Mandiner
Mindenszentek ünnepének több mint ezeréves hagyománya van, a halottak napja csak évszázadokkal később került be a jeles napok közé.
Október vége és november eleje a halottakról szól – érdemes tisztába tenni, hogy pontosan mit ünneplünk ekkor, s ezekbe a több évszázados hagyományokba miként illeszkedik bele a Magyarországra is beszivárgott halloween.
November 1-je mindenszentek napja. Ekkor ünnepeljük az összes szentet, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg – emlékeztet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia.
Mindenkit arra kértek, hogy ezen a napon imáiban emlékezzen meg azokról a szentekről, akik példájukkal megmutatták, hogyan kell követni Jézust.
Mindenszentek ünnepe kötelező egyházi ünnep, a katolikus hívek számára előírás e napon a szentmisén való részvétel.
E naphoz számos szokás is kötődik. A keleti egyházban már 380-ban megemlékeztek minden vértanúról, míg a nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be az ünnep, aki a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont 609-ben Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel.
III. Gergely pápa a 8. században kiszélesítette az ünneplendők körét:
a Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek emléknapjává tette mindenszentek ünnepét.
Végül november 1-jére IV. Gergely pápa döntése értelmében került az ünnep.
A magyar népszokás szerint ezen a napon harangoztattak a családok halottaikért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, ezért a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Egyes falvakban ezen a napon választották meg a bírót, fogadták fel a cselédeket.
Mindenszentek Magyarországon 2000-ben, fél évszázad után lett ismét munkaszüneti nap.
Az Isten kegyelmében elhunytaknak is meg kell tisztulniuk
Az MTI által közölt összeállításból is kiderült, hogy november 2-a, halottak napja jóval későbbi eredetű. Szent Odilo clunyi apát 998-ban vezette be emléknapként az apátság alá tartozó bencésházakban. Hamarosan a renden kívül is megülték, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette.
A megemlékezés a halottakról, elhunyt szeretteinkről, az értük való közbenjárás a purgatórium katolikus hittételén alapul.
Eszerint azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn- és büntetésteher van még lelkükön, Isten színe előtt meg kell tisztulniuk. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradott híveknek, hogy imával, vezekléssel, szentmisével tehetnek valamit meghalt szeretteikért – írták.
Pszichológusprofesszor: Ez az ünnep az életünkért történő hálaadás is
A Magyar Nemzet mindenszentek napja alkalmából megkereste Bagdy Emőke pszichológusprofesszort. A professor emerita a lapnak arra a kérdésére, hogy miért fontos, hogy megemlékezzünk elhunyt hozzátartozóinkról, azt válaszolta, „az emlékezés láthatatlan köldökzsinór, amely összeköt minket a jelen nem lévőkkel, a fontos személyekkel, és a jelenbe hozza a múltat számunkra.
Azt szokták mondani, hogy az hal meg, akire már nem emlékeznek.”
„A minket életben tartó, tápláló, nevelő, minket szerető személyekhez genetikai kötelékek, sőt pszichogenetikai összetartozási érzések kötnek. Ezáltal született meg a közös, tradicionális megemlékezés ünnepe. Ez az ünnep az életünkért történő hálaadás is, a lelkünkben tovább élő őseinkhez tartozás, valamint a tisztelet és a szeretet kifejezése” – jelentette ki Bagdy Emőke.
Forrás: Mandiner
