CSILI
A Csili Művelődési Központ hat előadásból álló sorozatot indít, melyre a részvétel díjtalan, továbbá a jelentkezők látogatási igazolást kapnak. Az esemény első részre Január 27. szerdán kerül megtartása 15 óra és 16.30 között.
Téma: A jövendő fürkészése a Biblia világában
Előadó: Dr. Kőszeghy Miklós
Cím: 1201 Budapest Nagy Győry István út 4-6.
Megközelíthetőség: GPS koordináták: 47.4358065 / 19.101527
Telefon: +36-1-283-0230
Telesport.hu
A belgrádi döntőben 9-7-re nyert Hollandia ellen a magyar női vízilabda-válogatott, amely az olimpiai kvótát is megszerezte.
A magyar női vízilabda-válogatott nyerte a belgrádi Európa-bajnokságot, ezzel a csapatsportok magyar képviselői közül elsőként kijutott a riói olimpiára.
Bíró Attila együttese a Kombank Arénában rendezett pénteki fináléban 9-7-re győzte le a holland csapatot.
A magyar női válogatott 1991 (Athén) és 2001 (Budapest) után harmadik alkalommal diadalmaskodott kontinensviadalon.
Múlt-kor.hu
Éppen 73 évvel ezelőtt, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, melynek következtében a 250 ezer fős 2. magyar hadsereg kötelékéhez tartozó honvédek és munkaszolgálatosok közül mintegy 125-130 ezren estek el, sebesültek meg, vagy estek fogságba.
A 2. magyar hadsereget német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki a keleti frontra. A németek igényeit hosszas alkudozás után sikerült leszorítani, de azon az áron, hogy a magyar csapatokat hadászati vonatkozásban a németeknek rendelték alá, felfegyverzésüket illetően pedig csak szóbeli ígéretet kaptak Berlinből. 1942 tavaszán mintegy 200 ezer katonát küldtek ki a Don-kanyarba, de már az év novemberében döntöttek arról, hogy kiszállítanak egy 45-50 ezres kontingenst (benne 20 ezer munkaszolgálatost) a magyar katonák egy részének leváltására. Ez azonban éppen az 1943. január 12-i szovjet támadás időpontjával esett egybe, így azok sem jöhettek haza, akiket leváltottak volna, emiatt mintegy 250 ezres magyar hadsereggel kell számolni.
Magyar Idők
Orbán Viktor kormányfő készen áll arra, hogy két év múlva – ha meglesz a bizalom – vezesse a Fideszt és szövetségeseit a választási kampányban, és győzelem esetén folytassa a munkát a kormány élén. A miniszterelnök, a Fidesz újraválasztott elnöke ezt a több mint egy órás, több helyen személyes hangvételű beszédében közölte a Fidesz XXVI., tisztújító kongresszusán, Budapesten, a Hungexpón, ahol bejelentette azt is: 5 százalékra csökken a lakásépítés áfája. Buzdított továbbá a betelepítési kvóta elleni petíció aláírására, és sürgette a visszatérést a demokratikus Európához.
Orbán Viktort – aki 2003 óta a Fidesz elnöke, korábban pedig 1993 és 2000 között is ő állt a párt élén – az 1177 érvényes szavazatból 1174 vokssal választották újra pártelnökké a küldöttek.
„30 éve itt vagyunk (…), és a következő 30 évben is itt leszünk”
Index, Pécsi Újság
26 év várakozás után elkezdték a pécsi magasház bontását. Az épületet 1989-ben életveszélyessé nyilvánították, azóta üresen állt, de a bontás egészen mostanáig nem indult el a zavaros tulajdonjogi viszonyok és a házat érintő, folyamatban lévő peres ügyek miatt.
A ház bontásáról szeptemberben született végleges döntés, a munkára 1 milliárd 256 millió forintot tett félre a kormány a központi költségvetésből.
CSILI
Ismeretterjesztő előadássorozat keretében Dr. Romsics Ignác előadását hallgathatják meg a Csili Művelődési Központban. Az előadás címe: “A rendszerváltás, és ami azóta történt”
Cím: 1201 Budapest Nagy Győry István út 4-6.
Megközelíthetőség: GPS koordináták: 47.4358065 / 19.101527
Telefon: +36-1-283-0230
Csepel.hu
Csepel 1944. december 4-6-i tervezett kiürítésének megakadályozására emlékeztek a kerületi városháza homlokzatán elhelyezett emléktábla előtt, majd később a Csepeli Temetőben az egykori főjegyző, dr. Koncz János sírjánál is.
A csepeli polgárok iránti tisztelet jeléül az 1994-ben állíttatott táblánál koszorút helyezett el az önkormányzat nevében Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármester, dr. Szeles Gábor jegyző, a Magyar Országgyűlés képviseletében Németh Szilárd és Kontur Pál országgyűlési képviselő, valamint a helyi Fidesz-KDNP és az MSZP csepeli frakciójának tagjai. A Jobbik, a DK, az Együtt, az LMP és a PM nem koszorúzott. (tovább…)
RTL hírek
Valószínűleg egy római kori kikötőerőd nyomaira bukkantak régészek a Csepel-szigeten fekvő Szigetújfaluban.
Sokáig azt hitték, a Csepel szigeten nincsenek római kori emlékek, de nemrég több tucat ezüstpénz is előkerült a Duna partról.
Csepel.hu
A 92 esztendős csepeli Strein Oszkárt is köszöntötték a Magyar Tudományos Akadémián megrendezett nemzetközi konferencián november 25-én, amelyet a Szovjetunióba elhurcolt áldozatok emléknapja alkalmából rendeztek meg. Az évekig a Szovjetunióban raboskodó idős csepeli férfit szinte megrohanták a magyar és külföldi újságírók, hogy interjút készíthessenek vele. A konferenciát a Nemzeti Emlékezet Bizottsága rendezte és Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter nyitotta meg.
Balog Zoltán miniszter arról beszélt, hogy soha el nem múlik az a fájdalom, amelyet az ártatlanul a Szovjetunióba hurcoltak százezrei szenvedtek el éveken át raboskodásuk idején. A magyar állam és a helyi közösségek morális feladata, hogy emlékezzenek az elhunytakra és azokra a kevesekre, akik még életben vannak. (tovább…)
Youtube, Csepel.info, Port.hu
1956. Algéria. Francia idegenlégiós szúrt le egy felkelőt, aki éppen egy kézigránátot készült dobni egy szórakozóhelyre.
Öngyilkos terroristanők, bárok elleni merényletek, rendőrségi, katonai ellencsapások, a terror hatása a társadalomra: azt hinné az ember, hogy újdonság, amit Európában éppen most látunk. Pedig a történet ismétlés: a franciák egy ilyen csatát már elvesztettek Algériában, most pedig már Párizst védik. Döbbenetesen mai, izgalmas és tanulságos filmet találtunk a terrorizmusról. A film rendezője Gillo Pontecorvo, zeneszerzői Ennio Morricone és Gillo Pontecorvo.
“Az 1950-es évek közepén Algéria drámai harcot vív a francia elnyomás ellen, a függetlenségének kikiáltásáért. Az erőszak egyre fokozódik, mindkét fél radikális eszközökhöz nyúl. A franciák kínzással próbálnak információkat kicsikarni a foglyokból, az arabok partizán módszerekkel küzdenek a megszállók ellen. Gyerekek támadnak a katonákra, asszonyok robbantják fel a kávéházakat. A franciák megnyerik az Algírért vívott csatát, ám elveszítik a háborút, Algéria kikiáltja függetlenségét.” – írja a történetről a Port.hu. A film itt látható:
(tovább…)
A(z) Történelem kategória archívumában vagyunk