Csepel.info

Csepel.hu

Az előző napi sikertelen kísérlet után a szovjetek délről és a Gellért-hegyről is ágyúkkal, nehézaknavetőkkel lőtték Csepelt. Nem kímélték a polgári lakosságot sem. A Kiss József utca 26. számú ház pincéjét ért találat következtében tizennyolc ember veszítette életét.

Csepel védői óriási áldozatok árán megállították az újabb szovjet támadást. Ezen a napon ötvenhárman haltak meg, a felkelők száma óráról órára csökkent. A fegyveres harc tényleges irányítója, Buri József kéttagú küldöttséget menesztett Bécsbe segítségért, de Budafokon elfogták őket az oroszok. Időközben a Királyerdőt délről elfoglalni akaró szovjeteket is sikerült feltartóztatni, a felkelők kilőttek egy páncélautót.

Csepel.hu

Csepel.hu

A szovjet tankok északról próbáltak meg betörni a kerületbe. Ennek megakadályozására a felkelők üzemanyaggal töltött tartálykocsikkal zárták el a Kikötő utat. A lövöldözés miatt a szerelvény kigyulladt, és sűrű, sötét füst gomolygott egész Csepel felett. Ezen a napon újabb szovjet harckocsitámadást vertek vissza a forradalmárok, egy tankot ki is lőttek.

Dr. Ulbing István visszaemlékezése: „A harcolók között mindkét oldalon sok volt az ellátatlan sérült, és sok gyanútlan járókelő futott bele a tűzpárbajba. Volt, hogy esethez hívtak bennünket, mert orvos nem volt, a mentőkre lőttek, ezért nem vonultak ki. Jalcs Jenővel mentünk motoron, fehér köpenyben, vörökeresztes karszalaggal. Egyszer mi is belekerültünk egy tűzharcba. Igyekeztünk volna eltűnni, de a ledőlt villanypóznákról leszakadt drótokba a motor belegabalyodott, a pörgő kerék felcsévélt pár métert. Örülhettünk, hogy nem volt benne áram… Jenő a szerszámok között kutatott, és nagy nyugalommal vagdosta el a drótokat. Jó ideig tartott, amíg megszabadultunk a béklyótól. Nem lőttek ránk, vagy rosszul céloztak, de megúsztuk. Elhúztunk.”

Csepel.hu

Csepel.hu

Különleges előadást tartott Vezér Endre amatőr helytörténész kerületünk múltjáról a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Karácsony Sándor utcai fiókkönyvtárában november 6-án. Az est folyamán az érdeklődők betekinthettek a helytörténész hatalmas gyűjteményébe, amely a különféle írásos emlékek mellett számtalan régi fényképet is tartalmaz Csepelről.

Az est első felében a 18. századi összeírások alapján kerületünk legrégebbi családjai nyomába eredt az előadó. Vezér Endre maga is az egyik ilyen család, a Versitz-família leszármazottja – már az 1720-as és az 1728-as úrbéri összeírásokban is találkozni lehet az ősei nevével. Kiderült az is, hogy az 1838-as nagy árvíz után alakult ki a mai Csepel utcaszerkezete, ahol a Templom tér, azaz a Szent Imre tér autóbusz-állomás nélküli része volt a település közepe. (tovább…)

Csepel.hu

Csepelt északról és délről bekerítették a szovjet csapatok. Budapesten elültek a harcok, pesterzsébetiek mellett már csak itt működtek a fegyveres ellenállók. Az üzletek árukészlete kifogyott, a gyárakban leálltak a gépek, az iskolákban szünetelt a tanítás. A szovjet repülőgépekről géppuskázók rettegésben tartották a csepelieket. A felkelők légvédelmi ágyúkkal és kézifegyverekkel lőtték a támadó gépeket. A végállomásnál felállított légvédelmi löveggel eltaláltak egy IL-28-ast, a gép a kavicsbánya közelében zuhant le, három tagú személyzete életét vesztette.

Későbbi vallomásában Kőrösi Sándor nemzetőrparancsnok így emlékszik vissza: „Visszamentem az Imre térre, ahol újra tapasztaltam a fegyelmezetlenségeket. Körüljártam a lövegeket, és ismét közöltem, hogy elmegyek, és a továbbiakban Buri fog parancsnokolni. A délelőtt folyamán ismét lőtték a légtérben megjelenő repülőgépeket, és 13 óra körül belelőttek egy IL-28 típusú szovjet harci repülőgépbe. A repülőgépre több löveg is tüzet nyitott, köztük a kieg. parancsnokság környékén felállított 37 mm-es könnyű ágyú is.”

Csepel.hu

Csepel.hu

Amint Bolla Dezső monográfiájából kiderül, a nemzetőrségből szervezett századok irányítását Andi József látta el. Ezen kívül gondoskodott a beszerzett lőszer, robbanóanyag és a tankok felgyújtására biztosított benzin tárolásáról.

A szovjet csapatok átvonulásának megakadályozása céljából elkészítette az utak felrobbantásának tervét, és ennek értelmében éjjel járhatatlanná tették a Kikötő utat és a Gubacsi hídról levezető útvonalat. Major nemzetőrparancsnok utasítására a szovjet harckocsik gyár felőli támadásának megakadályozására vasöntvényekkel megrakott vagonokat vontattak a Csepel Művek 1. sz. kapuja mögé.

Csepel.hu

Csepel.hu

A csepeli felkelők vezetői a pesterzsébeti felkelőktől lőszerért cserébe sorozatvetőt kölcsönöztek, mellyel Kőrösi főhadnagy irányításával tűz alá vették a tököli repteret. Kovács Sándor nyugállományú vezérőrnagy, Csepel díszpolgára visszaemlékezéséből:

„Két tüzértiszttől – Torencsáktól és Verbától, akik állítólag a 9318. honi légvédelmi bezrednél teljesítettek szolgálatot – elvettük a fegyverét. Este volt, nemzetőr-igazolványuk nem volt, egyenruhában jöttek, fegyverrel. A járőr behozta őket hozzám, megnéztem az irataikat, s mondtam, reggelig maradjanak. Kérdeztem, mi járatban erre? Azt mondták, Kőrösi Sanyit keresik. Mondtam, hogy ő Csepel központjában van, miért keresik? Egyáltalán, hol voltak eddig? Azt mondták, hogy a laktanyában. De azt szétverték, feleltem. Hazudtak akkor is, és később, a tárgyaláson is. Aztán kiderült: egyikük sem mondott igazat. A Szentmiklósi úton egy üres telken állítottak fel egy egységüktől elhozott 85 milliméteres üteget, amely használhatatlan volt, mert nem volt benne ütőszeg, és a műszereket is leszedték róla. Csak egy ember vigyázott rá. Ez a két hazudós a tárgyaláson azt állította, hogy én osztottam be őket az üteg mellé, hogy ha jöjjenek az oroszok, lőjenek rájuk. Nem volt ítélete egyiknek sem.”

Csepel.hu

Csepel.hu

A szovjet csapatok hajnali négykor megkezdték a főváros visszafoglalását. A csepeli Nemzeti Bizottság értelmetlennek találta a fegyveres harcot, de a nemzetőrség helyettes vezetője, Buri István mégis megszervezte az ellenállást. Nagyjából négyszáz-ötszáz fiatal munkás fogott fegyvert a magyar szabadságért.

Reggel katonák segítségével öt légvédelmi ágyút bevontattak a Szent Imre térre, és harckész állapotba hozták őket. Kiépítették Csepel központjának védelmét: a Tanácsház téren három löveget és egy légvédelmi puskát állítottak fel, egy-egy ágyú jutott az Ady Endre útra és a HÉV végállomásra, a fatelephez. Kora délután szovjet páncélosok vonultak át a Tanácsház téren, majd miután újabb és újabb páncélosok jelentek meg, a felkelők tűzparancsot kértek. A légvédelmi ágyúk egy tankot és egy páncélkocsit kilőttek, az égő ruhában menekülő szovjet katonákat a forradalmárok lelőtték. (tovább…)