az szervilis lesz, illetve lefelé, és a maga kis nyomorkörében rúgdosódik.) A hatalmak nacionálé-választásra kötelezték a népeket, pedig tiszta náció már alig is volt Ferenc Jóska birodalmában.

    Az újabb vegyes keleti jövevények egy része is – kapaszkodj meg – elég derekasan integrálódott, hála a lassú, egyéni beérkezésnek. És túlnyomórészt még a sötétebb szándokú része sem feltünősködik – merő gazdasági érdekből… Mindenesetre egyik sem azzal támít be zajosan, hogy váguk el a keresztények torkát és túrjuk ki őket a helyükből.

  9. Horváth János szerint:

    A kincstári betelepítések csak részben történtek a lakosság pótlására, kiemelt feladat
    volt a magyarok sakkban tartása. Épp ezért nem tömbökben lettek letelepítve, hanem az
    ország egész területén, s főleg királyi birtokokra. A földbirtokosok maguk szervezték a
    telepeseket. Mindettől függetlenül a lényeg az, hogy az elmúlt években az volt a mottó,
    jönnek a migránsok és elveszik az országunkat, lányainkat, asszonyainkat stb. Egy olyan
    országban, amely elszenvedte Trianont, ezzel a szöveggel sok mindent el lehet érni.
    A Szlovákia területén lévő helyiségek eredeti születési-, házassági- és halotti anyakönyvei
    nem hazudnak.
    A keleti jövevényekkel nekem mások a tapasztalataim, de nem vagyunk egyformák.

  10. PU szerint:

    H.J.
    “csak részben történtek a lakosság pótlására, kiemelt feladat
    volt a magyarok sakkban tartása” – mikor? csak a Bach-korszakban (ez a német betelepítések kicsiny töredéke (egyébként németeket, osztrákokat és galiciai zsidókat telepítettek akkor ilyen célzattal).

    “A földbirtokosok maguk szervezték a telepeseket” A nagybirtokos arisztokrácia egy része. Mert az udvar mellett csak nekik volt annyi pénzük, hogy ezt finanszírozni tudják. Továbbá nekik voltak hatalmasan kiterjedt földbirtokaik, melyeken a kipusztított lakosság miatt nem folyt termelés senki számára az országban, csak a farkasok üvöltöttek.

    A tatár, a török hatalmas területeket teljesen elnéptelenített. Későbbi történelmi események, pestis- és más járványok, malária, időnként újabb hatalmas emberveszteséget jelentettek. Nem működött az ország, fél megyényi területek álltak parlagon, váltak vadonná. Honnan a fenéből lehetett volna pótolni a megműveléshez szükséges embert? – Környező európai, keresztény, rokon kultúrájú népekből. Így se ment könnyen, ha sokan jöttek rövid idő alatt, egy területre ömlesztve; néha bot és fegyver kellett a magyarázathoz, hogy miként illik viselkedni itten. De egy biztos: ha kaptak is segítséget és jogi védettséget, legtöbbjük fizettett a közigazgatásnak, hogy megtelepedhessen.
    Trianon a legnagyobb seb, de addig is, kilenc évszázad alatt legalább kétszer majdnem teljesen kipusztultunk. Csak olvassa el mindenki, és borzadjon a tanulságos mesén (csoda, hogy még vagyunk):
    wikipedia.org/wiki/Betelepülések_és_betelepítések_Magyarországra

    A szlovákiai anyakönyvek azt mutatják, hogy bőven volt magyar, és még több volt a tót, meg német, lengyel, némi rutén, morva, cseh. Az anyakönyvvel azonban mire mész ott, ahol a nemzetiség kulturális választás kérdése volt a nagy nemzeti ébredés idején? Miért lett a necpáli tót cselédlány és a kartali tót mészáros apa fia a legnagyobb magyar költő, és az ősi nemes magyar apától meg szlovák anyától születet fiú a legnagyobb szlovák költő?
    wikipedia.org/wiki/Petőfi_Sándor#Származása,_gyermekkora
    wikipedia.org/wiki/Hviezdoslav (eredeti nevén Pavol Országh)

    Ami pedig a keleti jövevényeket illeti: azt szoktuk tapasztalni, amit nem átallunk észrevenni, és azt nem tapasztaljuk, amit nem akarunk észrevenni.

  11. Horváth János szerint:

    Igenis, értem professzor!

  12. Dagobert bácsi szerint:

    PU most megírhatta volna a történelem érettségi esszét a Trianon, illetve a középkori uradalom témakörben! 😉

Itt lehet hozzászólni !