CSILI
Ismeretterjesztő előadássorozat keretében Dr. Romsics Ignác előadását hallgathatják meg a Csili Művelődési Központban. Az előadás címe: “A rendszerváltás, és ami azóta történt”
Cím: 1201 Budapest Nagy Győry István út 4-6.
Megközelíthetőség: GPS koordináták: 47.4358065 / 19.101527
Telefon: +36-1-283-0230
Csepel.hu
Csepel 1944. december 4-6-i tervezett kiürítésének megakadályozására emlékeztek a kerületi városháza homlokzatán elhelyezett emléktábla előtt, majd később a Csepeli Temetőben az egykori főjegyző, dr. Koncz János sírjánál is.
A csepeli polgárok iránti tisztelet jeléül az 1994-ben állíttatott táblánál koszorút helyezett el az önkormányzat nevében Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármester, dr. Szeles Gábor jegyző, a Magyar Országgyűlés képviseletében Németh Szilárd és Kontur Pál országgyűlési képviselő, valamint a helyi Fidesz-KDNP és az MSZP csepeli frakciójának tagjai. A Jobbik, a DK, az Együtt, az LMP és a PM nem koszorúzott. (tovább…)
RTL hírek
Valószínűleg egy római kori kikötőerőd nyomaira bukkantak régészek a Csepel-szigeten fekvő Szigetújfaluban.
Sokáig azt hitték, a Csepel szigeten nincsenek római kori emlékek, de nemrég több tucat ezüstpénz is előkerült a Duna partról.
Csepel.hu
A 92 esztendős csepeli Strein Oszkárt is köszöntötték a Magyar Tudományos Akadémián megrendezett nemzetközi konferencián november 25-én, amelyet a Szovjetunióba elhurcolt áldozatok emléknapja alkalmából rendeztek meg. Az évekig a Szovjetunióban raboskodó idős csepeli férfit szinte megrohanták a magyar és külföldi újságírók, hogy interjút készíthessenek vele. A konferenciát a Nemzeti Emlékezet Bizottsága rendezte és Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter nyitotta meg.
Balog Zoltán miniszter arról beszélt, hogy soha el nem múlik az a fájdalom, amelyet az ártatlanul a Szovjetunióba hurcoltak százezrei szenvedtek el éveken át raboskodásuk idején. A magyar állam és a helyi közösségek morális feladata, hogy emlékezzenek az elhunytakra és azokra a kevesekre, akik még életben vannak. (tovább…)
Youtube, Csepel.info, Port.hu
1956. Algéria. Francia idegenlégiós szúrt le egy felkelőt, aki éppen egy kézigránátot készült dobni egy szórakozóhelyre.
Öngyilkos terroristanők, bárok elleni merényletek, rendőrségi, katonai ellencsapások, a terror hatása a társadalomra: azt hinné az ember, hogy újdonság, amit Európában éppen most látunk. Pedig a történet ismétlés: a franciák egy ilyen csatát már elvesztettek Algériában, most pedig már Párizst védik. Döbbenetesen mai, izgalmas és tanulságos filmet találtunk a terrorizmusról. A film rendezője Gillo Pontecorvo, zeneszerzői Ennio Morricone és Gillo Pontecorvo.
“Az 1950-es évek közepén Algéria drámai harcot vív a francia elnyomás ellen, a függetlenségének kikiáltásáért. Az erőszak egyre fokozódik, mindkét fél radikális eszközökhöz nyúl. A franciák kínzással próbálnak információkat kicsikarni a foglyokból, az arabok partizán módszerekkel küzdenek a megszállók ellen. Gyerekek támadnak a katonákra, asszonyok robbantják fel a kávéházakat. A franciák megnyerik az Algírért vívott csatát, ám elveszítik a háborút, Algéria kikiáltja függetlenségét.” – írja a történetről a Port.hu. A film itt látható:
(tovább…)
Csepel.hu
Kilencvenhét évvel ezelőtt, 1918. november 11-én írták alá azt a fegyverszünetet, amely véget vetett az első világháborúnak – erre a napra emlékezve tartott csendes megemlékezést az önkormányzat a Szent Imre téri emlékműnél. A Nagy Háború áldozatainak számát tizenöt millióra becsülik – köztük sok csepeli lelte halálát a csatatereken.
A megemlékezésen az önkormányzat részéről Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek és dr. Szeles Gábor jegyző helyezett el koszorút, amely mellett Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a csepeli Fidesz-KDNP frakció, valamint a Jobbik frakció megemlékező koszorúja kapott helyet. A megemlékezés végén minden jelenlevő elhelyezhette a kegyelet mécseseit.
Csepel.hu
Akiket a harcok után megtaláltak Kádárék, azok a magyar történelem legaljasabb megtorlása után itt, a 301-es parcella valamelyik jeltelen sírjában végezték
Hajnalra a túlerő legyűrte a csepeli forradalmárokat, a szovjetek elfoglalták a települést.
A Tanácsház tér környéke romokban hevert. Az utcákon mindenfelé halott polgárok, összeégett orosz katonák holttestei, eldobált fegyverek, használhatatlan járművek hevertek. Abramov ezredes szovjet parancsnoksága a rendőrség épületébe költözött. A felkelők elbújtak, vidékre vagy külföldre menekültek. (tovább…)
Csepel.hu
November 10. A szovjetek nagy páncélos erőket vontak össze, és egy időben északról és délről megkezdték Csepel elfoglalását. A támadók a Tanácsház tér környékén ütköztek a legkeményebb ellenállásba. Erről a tényről aznapi jelentésében Zsukov marsall is beszámol az SZKP Politikai Bizottságának.
Kotroczó Vince, aki gyerekfejjel részt vett a harcokban, így emlékszik vissza: „A tér sarkán, az óra alatt feküdt egy orosz katona, csupaszon, pirosra sülve, csak a csizma volt rajta, a ruhája leégett. Még lélegzett. Az egyik srác odament és fejbe lőtte. Nem volt esélye a túlélésre, csak megkímélte az életét… Este az oroszok bejöttek a HÉV-végállomás elé, ott megálltak és onnan tüzeltek…Egy bolond ember nem ment le a pincébe a többiekkel, hanem – szép, napos idő volt – félmeztelenül éppen mosott. Az aknaszilánkok összelyugatták, mint a szita, olyan lett, dőlt belőle a vér. Belegöngyöltem egy szőnyegbe, hogy ne legyek véres, talpra állítottam, és a vállamra vettem. Nagyon nehéz volt, tántorogva vittem. Közben ő sivalkodott, folyamatosan kiabált Istenhez.”
Csepel.hu
Az előző napi sikertelen kísérlet után a szovjetek délről és a Gellért-hegyről is ágyúkkal, nehézaknavetőkkel lőtték Csepelt. Nem kímélték a polgári lakosságot sem. A Kiss József utca 26. számú ház pincéjét ért találat következtében tizennyolc ember veszítette életét.
Csepel védői óriási áldozatok árán megállították az újabb szovjet támadást. Ezen a napon ötvenhárman haltak meg, a felkelők száma óráról órára csökkent. A fegyveres harc tényleges irányítója, Buri József kéttagú küldöttséget menesztett Bécsbe segítségért, de Budafokon elfogták őket az oroszok. Időközben a Királyerdőt délről elfoglalni akaró szovjeteket is sikerült feltartóztatni, a felkelők kilőttek egy páncélautót.
Csepel.hu
Csepel.hu
A szovjet tankok északról próbáltak meg betörni a kerületbe. Ennek megakadályozására a felkelők üzemanyaggal töltött tartálykocsikkal zárták el a Kikötő utat. A lövöldözés miatt a szerelvény kigyulladt, és sűrű, sötét füst gomolygott egész Csepel felett. Ezen a napon újabb szovjet harckocsitámadást vertek vissza a forradalmárok, egy tankot ki is lőttek.
Dr. Ulbing István visszaemlékezése: „A harcolók között mindkét oldalon sok volt az ellátatlan sérült, és sok gyanútlan járókelő futott bele a tűzpárbajba. Volt, hogy esethez hívtak bennünket, mert orvos nem volt, a mentőkre lőttek, ezért nem vonultak ki. Jalcs Jenővel mentünk motoron, fehér köpenyben, vörökeresztes karszalaggal. Egyszer mi is belekerültünk egy tűzharcba. Igyekeztünk volna eltűnni, de a ledőlt villanypóznákról leszakadt drótokba a motor belegabalyodott, a pörgő kerék felcsévélt pár métert. Örülhettünk, hogy nem volt benne áram… Jenő a szerszámok között kutatott, és nagy nyugalommal vagdosta el a drótokat. Jó ideig tartott, amíg megszabadultunk a béklyótól. Nem lőttek ránk, vagy rosszul céloztak, de megúsztuk. Elhúztunk.”
Csepel.hu
A(z) Történelem kategória archívumában vagyunk