A golyóálló ablakokkal felszerelt házban élő főrabbival, egy néhány napja muszlimok által megvert zsidó aktivistával, valamint egy migráns által szétvert kóser étterem tulajdonosával beszélgettünk Hollandiában. A Mandiner videóriportja.
Binyomin Jacobs főrabbi amersfoorti háza nem pont olyan, mint a legtöbb neves közszereplő lakása. Pedig a holland hagyományokba illeszkedően takaros, szolid házat nem sok különbözeti meg a tőle balra álló épületektől: előtte apró kis kert, a gondosan ápolt gyepen hasonlóan gondosan ápolt növények. Az ajtón csak egy apró, héber betűs tábla közli: beit chabad, vagyis Chabad-ház. Belülről a lakás kerül minden fényűzést: vallásos könyvek sorakoznak a polcon, a megannyi gyermek és unoka képei borítják szinte az összes egyéb vízszintes felületet. A rabbi brit-zsidó neje kávét főz (sok tejjel, sok cukorral).(tovább…)
Maróth Miklós tartott rendkívül érdekes előadást kedden Soroksáron az iszlám vallásról és kultúráról.
Az előadásból kiderül, miért nem lehet integrálni a muszlim lakosságot, miért kibékíthetetlen a gondolkodásuk az európai, toleráns társadalmakkal (a fenti videó egy hasonló előadás felvétele). A Fidesz-KDNP országjáró fórumának keretében legközelebb Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fog előadást tartani 2019. május 9-én, csütörtökön, 17:15-kor a Radnóti Miklós Művelődési Házban (1214 Budapest, Vénusz utca 2.).
A fenti fotó valószínűleg a templom 1933. szeptember 17-i felszentelésekor készült
A csepeli Jézus Szíve Plébániának saját honlapja is van, melyen külön oldal foglalkozik a templom építésével.
A honlap szerint Shvoy Lajos megyés püspök 1929. február 2-án értesítette a csepeli plébánia vezetőjét Róbl Jánost, hogy Csillagtelepen új, önálló lelkészséget szervez. A lelkészség első alapító lelkészévé Markó Gyula hitoktató, kórházi lelkészt nevezte ki. Ebben az időben a lelkészségnek 4000 híve volt. 1929-ben a jól sikerült juniális és gyűjtés során befolyt összegből az egyházközség két harangot vett, amelyet Shvoy Lajos megyéspüspök 1929. szeptember 22-én szentelt fel. (tovább…)
A legnagyobb keresztény ünnepet, a húsvétot hamvazószerdától nagyszombatig tartó negyvennapos böjt készíti elő, az utolsó, virágvasárnappal kezdődő nagyböjti hét a nagyhét (hebdomada sancta). A húsvéti szent háromnapon (Sacrum Triduum Paschale), azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.
A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztus utolsó vacsoráját, elfogatását és szenvedéseinek kezdetét idézi, a katolikus egyházban ez az oltáriszentség szerzésének emléknapja. (Azért “zöld”, mert a böjt okán rendszerint valami zöldet, például spenótot fogyasztanak a hívők.) Az esti “utolsó vacsora miséjén” a Gloria éneklése után elnémulnak a harangok (Rómába mennek), megkezdődik a legmélyebb gyász.
A csodálatos templom több mint 850 éve uralkodik a párizsi szívek felett, ezért is jelentett többszörös szomorúságot párizsiaknak, franciáknak, európaiaknak, keresztényeknek, jószándékú embereknek, hogy hétfőn kora este kigyulladt a párizsi Notre-Dame székesegyház.
Megsemmisült a teljes tetőszerkezet, leomlott a huszártorony. Komoly veszélyben voltak a harangok és mindkét torony is, de végül a még nagyobb katasztrófát sikerült elkerülni. Kedden reggel is több vízsugárral hűtötték az épület izzó falait, hogy megakadályozzák a további pusztulást. A tragédia után szinte közvetlenül gyűjtés indult az egyetemes kultúra egyik jelképének újjáépítésére.
Új zsinagógát avattak Pesterzsébeten a Vörösmarty utca 8. szám alatt december 6-án. A Budapesti Zsidó Hitközség dél-pesti körzetének, Csepelnek, Pesterzsébetnek, Soroksárnak és környékének izraelita hívei korábban egy kis imaházban gyűltek össze Pesterzsébeten. A zsinagógát Totha Péter Joel tábori főrabbi, a dél-pesti és győri hitközség vezető rabbija avatta fel. Az ünnepségen beszédet mondott Ács Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke és Kerényiné Rippner Zsuzsanna, a dél-pesti körzet elnöke. Az eseményen megjelent Ábel Attila alpolgármester is
Advent második vasárnapján Ábel Attila alpolgármester gyújtotta meg a reményt szimbolizáló gyertyát a Szent Imre téren elhelyezett koszorún. Az érdeklődőknek Krammer András diakónus tolmácsolta gondolatait.
Nemcsak az ókorban, hanem napjainkban is folyik keresztényüldözés a világ számos pontján.
Ennek mértéke jóval nagyobb, mint vélhetnénk: a világon öt atrocitást elszenvedett emberből legalább négyen a keresztény hitük miatt válnak áldozattá – mondta Kiss Bertalan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár-helyettes a Szent Imre Ház Kolping Otthonában megrendezett előadásán november 14-én. Az eseményt a Csepeli Kolping Család szervezte.
Október 10-én Magyarországon tanuló üldözött keresztény fiatalokkal találkozott Ferenc pápa. Négyükkel beszélgettünk római élményeikről.
Maikey az észak-iraki Erbílben született, gyerekkora óta tapasztalta, hogy hazájában nem könnyű kereszténynek lenni: őt magát is sokat gúnyolták az iskolában vallási hovatartozása miatt. Nagybátyja 2004-ben esett áldozatul egy öngyilkos merényletnek, amelynek nem kifejezetten a keresztények voltak a célpontjai, de már tudták, hogy nem lesznek biztonságban. Maikey a háború miatt nem tudta folytatni tanulmányait, önkéntes munkát végzett mint a Neokatekumenális Út közösség tagja; Észak-Irakban segédkezett háború által érintett emberek lelki támogatásában. „Nagyon megérintettek ezek a találkozások, nagyon hálásak voltak ezek az emberek, hogy mellettük állt valaki, aki megerősítette őket” – mondta. (tovább…)
A Csepeli Evangélikus Egyházközség temploma felszentelésének 90. évfordulójára emlékeztek a hívek október 7-én. Az igehirdetés szolgálatát dr. Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke végezte.
E jeles alkalomból Borbély Lénárd polgármester a csepeli önkormányzat díszoklevelét adta át Zólyomi Mátyás lelkésznek. Az emlékezésen részt vett Morovik Attila alpolgármester is.
(tovább…)
